CATL: feszült hangulat, nagy érdeklődés a közmeghallgatáson

A CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetése okán összehívott, egyébként az eljárás kötelező elemeként meghirdetett közmeghallgatás megkezdése előtt egy órával már mintegy százan várakoztak a bebocsátásra a helyszínen, a Thomas Mann utcai Család- és Gyermekjóléti Központ előtt. Többeknél magyar zászló is volt. A rendező, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a fórumnak helyet adó nagyteremben körülbelül 500 széket helyeztetett el. A bejárat mellett, a helyiség teljes szélességében pulpitusként szolgáló asztalokat állítottak fel, a kihelyezett nevek alapján 17 válaszadó várja a kérdéseket. Debrecent – a táblák alapján – Szekeres Antal főjegyző képviseli. Itt van viszont a beruházás másik érintett települése, Mikepércs polgármestere, Tímár Zoltán. Az érdeklődőket a közmeghallgatás 10 órai kezdete előtt bő fél órával engedték be a terembe.

A kormányhivatal olyannyira fontosnak tartja ezt a szakmai közmeghallgatást, hogy két nappal korábban Rácz Róbert főispán sajtótájékoztatót tartott az eseményről. Ott elmondta: a fórum nem önkormányzati közmeghallgatás, hanem szakmai, éppen ezért csak a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel és felvetésekkel foglalkoznak, viszont azok mindegyikére választ kell adniuk. Ha helyben nem, akkor a válasznak benne kell lennie a környezetvédelmi szakhatóság február 13-ra elkészülő határozatában. Ennek tárgya a CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélye, amihez megadják az engedélyüket vagy nem.

Hatalmas tapsot és ovációt kaptak a nemzeti trikolorunkat meglobogtató személyek. A hangulatot – a kezdés előtt 10 perccel – csak fokozta a zászlósok „Minden hatalom a népé!” felkiáltása. Mindeközben megtelt a terem, a fal mellett is sokan állnak. A performansz folytatódik, vegyvédelmi ruhába öltözöttek mutatják a pulpitus felé fordított „Nem az akkumulátor gyárra” feliratú molinót.

Tíz óra, kezdődik a fórum. De nem a pulpitoson ülők szavaival, hanem a Himnusszal, amelyet a közönség állva énekelt el. „Emberek vagytok vagy személyek?” – hangzott a zászlósok kérdése. „Emberek” – vágták rá kórusban a körülötte állók. Aztán, hogy a hatás teljes legyen, a „Minden hatalom a népé” feliratú lepedőt a pulpitus mögötti emelvényre vitték. Nagy szócsata alakult ki a CATL akkumulátorgyár ellenzői, és a fórum tartalmára kíváncsi emberek között. Ennek tartalma onnantól kezdve, hogy „Nincs hatóság”, „Emberek vagyunk, nem személyek”, „A kínaiak menjenek haza” egészen addig, hogy „Hallgass el, hadd mondják már el, amit akarnak, hiszen ezért jöttünk”.

Közben a közmeghallgatást vezető Hajdúné Kovács Mónika köszönti a résztvevővet, ismerteti a fórum lefolyásának rendjét, majd felhívja a figyelmet a rend betartására. Tőle tudjuk meg, hogy a közmeghallgatás célja a nyilvánosság bevonása a környezetvédelmi szakhatóság munkájába.

A közösség néhány percig csendben hallgatta Hajdúné Kovács Mónika tájékoztatását a fórum céljáról, a környezetvédelmi hatóság vizsgálati eljárásairól, a vizsgálati módszerekről. Majd ismét szóváltás alakult ki az akkumulátorgyár telepítését élből ellenzők és a fórum lényegi részére kíváncsi résztvevők között. „Magyarországon csak olyan gyár kaphat engedélyt, ami nem környezetszennyező” – zárta gondolatait Hajdúné Kovács Mónika.

A kínaiaknak nincs tolmácsuk 

Tóth Roland, a környeztvédelmi hatástanulmányt készítő cég képviselője a jelenlegi eszközök vizsgálatának módszereit, a hatások elemzésének lehetőségeit, az akkumulátorgyártás menetét, a raktározás és szállítás módjait ismertette. A közönség egy hangos része kezdetben azt skandálta, hogy ez őket nem érdekli, majd azt kifogásolta, hogy az előadó álljon fel, ne ülve beszéljen.

Közben kiderült, a kínaiakkal nem érkezett fordító, így abból, ami eddig elhangzott, semmit sem értettek. A fórum vezetője a közönség soraiból keresett tolmácsot.

Innentől kezdve a közönség a főszereplő, feltehetik a kérdéseiket. Rácz Róbert főispán igyekezett rendet tenni, állva, hiszen ezt kérték az előző felszólalótól. Jó ötperces "szájkarate" után az első hozzászóló azt kérdezi, miért kész tényekkel tájékoztatnak (hatalmas taps), és miért nem adnak nekik választási lehetőséget mint magyar állampolgároknak. „Aki nem a népet szolgálja, azt el kell kergetni” – idézte Orbán Viktor korábbi szavait a felszólaló. „A mi pénzünkön az életünket teszik kockára?” – folytatta a város vezetőjéhez intézett kérdéssel, kiegészítve, hogy a magyar népnek van éppen elég baja, amit egymással kezet fogva kellene megoldani.

A közönség választ követel, de jön az újabb kérdés, ráadásul egy Szigetközből érkezett férfitól. A hozzászóló indulatosan közölte: a közmeghallgatáson a háttérben ülnek olyan emberek, akik nem a magyar közügyeket szolgálják. Háromezermilliárd forint összértékű a beruházás, 82,4 milliárddal támogatta ezt a magyar kormány, miközben szegény a nép – fogalmzott.

Hatalmas tapsot kap az egyik tábortól, a többiek kérik, tegye fel a kérdést. A főispán is erre kéri.

Rácz Róbert válaszában leszögezte: hatósági döntés még nincs, ez jelenleg formálódik. Ha rosszat akarnak a debreceni közönségnek, meg lehet akadályozni, hogy elhangozzanak a kérdések, a vélemények és a válaszok – mondta. 

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője előrebocsátotta, hogy érintett az ügyben, mert testvére Józsán él. Most, érzékelve a hangulatot, kezd megdőlni az a véleménye, hogy Debrecen a Fidesz leghosszabb távon fennmaradó és legstabilabb állása Magyarországon. Úgy látja, van egy merev és hajthatatlan ellenállás az akkumulátorgyárral szemben. Tudnak-e arra válaszolni, hogy rákkeltő anyagok nem kerülnek-e az emberek szervezetébe az ivóvízzel? Beengedik-e más környezetvédelmi szakemberek véleményét is a döntés meghozatalába? – sorolta a kérdéseket, hozzátéve, hogy a legtöbben attól félnek, hogy ők és gyermekeik is megbetegednek.

Rácz Róbert elmondta, a hatósági eljáráshoz írásban is lehet kérdést feltenni. Eddig több mint 150 kérdés, észrevétel érkezett. A legjobb, ha azt írásban teszik meg. Ezeket a hatóságnak kötelessége figyelembe venni, és írásban meg is kell válaszolni. A feltett észrevételeknek mindegyikét figyelembe veszik.

A következő kérdező a gödi példát hozta a fórumra.

– Ha ezekkel a gyárakkal minden rendben van, akkor a gödiek miért költöznek el Gödről, miért csökken az ingatlanok értéke ott? Ha annyira biztonságos az a gyár, akkor miért mérik az ott dolgozók vérében havonta a nehézfémtartalmat? Miért nem kérdezték meg a lakosságot, hogy mit akarnak itt, miközben a legjobb földeket adják el olcsón? Ha annyira biztonságos a gyár, külföldön lakott területtől távol építik fel, akkor itt nem kellett volna népszavazással megkérdezni a gyár telepítéséről a debrecenieket? Úgy tudom, 23 akkumulátorgyár lesz Magyarországon, ez nem a magyarok érdekeit szolgálja! A gyerekeinknek teszik tönkre a földjét, vizét. Ők el tudnak repülni. Ők hazaárulók! – kiabálta, mire a közönség egy része azt kórusban visszhangozta.

Rácz Róbert rövid válaszában elmondta: nemzetközi szintű akkreditációval rendelkező szakemberek vizsgálják a környezetvédelmi szempontokat. A főispán ezt követően ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a résztvevők ne ordítsanak, mert nem lehet hallani a kérdésekre adott válaszokat. 

Újabb kérdés, de már Tímár Zoltánnak utalva egy korábbi kijelentésére, miszerint a CATL-gyár nem politikai ügy; hogyan tudja ezt összeegyeztetni a politikusi voltával. Miközben a politika akarja megépíteni a gyárat. Szerinte összeegyeztethetetlen a kettő. Vagy a polgárok érdekeit képviseli vagy a politikát. Ugyanezt üzeni a jelen nem lévő debreceni polgármesternek is.

Tímár Zoltán kifejtette, az akkumulátorgyár nem lehet politikai kérdés, ez környezetvédelmi kérdés. Ha szennyezés van, az mindenkit érint. Ebbe az eljárásba nem lehet politikát belevinni – hangsúlyozza.

Közel másfél óra elteltével a közmeghallgatás eljutott odáig, hogy a fórum témájához tett fel kérdést egy jelenlévő. Milyen biztosítékok vannak a gyár biztonságos működésére? – utalt a kérdező az ivóvízvédelemre, a talajvédelemre. A közönség egy része érdeklődve hallgatta a kérdéseket és a válaszokat, míg sokan fújolással fogadták a felszólalást. Nemtetszésük, pontosabban hitetlenségük különösen akkor erősödött fel, amikor a választ adó kijelentette: ha az akkumulátorgyár nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat, akkor a hatóság bezáratja a gyárat.

Hazugság, szemfényvesztés

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője kifejtette: ha tényleg fontos a hatóságnak a közmeghallgatás, akkor miért munkanapon délelőtt tartják ezt? Kiemelte: a Déli Ipari Parkban az már a harmadik veszélyes üzem lesz. Mielőtt kiadják az engedélyt, erre a háromra, lesz-e együttes hatásvizsgálati tanulmány és a három hatása hogyan adódik össze? Hangsúlyozta, szerinte eldőlt a kérdés, azért hazugság és szemfényvesztés ez a fórum. Majd az éghajlatváltozásra tért rá: évek múlva nem lesz víz a gyárra. Szégyen, hogy nem kérdezik meg az embereket, hogy legyen-e gyár. Nem, nem a politikáról, hanem az emberekről szól ez a kérdés, majd bejelentette, az LMP februárban népszavazási kezdeményezést ad be az akkumulátorgyár létesítése ellen.

Tóth Roland, a környvezetvédelmi vizsgálatot végző cég képviselője az országgyűlési képviselőnek adott válaszában elmondta: a CATL együtt fog működni a debreceni önkormányzattal, hogy csökkenjen a széndioxid-kibocsátás. A vízmű illetékese pedig azzal kezdte válaszát, hogy ivott a gödi vízből és teljesen rendbe van. A közönség fújolt, és nem kérte a további választ. 

Egy férfi felszólalását azzal kezdte, hogy 20 hektáros gazda volt Debrecen és Mikepércs között. Elmondta, a legmocskosabb és legtrükkösebb módon akarták a földet elvenni tőle. Úgy érzi, kisemmizték, nem tud földet venni a kapott pénzért. Hozzáfűzte: 1870 hektár jó termőföldet téptek ki Debrecen és Hajdúnánás körzetében. Majd megemlítette a kínaiak számára állítólagosan tervezett lakótelep létesítését. – Erre ne adjunk földet! – fogalmazott. Észrevételeire választ nem kapott. 

Készült-e átfogó hatástanulmány a gyár vízellátásra? – érkezik a következő kérdés a szakemberekhez.

De mielőtt erre választ kapnának a jelenlévők, a fórumot vezető felszólított egy szűk kört, hogy hagyják el a termet, miután a parlamenti pártokról mondtak véleményt. Rácz Róbert is kifakadt: minden kérdésre próbálnak választ adni, de belefojtják a szót. Kérte, üljenek le és hallgassák meg a választ.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. igazgatója a mikrofonba kiabálja, hogy ő nem hazudik, hadd mondja végig, amit szeretne. Majd csendesebben folytatja a feladatáról, beleértve, hogy büntetőjogi felelőssége is van a munkájával kapcsolatban. Válaszának lényege, hogy nem engedhetnek ki a gyárból semmilyen szennyvizet, ami bekerül a közcsatornába. A víz áramlási iránya észak-déli, a kutak északon vannak, tehát nem veszélyezteti az ivóvízbázist. A klímaváltozás később okozhat gondot, de most a 8-10 ezer évvel ezelőtt lehullott csapadék vizét fogyasztjuk – hangsúlyozta.

Jól tudja-e, hogy az akkumulátorgyárból a levegőbe kerülő káros anyag egy 30 kilométeres körben rakódik le? Továbbá igaz-e, hogy a gyár a termálvizet fogja hasznosítani? – kérdezte egy résztvevő.

Tóth Roland elmondta, hogy nem okoz egészségügyi károsodást a gyár szennyezőanyag-kibocsátása, az a megengedett határértéken belül marad. Hozzátette, hogy ha nem lenne kibocsátás, semmilyen ipar nem létezne. A termálvízzel kapcsolatban semmilyen tervük nincs – fogalmazott. 

Hol van a polgármester? 

Egy résztvevő arra volt kíváncsi, miért nem jelent meg a közmeghallgatáson Debrecen polgármestere. Mi lehet ennél az eseménynél fontosabb? – kérdezte. Szerinte a kormánynak hatalmában és érdekében áll akármilyen eredményt megmásítani azért, hogy ez a beruházás megvalósuljon.

Szekeres Antal főjegyző közölte: Papp László polgármester már tartott egy közmeghalgatással egybekötött lakossági fórumot. Hozzátette: közös érdek, ha megépül a gyár, ne legyen semmilyen káros hatással a városban és a környéken élőkre. Azt várják, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

A kérdező viszontválaszában kiemelte: az előző fórumon a polgármester azt mondta, a lakosság ellenében is megépül a gyár. Amennyiben a városvezető a fennálló jogi utakon nem hajlandó megakadályozni a gyár létrejöttét, mondjon le – jelentette ki. „Mondjon le” – skandálta a közönség egy része is.

Szekeres Antal erre úgy reagált: a gyár akkor épül meg, ha a szükséges hatósági engedélyének mindegyike meg lesz.

– Ha a hatóságok engedélyezik a gyárat, az még nem jelenti azt, hogy a lakosság érdekében áll. Ez politikai, geopolitikai érdekeket szolgál. Ez a gyár nem szolgálja a magyar gazdaság érdekeit – mondta hangosan egy hozzászóló, amit azzal toldott meg egy férfi, hogy nem szakmai kérdésekről akarnak vitatkozni, hanem nem akarnak gyárat. Azt a kockázatot akarják elkerülni, hogy egyáltalán baj legyen.

A magyar vízhez a kínai államnak, a kínai kommunista pártnak semmi köze. A víz a magyar nép tulajdona!

– mondta. Felszólalása hatalmas tapsot kapott. 

A hatóság dönthet-e kockázatviselési kérdésben? – vetette fel egy hozzászóló, megjegyezve , hogy sok tonna környezetkárosító anyag érkezik ide, ha az engedélyt kiadják. Ha robbanás, egyéb katasztrófa történik, mi a teendő? – kérdezte. Nagy Imre a katasztrófavédelem részéről megnyugtatta a jelenlévőket, hogy felkészültek bármilyen probléma kezelésére.

Mi a biztosíték arra, hogy a zsákokból ne kerüljön ki a szennyező anyag? – szólt az újabb kérdés.

Kelemen István, a CATL szakembere elmondta, hogy épületen belül való kezelés során nem származtatható súlyos probléma. Tóth Roland a szigorú szabályok betartásával, a porgyűjtők működésével egészítette ki kollégája válaszát. Az akkumulátorgyártás hulladékaira szakosodott cégek Közép-Magyarországon találhatók, oda kerülnek a debreceni gyár hulladékai is.

A kérdező még mindig magánál tartja a mikrofont, és a szennyvíztisztítást firtatja. Gorján Ferenc újfent elmondta az általa már korábban elmondottakat. Erre ismét személyeskedő szócsata alakult ki – bent maradt még néhány hangoskodó. Egy középkorú nő vehemensen védi a pulpituson ülőket. A biztonságiak ki akartak vezetni egy hangoskodót. Erre hatalmas kavalkád alakult ki.

Egy nőt, aki kiállt a gyár megépítése mellett megütött egy férfi, aki folyamatosan tiltakozott a beruházás ellen. Ezt követően a fórum rendfenntartói a férfi nyomába eredtek, kint elfogták. Értesüléseink szerint előállították.

A fórum vezetője 13.50-kor bezártnak nyilvánította a közmeghallgatást. Rácz Róbert ezt felülbírálta, hangosan kérte, foglaljanak helyet, és szakmai kérdéseket tegyenek fel. A személyeskedést hagyják abba. – Teszünk még egy kísérletet arra, hogy kulturált körülmények között tartsák a szakmai fórumot – szögezte le. Ezután valóban nyugodtabb hangulatban folytatódott a közmeghallgatás.

Erős hangok

Pontosan hogyan számolták ki a zajhatárértéket? Milyen hangos lesz a gyár? Hány szabálysértés után állítható le a gyár működése? Háziállatokra vizsgálták-e a várható hanghatást? Lesznek-e hűtőtornyok, ezek hanghatásai hol vannak feltüntetve? A szállítás, napi 300 autóval számolnak, milyen hatással lesz? Kijelenthető-e, hogy fokozottan zajos lesz a terület? Mikor kezdik el a hangvédőfal építését és a 40 méter széles erdősáv telepítése? És ha minden tekintetben hangos lesz, kaphat-e a gyár miniszteri rendeletben mentességet a zajhatás alól? 

– sorjázta a kérdéseket egy hölgy, aki gödi példára hivatkozva, itt is arra számít, hogy lehetnek kiugróan magas zajhatások. A gyárnak van egy állandó, monoton zajhatása, közben kiugróan erős hangokkal. Ez besimulhat az átlagba.

Tóth Roland megköszönte a valóban releváns kérdéseket, majd válaszolt néhányra. Zajhatás-alapállapotmérést lakott területnek számító helyeken végeztek. A gyár megadta a zajforrásait, azt szimulálták és ezek alapján készült a zajhatás számítása. Eredménye: minimális terheltséget jelent majd a környezetre. A gyár kialakítása szerencsés, minden termelési tevékenység zárt térben van, a klimatizálás és a hűtőtornyok lehetnek zajforrások. Teljesíthetőek a határértéken belüli zajhatások. Hajdúné Kovács Mónika kijelentette, nem kaphat a gyár mentességet a zajhatás alól. A többi kérdésre 8 napon belül írásban kap választ a kérdező.

A gyár dolgozóinak mozgatására kitér-e a hatástanulmány? – kérdezte egy férfi.

Hajdúné Kovács Mónika válaszolt, nem témája a közlekedés a hatástanulmányoknak. Az időközben a helyszínt elhagyó Szekeres Antal helyett Fauszt Zoltán aljegyző válaszolt, hogy a műszakhoz igazodva már most van buszjárat a Déli Ipari Parkba. A jövőben újabbak indítására lehet számítani.

Tímár Zoltán elmondta, Mikepércsen több mint 100 kérdést gyűjtött össze, azt a főispánnak, a debreceni jegyzőnek és a CATL-nak elküldték. Aggódnak Mikepércsen, mert 1,5-2 kilométerre lesz a gyár a lakott területtől. Hangsúlyozza, bízik a szakhatóságok eljárásában, kéri, ne támadják őket. Monitoring rendszert épít ki akár megépül a CATL, akár nem, hiszen már működnek gyárak a Déli Ipari Parkban. Megnyugtatja a mikepércsieket, hogy minél nagyobb biztonságban éljenek.

Egyik kereskedelmi televízió riportere megkérdezte: létezik-e olyan akarat, felhatalmazás, amivel elállnának a megvalósítástól. Szilágyi Balázs válasza: továbbra sem kívánnak ezzel kapcsolatban nyilatkozni.

A kínaiak látják az ellenkezést?

Egy nő angolul faggatja a kínai vendégeket, a kínai válaszol. Közbeszól Hajdúné, hogy a hatósági eljárás nyelve a magyar. A hölgy azt kérdezte, honnan fog származni a lítium? Ezt nem tudják, a választ bővebben kifejti Szilágyi Balázs. A hölgy azzal folytatja, hogy elmondja a kínaiaknak, reméli, látják az ellenkezést, és megingott a bizalom a cégük vezetésében. Jelzi mindenki nevében, hogy Debrecenben nagy ellenállásba ütközik az építkezés, kéri, a befektetők a pénzüket vigyék máshová. Ha a lakosság ellenében elindul az építkezés, számítsanak arra, hogy a lakosság sokféle módon fogja akadályozni az építkezést. Hatalmas tapsot kapott a hölgy, aki a kínaiaknak angolul elmondta. Majd azt kérdezte, hogyan kapja meg a választ. Hajdúné elmondta, a környezetvédelmi határozatban lesz a válasz. Az egészségügyi kockázatok kérdésére, valamint arra, hogy egy esetleges szennyezés vagy katasztrófa ügyében ki a felelős, már válaszolt Hajdúné Kovács Mónika. Utóbbira az, hogy a gyár, az előbbire pedig az, hogy a folyamatos monitoringozás azokat megakadályozná.

A fórum nyolvadik órájában Hajdúné Kovács Mónika elmondja, érzékeli a bizalmatlanságot. Éppen ezért felajánlja a lehetőséget, hogy előre egyeztetve az érdeklődők menjenek el a laboratóriumba, nézzék meg, hogyan dolgoznak. Ezzel is láttatva azt, hogy egy hatóság a munkája során milyen munkát végez.

A fórum elején a beruházást élesen bíráló férfi szerint a kínaiak szóra sem méltatják a debrecenieket, továbbá szemernyi kétsége sincs, hogy megépül a gyár. 

Debrecen levegőjének állapotáról, szennyezettségéről, továbbá a majdani akkumulátorgyár várható levegőrontásáról érdeklődtek többen is. Viharos tiltakozást váltott ki az, amikor a kérdésre később írásban ígért választ a szakhatóság. A tiltakozásba nem kevés személyeskedés vegyült. Egy fiatal, környezetvédelmi szakon végzett nő a mérésekkel és az akkumulátorgyár működésével kapcsolatos kérdéssort olvas fel. Hajdúné Kovács Mónika szorgalmazza, hogy írásban hadd válaszoljanak, mert még többen szeretnének kérdezni.

Egy egészségügyi dolgozó felvetette, jöhetnek nem magyarországi betegségek.

Készült-e emberi, egészségügyi tanulmány arra, hogy a várost és környékét közel 10 százalékban távolról érkezők fogják belakni. Hajdúné nem tud ilyenről, de ígéretet tett, hogy írásban reagálnak, kinek a hatáskörébe tartozik a kérdés.

Fauszt Zoltán aljegyző elmondta, az önkormányzat a teljes déli gazdasági övezet szennyezését mérő hálózat kialakítását tervezi, az adatokat pedig publikussá teszik.

Mándi László, a debreceni közgyűlés momentumos tagja felvetette, hogy a városvezetésnek köteles feltenni a debrecenieknek a kérdést: akarják-e a gyárat. A befektetőktől kérdezi, havária esetén milyen pénzügyi garanciák vannak, továbbá kártalanítják-e az itteni lakosokat? Szilágyi Balázs válaszából kiderült, 80 megawatt az energiafelhasználás, továbbá a felelősségbiztosításban a jogszabályoknak megfelelően járnak el. A szükséges energiát megújulóból igyekeznek előállítani.

Lesz-e újabb közmeghallgatás?

Felvetették, lehet-e harmadik közmeghallgatás? Főispán válasza, hogy szakhatósági nem, viszont bármilyen szervezésben lehet. Fauszt Zoltán, Debrecen aljegyzője elmondta, nem terveznek újabb fórumot a témában. A kérdezők arról faggatták az aljegyzőt, hogy a város hogyan, milyen fórumon tájékoztatja a lakosságot a CATL-ügyben. Fauszt Zoltán elmondta, a megfelelő hatóságok, a városháza, a Kormányhivatal a csatornáikon keresztül adnak tájékoztatást. Hangsúlyozta: egyelőre még nincs környezetvédelmi hatósági állásfoglalás, tehát itt minden feltételes módban értendő. A város nem dönt a gyárépítés ügyében.