Felhők a debreceni akkumulátorgyárak körül?

Mennyi vizet, szürkevizet, ipari hígítóvizet igényel majd a második debreceni akkumulátorgyár? Honnan vennék, és mire használnák ezeket? Fúrhatnak a vállalatok saját kutakat? Igaz, hogy a hűtőtoronyban elpárologtatott szürkevíz erősíti a felhőképződést? Hatással lehet Debrecen klímájára? Kell-e tartani a Legionella baktériumtól az akkumulátorgyárral összefüggésben?

Debrecen északnyugati iparzónájában, a BMW gyárának tőszomszédságában 2026 végére készülne el a kínai EVE Power 30 gigawattórás termelésre tervezett akkumulátorgyára. A cég a BMW elektromos autóiba készítene akkumulátorcellákat. Az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében – még decemberben – online közmeghallgatás zajlott, amely alkalmával több mint kétszáz kérdésre kellett válaszolnia a vállalat által megbízott szakértő mellett számos más szakembernek a debreceni önkormányzat, a Debreceni Vízmű Zrt. és a kormányhivatali apparátus részéről.

Ami a vízfelhasználást illeti, a korábban ismertté vált tények, felelős nyilatkozatok és a közmeghallgatás során megfogalmazódott szakértői, hivatali válaszok alapján elmondható: a több akkumulátoripari beruházásnak (CATL, SEMCORP, EcoPro) is helyet biztosító déli iparzónában – tehát a 47-es főút mellett – a debreceni önkormányzat közgyűlése még 2022-ben napi 24 ezer köbméter vízkapacitás kiépítését vállalta 2024 végéig.

Ott a cégek ennél sokkal több vizet egyelőre akkor sem tudnának felhasználni, ha szükségük lenne rá, hiszen ennek a rendszer fizikai korlátai szabnak határt.  

Az északnyugati iparzónában – ahol az EVE Power gyárát felépítenék – a kommunális vízigények kiszolgálására napi 210 köbméter ivóvíz áll majd rendelkezésre, azon kívül napi mintegy 3 ezer köbméter szürkevizet és 1900 köbméter ipari hígítóvizet szolgáltatnának a cégek számára. Szürkevizet jelen állás szerint kizárólag az EVE Power használna, míg a hígítóvízből ők 585 köbmétert vennének igénybe. Mindkét gazdasági övezetre igaz, hogy a cégeknek kizárólag a Debreceni Vízmű Zrt. szolgáltathat vizet, saját kutak működtetésére vagy más forrásból származó víz alkalmazására egyik társaságnak sincs engedélye.

Mennyire aggódjunk e vízfelhasználás miatt? Papp László polgármester szerint a város vízfelhasználása az 1980-as évek közepén volt „csúcsra járatva”, akkor ez napi 90 ezer köbmétert jelentett (az élelmiszeripar, a konzervgyár volt különösen vízfaló). Napjainkban ez az érték a 40 ezer köbméter, amelyből az ipari vízfelhasználás 2022-ben a 10 ezer köbmétert sem érte el. Ez utóbbi az akkumulátorgyárak miatt pár éven belül megugorhat: az előző bekezdésben említett adatok alapján bő 25 ezer köbméter lehet a növekmény.

Ugyanakkor a szakemberek szerint Debrecen városa napi 100 ezer köbmétert meghaladó vízkapacitással rendelkezik, tehát egy 60-70 ezer köbméteres vízigény sem veszélyezteti a vízbázist.

Amennyiben valamelyik vállalat több vizet használna fel az engedélyezettnél, azt a Debreceni Vízmű mérőórái jeleznék. Az előzetesen jóváhagyott vízkivétel nem léphető át jelentősen. Ha mégis bekövetkezik,  az adott cégnek – amennyiben van „szabad víz” – kezdeményeznie kell a lekötött mennyiség növelését. Amennyiben nincs eladható víz, úgy műszaki korlátozással megakadályozható az újbóli túllépés, ha pedig valahogyan mégis megtörténik, úgy a vízmű köteles megszüntetni a szolgáltatást.

Szürkevíz a hűtőtornyokban

Mint említettük, az EVE Power számára napi mintegy 3 ezer köbméter szürkevizet, 585 köbméter ipari hígítóvizet és 79 köbméter ivóvizet biztosítana a vízmű. A szürkevíz kétszeresen tisztított kommunális szennyvíz és hígítóvíz 2:1 arányú keveréke, amelyet közvetlenül a felhasználás előtt állítanának elő és adnának át. A hígítóvíz a Keleti-főcsatornából származó felszíni víz, amely a Tiszántúli Regionális Vízművek Zrt. balmazújvárosi víztisztító művében „készül”. Ott a Keleti-főcsatorna vizét mechanikai (mikro- és dobszűrés, derítés, homokszűrés, aktívszén adszorber) és kémiai (UV generátor, klór stb.) technológiával szűrik; a bemenő víz minősége értelemszerűen a főcsatorna pillanatnyi vízminőségétől függ, míg a kimenő víz összetételét egy 2023-as kormányrendelet írja elő, annak megfelelően kezelik.

A szürkevíz és a hígítóvíz tárolókon, átemelő gépházakon, csővezetékeken jut el majd a cégekhez, így az EVE Power debreceni telephelyére.

Az EVE Powernél a szürkevizet kizárólag a hűtőtornyokban használnák fel. A hígítóvíz a gőzkazánok, a laborok tápvízellátását, egyes technológiai folyamatokhoz szükséges ultratiszta víz előállítását, berendezések tisztítását szolgálná. A vállalatnál vizsgálják, hogy a hűtőtornyokban felhasználhatnak-e tiszta csapadékvizet, amennyiben igen, úgy kevesebb szürkevíz kellene.

Tisztítótelep kell az ipari szennyvíznek

A cégek szennyvizet kizárólag az előre megállapított paraméterek mentén bocsáthatnak ki. Ennek az az oka, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. nem fogadhatja be, amit nem képes megtisztítani. Az ipari szennyvíz külön hálózaton keresztül, a cégek általi előtisztítást követően érkezik a vízműhöz. A célra külön szennyvíztisztítót kell kialakítani, annak az elkészüléséig az ipari szennyvíz elkülönített tárolóba kerül, és előzetes mérések alapján tisztítják. Az elkülönített tárolással érhető el, hogy az ipari szennyvíz se a kommunális szennyvízre, se az abból keletkező iszapra ne lehessen hatással. A szükséges beruházásokat kormányzati forrásból, a betelepülők fizette közműfejlesztési hozzájárulásból, míg a működtetés költségeit a fogyasztásarányos szolgáltatási díj fedezné.

Amennyiben az érkező ipari szennyvíz minősége nem megfelelő, úgy a beengedése megtagadható, a szennyvizet pedig arra alkalmas fogadótelepre kell szállíttatnia a kibocsátónak. Arra a felvetésre, hogy több kezelt szennyvíz kerül-e majd a Tócóba, a válasz az, hogy nem, mert a szürkevíz előállítására tekintettel nőni fog a kezelt szennyvíz mennyisége.

Az EVE Power gyárába egyébként olyan ipari szennyvíztisztítót is terveznek, amellyel a vizet visszaforgatnák zárt rendszerű technológiai folyamatokhoz.

Erősíti a felhőképződést

Az EVE Power hűtőtornyaiban felhasználandó, ezáltal nagy mennyiségben vízgőzként távozó szürkevíz a szakértők szerint többlet felhőképződést eredményezne, ami hatással lenne a lokális légköri folyamatokra. Így a helyi páratartalom növekedését okozhatná, amelynek mértéke – és az érintett terület kiterjedése – nagyban függ a külső hőmérséklettől, a páratartalomtól, a széliránytól, a szélsebességtől. Közölték: a klimatikus viszonyokat e vízgőz mennyisége egészséget érintő módon nem befolyásolná, légszennyező hatása nem lenne, erőművi tapasztalatok alapján nem okozna érzékelhető mértékű helyi változásokat. A hűtőtornyok által kibocsátott vízgőz tisztaságát előtisztító rendszerek biztosítanák, s mivel a vízpára nem légszennyező anyag, a vonatkozó hatásterületet a jogszabályok alapján nem kellett meghatározni.

Felvetődött az az aggodalom is, hogy a hűtőtornyok kedvezhetnek a legionella baktériumok szaporodásának.

Ezt a kérdező egy, az Európai Bizottság múltbeli megállapítására tekintettel hozta fel, ugyanakkor volt már példa arra, hogy ipari szereplő okozott ilyen járványt Franciaországban. A baktérium a legionáriusbetegség okozója, amely influenzaszerű tüneteket követően – az ember ellenálló-képességétől függően – súlyos tüdőgyulladást, emésztőrendszeri és idegrendszeri megbetegedést, akár halált is okozhat.

Az EVE Power szakértője jelezte: a hűtőtornyokban felhasználandó vizet előkezelnék és vegyszerrel fertőtlenítenék, így akadályozva a baktériumok elszaporodását. A hűtőtorony kiválasztása során szempont volt – tette hozzá –, hogy annak vízfelhasználása közel állandó legyen, ily módon ne legyen szükség nagy mennyiségű víz átmeneti tárolására (a Legionella szaporodása a pangó, tárolt vízben jellemző). A szakhatóságoknak a nedves hűtőtornyokban havonta kell ellenőrizni a legionella jelenlétét (a vizsgálatot akkreditált laboratórium végzi el, nem a szakhatóságok); amennyiben három egymást követő mérés során a baktériumtelepek száma 1 liter vízben a figyelmeztetési szint alatt marad, úgy a vizsgálati gyakoriság negyedévesre csökkenthető.

Ratalics László