Az akkumulátorgyárak ellen tüntettek Debrecenben

Debrecen főterének jelentős részét – hézagosan állva – megtöltötték az akkumulátoripar ellen tiltakozók február elsején, szombaton délelőtt. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) és a hajdú-bihari Tisza szigetek közös szervezésében zajlott esemény egyik kiinduló helyszíne a Kossuth tér volt, ahol többen a gyárak létesítése elleni transzparenseket tartottak magasba, míg egyesek Papp László polgármester Csengerbe történő visszaküldését sürgető feliratokkal demonstráltak. 

Nemes Tibor, a MIAKÖ alelnöke köszöntőjében ismertette a megmozdulás előzményeit, hogy két éve az egyesülete szervezésében Mikepércsről néhány százan sétáltak át a Kossuth térre, majd elmondta: az egészséges környezetért, élhető otthonokért, a gyermekeikért, unokáikért harcolnak. A véleménynyilvánítók másik csoportja Mikepércsről indul, egy ponton találkoznak, és együtt vonulnak a déli pari övezet épülő akkumulátorgyáraihoz. Nemes Tibor hozzátette: a megmozdulás napja, február elseje legyen az „ébredés napja", amikor megmutatják, hogy együtt vannak és együtt semmi sem lehetetlen. 

Mi lehetünk az egyik szikra, ami lángra lobbantja a változást. Mi, akik nem nézzük tétlenül, hogy akkumulátorgyárakat építenek, elvéve a gyerekek jövőjét

– fogalmazott.

A demonstráció fő szónoka a standupos Tóth Imre, Bruti volt, aki az előtte lévők sokaságát látva örömét fejezte ki, hogy végre sikerült felfogni, hogy itt óriási problémák vannak. Mégpedig annak ellenére, hogy "a Fidesz, a városvezetés részéről a debreceni civilekről ment a megfélemlítés, a hazudozás, továbbá fenyegetéssel próbálták összemosni őket olyan történésekkel, amihez semmi közük nem volt". Hangsúlyozta: elutasítják az erőszakot és a fenyegetést, az ő fegyverük az igazság kimondása. 

Sorra vette Kósa Lajos és Pósán László, ahogy ő fogalmazott, hazugságait, például azt, hogy a demonstrálók „áldebreceniek", „álcivilek", „halálkufárok", „külföldről fizetett ügynökök". – Bár csak látnánk már azokat a pénzeket, mert nekünk sem Brüsszel, sem Soros nem utalt semmit! – szögezte le, majd lassan, tagoltan folytatta: – Lajos, itt nem csurran-cseppen vissza semmi. Akiket külföldről pénzelnek, nem mások, mint azok, akik eladták a világ legjobb termőföldjét egy idegen hatalomnak. Meggyőződésem, hogy a városunk vezetésének fontosabb a Fidesz érdeke, mint Debrecen.

Bruti azzal folytatta, hogy van félnivaló, mert Debrecen vezetése ide hozta a világ egyik legveszélyesebb tevékenységét, az akkumulátorgyártást, és az azokat kiszolgáló gyárakat. Részletezte a debreceniekre szerinte leselkedő veszélyeket, például azt, hogy a város déli részén élők elfelejthetik a konyhakerteket. Hiányoznak a véderdők, közel vannak a gyárakhoz a lakóházak és az Epreskerti iskola - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a környéken a második leggyakoribb szélirány a déli, ami befújja a szennyeződést a városba. 

Már nem hisznek a városvezetésnek, hiszen hazudoznak, terelnek - mondta. 

Példaként hozta fel, hogy tavaly januárban-februárban már tudtak az akkumulátorgyár okozta első környezetszennyezésről, de "elsunnyogták", és csak a helyhatósági választás után három nappal hozták nyilvánosságra. A helyi vezetéssel szembeni bizalomvesztést szolgálta a köz nélküli közmeghallgatás bevezetése, az egyetem és a CATL stratégiai megállapodása, továbbá, hogy az ellenőrzést az egyetem fogja végezni. Az az egyetem, amelyik kéz a kézbe jár a CATL-lel - fogalmazott.

Szóba hozta, hogy a demonstrálókat a városvezetés dilettánsoknak nevezte az akkumulátortémában. Ő maga viszont szeretne olyan városvezetőket látni, akik töviről hegyire ismerik az akkumulátorgyártást, annak veszélyeit, fel tudják tenni a jó kérdéseket és azokat meg is tudják válaszolni. Ilyen azonban – jelentette ki – nincs közöttük, még Balázs Ákos sem az, akihez tartozik Debrecen környezetvédelme! Kérdés továbbá, hogy mi lesz a selejt akkumulátorokkal, hol tárolják azokat, ki és hol fogja megsemmisíteni? Ha nincs válaszai Balázs Ákosnak, le kellene mondani pozíciójából.

– Egy biztos, ezek a gyárak nagy valószínűséggel sajnos már itt maradnak. Már csak az a kérdés, hogy Debrecen lakossága el tudja-e érni, hogy mindig minden előírást száz százalékosan betartsanak. És az is kérdés, hogy 2026-ban lesz-e olyan kormányunk, amelyikben meglesz az akarat, hogy szennyezés esetén "halálba büntesse" a gyárakat, vagy ha kell, be is zárassa azokat. Mert az a lényeg, hogy olyan kormány kell, amelyik nem akarja megmérgeztetni a lakosságot. És legyen kormányzati akarat, hogy ezekre a nagy gyárakra rálehessen rakni a nagy lakatot. Mi ezért küzdünk. Ha a kínaiakon múlik, azok szennyezni fognak, mert akkor olcsóbb üzemeltetni ezeket a monstrumokat és nagyobb lesz a haszon. A pénzről szól ez! Nekünk, debreceni lakosoknak nem marad más, csak a szennyezés, meg a halál – zárta gondolatait Bruti.

A beszédek után a demonstrálók – rendőri biztosítás mellett –  elindultak a déli ipari park felé. Ott, a SEMCORP gyáránál újabb beszédek következtek mintegy félezer fős hallgatóság előtt. Kozma Éva, a MIAKÖ köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek a szolidaritásért, amiből „olyan nagy hiány van manapság, s amit a hatalom igyekszik kihasználni”. 

– Ma nem meggyőződésekről, ideológiákról, bal vagy jobboldalról kell beszélni, mert ezek csak árkot ásnak közénk. Hanem a gyermekeink jövőjéről, a környezetünkről, az egészségünkről, amely nélkül semmi más nem számít. Mert amikor a gyár szennyezi a levegőt, nem kérdezi meg, hogy kire szavaztál. Amikor valaki daganatos betegséget kap a környezeti terhelés miatt, a rák nem kérdezi meg, hogy milyen ideológia szerint él. Az asztma nem válogat a pártpreferenciák alapján. Nincs jobb vagy baloldali onkológia, jobb vagy baloldali koporsó. Azt mondják, hogy az akkumulátorgyárak a fejlődést szolgálják, „ez a jövő”. De mit ér a gazdasági növekedés, ha közben az emberek élete megrövidül? – kezdte beszédét a szónok, hozzátéve, amíg a Magyar Állam a kínai CATL számára egy munkásra vetítve 64 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott, addig az „iskoláink romokban, a tanáraink elhagyják az országot és egy egész generáció nő fel úgy, hogy nem kapja meg azt a tudást, amellyel valójában formálhatná a jövőt”.

– A kórházainkban nincs elég orvos, ápoló, az emberek hónapokat, éveket várnak alapvető ellátásukra. Szabolcs megyében bezárták az egyetlen gyermeksebészetet, az ellátás a debreceni kórházakat terheli túl. Ehhez hozzájön, hogy az ipari beruházások következményeként egyre több lesz a légúti, allergiás, daganatos betegek száma – vetítette előre, majd hosszan sorolta a debreceni akkumulátoripari szereplők által napi szinten kibocsájtott szennyező anyagok mennyiségét. 

Mint fogalmazott, a hatalom dönt, mi pedig viseljük a következményeket. – A hatalom azt mondja, hogy ezek a gyárak fellendítik a gazdaságot. De milyen áron? A döntéshozók gyermekei küzdenek majd asztmával vagy más krónikus betegségekkel? Ők várnak majd vizsgálatra a túlterhelt egészségügyi rendszerben hónapokat? Amikor a hatalom egyetlen válasza az, hogy ez elkerülhetetlen, ez a fejlődés, akkor azt kell mondanunk: ez kizsákmányolás, tudatos környezetrombolás, hazaárulás! – hangoztatta Kozma Éva.

Az egyesületi elnök követeléseket ismertetett arra az esetre, „ha mégis beindulnának a monstrumok”. 

– Követeljük az ipari beruházások teljes újragondolását, hiteles tájékoztatást, kötelező népszavazásokat a nagy volumenű ipari beruházások előtt. Követeljük a környezetbarát technológiák előnyben részesítését, térségi hatástanulmányokat és kompenzációs intézkedéseket. Ha egy beruházás negatív hatással van egy térségre, annak következményeit a beruházónak kell viselnie, nem az ott élőnek. A szerződéseket, állami támogatásokat és az engedélyezési eljárásokat teljesen átláthatóvá kell tenni – mondta. 

Majd úgy folytatta, követelik a helyi lakosok számára biztosított kompenzációkat. Így ha egy ipari beruházás miatt csökken az ingatlanok értéke vagy nő az egészségügyi kockázat, akkor a cégeknek kell állniuk a kompenzációt, például ingyenes egészségügyi monitoringot biztosítani a környéken élőknek.

– Mi pontosan látjuk, hogy mi történik, és ha összefogunk, ha elég hangosan és kitartóan, következetesen követeljük az igazságot, akkor nincs az a hatalom, amely hosszú távon figyelmen kívül hagyhatja az emberek akaratát. Ez a mi életünk, a mi egészségünk, a mi jövőnk, a gyermekeink jövője, és ezt nem adjuk oda! – hangsúlyozta Kozma Éva.

Fidesz: idegenek, álcivilek tüntettek

A debreceni Fidesz-KDNP frakció szerint a tüntetésen is bebizonyosodott, hogy a „debreceniek nem ültek fel a politikai hisztériának”, „idegenek jöttek megmondani nekünk, debrecenieknek, hogy mit csináljunk”. Közleményükben azt írják, színtiszta politikai provokáció keretében a Tisza Párt a bukott baloldali pártokkal és a külföldről finanszírozott álcivil szervezetekkel karöltve riogatott. Az ő álláspontjuk az, hogy a Debrecen jövőjéért tenni akarók tegnap (január 31-én – a szerk.) több mint 450 fát ültettek el. – Több mint ötszázan gyűltünk össze, hogy szebbé tegyük városunkat. Ma ennyien gyűltek össze a Kossuth téren, hogy folytassák a hisztériakeltést a fejlődés ellen. A különbség „csak” annyi, hogy a faültetésnél mindenki debreceni volt, míg a tüntetésre a Dunántúlról, Budapestről érkeztek – írták.