Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A sertéspestistől a parasztromantikáig és az orosz piacig – egy debreceni agrárvállalkozó szemével

| 2019. 09. 18. | 10:19:00
A politikai és jogi pályát földművelésre és állattenyésztésre cserélő Sásdi Andrást szájbarágós interjúra kértük egy nagyon fontos témában.
A sertéspestistől a parasztromantikáig és az orosz piacig – egy debreceni agrárvállalkozó szemével
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cívishír: Hisztériakeltés, a média manipulációja, elhallgatott igazság, vagy mi van itt? A pletyka sokszor jobban terjed, mint a járvány, no de tisztázzuk: van afrikai sertéspestis Magyarországon? A NÉBIH-et kérdeztük, azt a választ kaptuk, hogy nincs.
Sásdi András: Két fajta sertéspestis van. Az egyik, nevezzük hagyományosnak, már nagyon régóta jelen van Európában. Az úgynevezett afrikai sertéspestis, az ASP, amiről most szó van, szintén jelen van a régióban, de csak a vaddisznóállományban. Házi sertésben még nem mutatták ki, tehát a NÉBIH hivatalos álláspontja minden híresztelés ellenére megfelel a valóságnak. Egyébként hivatalosnak csakis a NÉBIH álláspontja tekinthető.

A vaddisznóállomány fertőzött    (Fotó: mti)

Cívishír: A vírus megáll az erdő szélén, vagy mit csinál, hogyhogy nem jut be a magyar sertéstelepkre?
Sásdi András: Magyarországon egy olyan jól kiépített állatorvosi hálózat végzi mindennapi tevékenységét, amilyennel nem sok országban tudnak büszkélkedni Európában. A Bognár Lajos országos főállatorvos vezette hivatal minden gyanú esetén kemény kézzel jár el, itt elő sem fordulhat az, mint például a szomszédos Romániában, ahol hamarabb megy át az országon egy-egy járvány, mint annak idején a Vörös Hadsereg. Ha Magyarországon egy egyszerű állatorvos betegség gyanúját észleli, konzultál a feletteseivel és akár azonnal elrendelhetik a teljes állomány kiirtását. Bognár doktorék álláspontja az: már gyanú esetén is drasztikusan kell közbelépni, hogy Magyarország kedvező státusza fennmaradjon. Ez a nemzetgazdaság érdeke!

Cívishír: Minden disznó mellé nem állíthatunk állatorvost: a gazda vagy az alkalmazottja hogyan fog gyanút a disznóólban vagy sertéstelepen?
Sásdi András: Na, most válasszuk ketté a szakszerű, nagyüzemi sertéstartást, ami a magyarországi állomány körülbelül 80-85 százalékát jelenti, illetve Juliska néni ártérben vagy csalitosban tartott, parasztromantikázós sertésneveldéjét. A nagyüzemi telepen az állatgondozók állandóan figyelik az állományt: az állat viselkedéséből, mozgásából már sok mindenre lehet következtetni. Ha a dolgozó jelzi, hogy egy-két sertés elfeküdt, nem tud lábra állni, lázas, azonnal szól a kezelő állatorvosnak, a riadólánc tehát rögtön beindul.

Cívishír: Állandó stressz lehet egy disznótelep dolgozójának az élete!
Sásdi András: Munkaköri kötelessége, nem kell lángelme kiszúrni egy beteg állatot. Az ellenőrzött sertéstelepeken egyébként évente többször vesz vért az állományból az állatorvos, amit a NÉBIH támogat is. Négy fajta sertésbetegség – az Aujeszky, a PRRS, a leptoszpirózis és a bruccellózis (száj- és körömfájás) – is veszélyes lehet egy sertéslepere az afrikai sertéspestis, az ASP nélkül is. Magyarországon a legtöbb telep 4-es mentesített telep, ami azt jelenti, hogy a felsoroltak közül egyik vírus sincs jelen. Ez adja Magyarország kiemelten jó státuszát.

Cívishír: Ha megesszük egy pestises disznó bordáját sülve, mi lesz velünk?
Sásdi András. Valószínűleg semmi sem történne, a járvány emberre veszélytelen.

Emberre veszélytelen az ASP , de hőkezelés hatására egyébként is kihal a vírus     (Fotó: mindmegette.hu)
 

Cívishír: Akkor mi ez a nagy hisztéria?
Sásdi András: A betegség borzasztó veszteségeket, gazdasági károkat tud okozni. Elpusztulhat például az egész állomány. Vagy nem. Ki tudja? Az emberiséget sem irtotta ki a pestis, az ellenállóbbak megmaradtak. Mindenesetre nem lenne jó addig eljutni, hogy választ kapjunk a felvetésre, azért van Magyarországon rendkívüli óvintézkedés az állatorvosi hálózatnak köszönhetően, hogy ezt ne tudjuk meg soha. Azt azonban tudjuk, hogy a járvány, az afrikai sertéspestis hogy terjed.

Hőkezelés hatására kihal a vírus, a fagyasztott vagy a hidegen feldolgozott készítményekben azonban tovább él.

Így például a füstölt kolbászokban, szalámikban is, és a sok eldobott szendvics, ételmaradék folyamatosan fertőzheti a vaddisznóállományt, de bejöhet a vírus az országokat járó kamionokkal is. A fertőzött vaddisznó nyilván nem kerekedik fel az erdőből, hogy átmásszon egy sertéstelep kettős kerítésén és ott szétszórja a vírusát. Egy védett telepre nem jut be semmilyen vad. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni: ez Magyarország nagy értéke, ezt a státuszt kell fenntartani!

Cívishír: A háztáji disznóihoz Juliska néni kihívja az állatorvost?
Sásdi András: Legfeljebb akkor, ha baj van, amikor már késő. Ő azért tart disznót a faluban, mert az anyja is tartott, meg a nagyanyja is, megszokásból. Gazdaságilag értelmetlen az egész, mert ma már olcsóbb egy kiló, szeletelt karaj tálcán, mint egy doboz cigaretta.

Cívishír: Ha mégis beüt a ménkű, s oda az állomány, ki kártalanítja a gazdát?
Sásdi András: Amennyiben bejelentett, ellenőrzött sertéstelepről van szó, kényszerirtás esetén a várt vagy a remélt hasznot nem kapja meg a gazda, de piaci ár fölötti kárpótlást kap az államtól. Természetesen abban az esetben, ha folyamat az előírásoknak megfelelően zajlott le, azaz idejében jelentette a betegséget a körzeti állatorvosnak.

Cívishír: Van ötlete, miért éppen most kapták fel a témát?
Sásdi András: A média kapta fel a témát, nem átgondoltan és végképp nem hozzáértően. Az egyik országos hírportál stábja elment egy Tisza-menti kis faluba, ahol egy néni az ártérben harminc disznót hizlal, de minden bejelentés, állatorvosi ellenőrzés nélkül, majd csodálkoznak, ha esetleg elhullik egy-egy példány. Ez így már nem megy. Semmi értelme. Anyagilag sem éri meg, ráadásul óriási veszélyforrás, minden háztáji disznótartás egy vírusgóc. Csak a nagyüzemi tartás lehet anyagilag eredményes, ahol minden állat ellenőrzött. A sertéstelep alkalmazottai például nem tarthatnak otthon disznót, mert ma már egy tenyésztő sem vállalja azt a kockázatott, hogy az embere otthon kiganézza a pajtáját, majd beviszi a vírust a telepre.

Cívishír: A parasztromantikázós disznóvágások ideje lejár?
Sásdi András: Nem vagyok jós, de szerintem néhány éven belül igen. A háztáji sertéstartásnak nem adok három-öt évnél többet. Aki nem képes háromhavonta egy kamiont megtölteni hízókkal, ez 160-180 állatot jelent, az nem tud megélni ebből. Gyakorló sertésztenyésztőként ezt szentül állítom.

A falusi disznóvágás végveszélyben ...  (Fotó: radiosmile.hu)
 

Cívishír: Mi van azzal a népi bölcsességgel, hogy a házi, a hazai az igazi?
Sásdi András: Mindenki úgy áltatja magát, ahogy akarja. Egy háztáji disznó nem nő meg a mosléktól 200 kilósra, kéne neki még bőven kukorica is, ami egyre drágább, most éppen 44 forint egy kiló. Ahhoz, hogy egy disznó meghízzon 180 kilósra, kell neki – többek között – 400 kiló kukorica, de akkor csupa zsír lesz a húsa.

Cívishír: Megszűnik egy szép magyar hagyomány, a falusi disznóvágás?
Sásdi András: A hagyományt lehet ápolni, csak ellenőrzött helyről kell vásárolni a disznót. Egyébként a háztáji sertéstartás nagyon visszaszorult az utóbbi évtizedben. A nagyvárosok melletti kisebb településeken már egyáltalán nem tartanak háztáji disznót, de a távolabbi falvakban is elenyésző a számuk. 1944/45-ben, amikor két megszálló hadsereg rabolta végig a magyar vidéket, több disznó volt, mint most. Az emberek belátták, hogy egyszerűen nem éri meg: olcsóbb, ha megveszik a boltban.

Cívishír: Ha Önhöz bekopog egy magunkfajta városi, hogy parasztromantikázni akar, vehet disznót?
Sásdi András: Nekem nincs olyan disznóm, ami erre a célra megfelel. A nagyüzemi tartásban 100-110 kilóig hizlaljuk a disznót, mert utána már a hús minősége romlik. Egy baráti disznóvágáshoz legalább 200 kilós disznó kell, hogy jól mutasson a fényképen, de ilyen ma már nagyon ritka a sertéstelepeken, legfeljebb selejtkocát lehet venni.

Cívishír: Selejtet együnk?
Sásdi András: Nincs a húsának semmi baja, csak már nem fial eleget, vagy ha fial, nem tud rendesen szoptatni, mert sérült az emlője, ezért nevezzük selejtkocának. Egy telepen 3-4 év alatt kicserélődnek a kocák. Ma már a verseny azt kívánja, hogy egy koca 15-16 választott, azaz életképes malacot hozzon a világra, amelyik ezt nem tudja, vagy tudja, de nem tud például szoptatni, azt kiselejtezik.

Cívishír: A közösségi oldalakon a „jólértesültek” szerint a sertéspestissel való riogatás a csirkések bosszúja a madárinfluenzáért, és így lehet emelni a hús árát. Mit szól?
Sásdi András: Még ma is sokan állítják, hogy a Föld lapos, és valami összeesküvés-elmélet miatt erőltetik ránk azt, hogy nem. Ez is egy ilyen konteó. A szarvasmarhákat pusztító szivacsos agyvelőgyulladás akkor kinek a bosszúja volt? Vagy elképzelhető az, hogy a sertéstenyésztők az éjszaka leple alatt szétszórják fertőzött döglött varjúval a csirketelepeket? A sertéshús árát valóban befolyásolja az afrikai sertéspestis, de rajtunk kívülálló okok miatt.

Cívishír: Avasson be a részletekbe!
Sásdi András: A világ legnagyobb tenyésztője Kína, ott állítják elő a földkerekség sertéshús mennyiségének ötven százalékát, de ennél többet fogyaszt el, azaz nem tud önellátó lenni, bárhogy is törekszik rá. Hogy mekkora a baj, azt nem tudhatjuk pontosan, mert a kínai állam – jó bolsevik szokás szerint – titkolózik. A sertéspestissel mindenesetre úgy próbálnak védekezni a Távol-Keleten, hogy úgynevezett országzárakat rendelnek, azaz ahol az ASP-vírust kimutatják, onnan nem importálnak sertéshúst. Ilyen ország Kína mellett Japán, Dél-Korea és Tajvan és Hongkong is, tehát a legnagyobb fogyasztó, Kína európai importra kényszerül. Európában két nagy sertéstenyésztő ország van: a legnagyobb Németország, nem sokkal lemaradva követi Spanyolország, de utóbbi érintett az ASP-sztoriban, a németek azonban nem. Miután a magyar piac előállít 2,5-3 millió sertést évente, a német pedig mintegy 35 milliót, a magyarországi vágóhídi árak értelemszerűen a német árakhoz igazodnak. A mai ár például hasított sertés esetén kilónként 1,85 euró a német piacon. Ebből következik, hogy a magyarországi élő sertés ára jelenleg 490 forint kilogrammonként, az egy évvel ezelőtti 330-350 forintos árhoz képest.

Cívishír: Felettébb érdekes, hogy a német határon csak úgy megtorpan az ASP…
Sásdi András: Valóban érdekes, hogy a keleti és nyugati szomszédban, azaz Lengyelországban és Belgiumban van ASP, Németországban azonban nincs. Oda valahogy nem tette be a lábát egy fertőzött vaddisznó sem. Ez a német NÉBIH-re tartozik.

Cívishír: Lám, nem csak a kínaiak titkolóznak!
Sásdi András: A németek megtanulták, hogy nem kell elmenni Sztálingrádba meghalni, sokkal okosabb, ha megveszik ott és Európa-szerte a piacot, az élelmiszerláncokat, majd eladják benne a saját húsukat. Ezért van a magyar polcokon is nagyon sok német hús. Ezért nagyon értékes a már korábban többször említett jó státusz a fenntartása a németek számára is. A nagy kínai kereslet miatt megy fel a hús ára a német vágóhidakon.

A kínaiak a legnagyobb tenyésztők, de az afrikai sertéspestis miatt nagy bajban vannak  (Fotó: Euronews)
 

Cívishír: Készülhetünk arra, hogy hamarosan kétezer forint lesz egy kiló comb?
Sásdi András: Nem hinném, hogy annyira drasztikusan emelkedne a sertéshús ára, mert a vágóhidak nem tudják a fogyasztókra terhelni a sokkal magasabb árat, hiszen van azért egy érzékenységi pont az emberekben. Akkor sem ugrott meg drasztikusan a sertéshús ára, amikor a madárinfluenza borzolta az idegeket. A piac nem szabadul el annyira könnyen. Egyébként a német státusz fenntartása a magyarok érdeke is, hiszen ha Nemétország – ne adj’ Isten – ASP-ország lesz, hirtelen rászabadul az európai piacra 30 millió sertés, akkor az ágazat tönkremegy.

Cívishír: Olcsó lesz a karaj!
Sásdi András: De ha elfogy a 30 millió disznó, akkor méregdrága. Ha bedől egy piac, annak súlyos következményei lehetnek, és a végén sohasem a fogyasztók kerülnek ki győztesen.

Sásdi András nem hiszi, hogy drasztikusan
emelkedik a sertéshús ára

Cívishír: A magyar sertést ki eszi meg, hova importálhatunk?
Sásdi András: A magyar állomány egy jelentős része Romániába kerül, ott ugyanis még mindig a Dacia csomagtartójából árulják a fél disznót a falusi vásáron. Ha akarnák, se tudnák jobban szétszórni a fertőzéseket, a sertéspestist az országban. Az emberi gondatlanság és az állatorvosi felelőtlenség juttatta ide Romániát. Ebben a tekintetben Magyarország és a keleti szomszédunk között ég és föld a különbség. A távol-keleti piac most éppen nincs nyitva számunkra, ahol viszonylag erős szereplők voltunk, de a kormányzat tudomásom szerint dolgozik az ügyön. Ebbe nem kell politikát belelátni.

Cívishír: Érdekes, hogy a magyar húst a románok fogyasztják, mi pedig esszük a németekét.
Sásdi András: Az Európai Unión belül szabad a piac, és ebben semmi gond, ráadásul a német hús ugyanolyan jó minőségű, mint a magyar. A témában a leginkább az a bosszantó, hogy például az orosz piac továbbra is zárva van előttünk az EU-direktívák miatt. Addig embargózgatott az EU – belerántva ebbe minket is –, hogy az oroszok szépen, lassan felfejlesztették az agráriumukat, létrehozták a saját belső ellátásukhoz szükséges mezőgazdasági kapacitásokat. Az külön német öröm, hogy közben a Mercedes-eladások nem csökkentek Oroszországban. Biztos csak a magyar agrártermékekkel volt a baj.

Cívishír: Az orosz piac egyszer és mindenkorra elveszett a magyar agrárium számára?
Sásdi András: Nem vagyok jós, és általában sem igaz, hogy ilyen szélsőségesek a folyamatok. Az azonban igaz, hogy ha egy piacról, ahol korábban fontos szereplő voltál, valamilyen oknál fogva kiszorulsz, nem leszel tényező, utána semmi garancia arra, hogy ugyanarra a szintre visszajutsz.

Cs. Bereczki Attila

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
További híreink
Súlyos baleset Debrecenben
Súlyos baleset Debrecenben
A mentők is a helyszínen.
Megrendezték a debreceni Bundesligát
Megrendezték a debreceni Bundesligát
Mintegy 50 német érdekeltségű vállalat működik a cívisvárosban.
Mégsem lesz Debrecenben Közlekedési Múzeum?
Mégsem lesz Debrecenben Közlekedési Múzeum?
Lázár János 2024-ben váratlanul bedobta, most úgy tűnik, kifújt a dolog.
A nordic walking közösség példát mutat Debrecenben
A nordic walking közösség példát mutat Debrecenben
A mozgás, az egészségtudatosság, a természet szeretete és a közös szenvedély ünnepe.
Autótűz a Kerekestelepen
Autótűz a Kerekestelepen
A debreceni tűzoltók siettek a helyszínre.
Kinyitott az Alföld legnagyobb „plázája”
Kinyitott az Alföld legnagyobb „plázája”
Páratlan termékkínálat a Mihály-napi nagyvásárban.
Újabb tavak Debrecenben a vízmegtartásért
Újabb tavak Debrecenben a vízmegtartásért
A Tócóvölgyben a Vezér utcainál sokkal nagyobb vízfelület jönne létre.
Mindent látunk, amíg eljutunk az utolsó utca utolsó házáig
Mindent látunk, amíg eljutunk az utolsó utca utolsó házáig
Bereczki-Csák Helga debreceni újságíró, író beszélt első regényéről.
Így emlékeztek meg a világégésről Debrecenben!
Így emlékeztek meg a világégésről Debrecenben!
A cívisívárost is addig soha nem látott pusztítás érte.
Varga Zoltán Gyurcsány nélkül is megy tovább
Varga Zoltán Gyurcsány nélkül is megy tovább
A debreceni DK-s büszke, és nem hátrál.
Uniós csatlakozás: rendhagyó ünnep Hajdú-Biharban
Uniós csatlakozás: rendhagyó ünnep Hajdú-Biharban
Mozogjon 21 kilométert, és nyerjen!
A Rossmann mennyiségi korlátozást vezet be
A Rossmann mennyiségi korlátozást vezet be
Így védekeznek az árrésstop ellen.
Mégsem lesz Debrecenben Közlekedési Múzeum?
Mégsem lesz Debrecenben Közlekedési Múzeum?
Lázár János 2024-ben váratlanul bedobta, most úgy tűnik, kifújt a dolog.
Tour de Tisza-tó: 81 éves induló is volt
Tour de Tisza-tó: 81 éves induló is volt
Az esemény névadó támogatója, a BorsodChem 150 fővel vett részt az eseményen.
Időközi: visszavágna a Fidesz Hajdúhadházon
Időközi: visszavágna a Fidesz Hajdúhadházon
Két induló lesz a májusi választáson, amelyet a Mi Hazánk és a TISZA szavazói is eldönthetnek.
Két magyar diplomatát kiutasítanak Ukrajnából
Két magyar diplomatát kiutasítanak Ukrajnából
Bekérették Magyarország kijevi nagykövetét.
Kiderült, mikor lesz XIV. Leó beiktatási szertartása
Kiderült, mikor lesz XIV. Leó beiktatási szertartása
Az eseményre számos világi és vallási vezetőt meghívtak.
Bárki véleményezheti a KRESZ-tervezetet
Bárki véleményezheti a KRESZ-tervezetet
Eddig több mint 700 észrevételt, javaslatot dolgoztak fel.
Szijjártó: ukrán kémeket utasítunk ki
Szijjártó: ukrán kémeket utasítunk ki
A kormány nem tűri tovább a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – mondta.
Dobrev Klára indul a DK elnöki posztjáért
Dobrev Klára indul a DK elnöki posztjáért
A választást május 28. és június 1. között online folytatják le.
Az új pápa már járt Magyarországon
Az új pápa már járt Magyarországon
Ferenc pápa delegációjának tagja volt.
Megrendezték a debreceni Bundesligát
Megrendezték a debreceni Bundesligát
Mintegy 50 német érdekeltségű vállalat működik a cívisvárosban.
A Rossmann mennyiségi korlátozást vezet be
A Rossmann mennyiségi korlátozást vezet be
Így védekeznek az árrésstop ellen.
Mégsem lesz Debrecenben Közlekedési Múzeum?
Mégsem lesz Debrecenben Közlekedési Múzeum?
Lázár János 2024-ben váratlanul bedobta, most úgy tűnik, kifújt a dolog.
Fejlesztések és remények Berekböszörményben
Fejlesztések és remények Berekböszörményben
Mikrobusz, piactér, kamerarendszer és kultúrház – így tervezik a jövőt a faluban, ahol még a skótok is otthon érzik magukat.
A bor elsősorban kultúra, nem alkohol
A bor elsősorban kultúra, nem alkohol
Egerbe került a Borászok Borásza díj.
Újabb tavak Debrecenben a vízmegtartásért
Újabb tavak Debrecenben a vízmegtartásért
A Tócóvölgyben a Vezér utcainál sokkal nagyobb vízfelület jönne létre.
Vámháború: a britek jó alkut kötöttek
Vámháború: a britek jó alkut kötöttek
Sok munkahelyet sikerül így megtartaniuk.
Szakmai napot tartottak a debreceni hallgatóknak
Szakmai napot tartottak a debreceni hallgatóknak
Az iparban jelentősen megnőtt a gumifelhasználás.
A háztartási termékekre is jön az árrésstop!
A háztartási termékekre is jön az árrésstop!
A Kormányinfón jelentette be a miniszter.
Belevágott a városvezetés a tócóvölgyi lakásépítésbe
Belevágott a városvezetés a tócóvölgyi lakásépítésbe
Piaci alapon és a vagyonkezelő beruházásában is épülnének lakóingatlanok.
Száj- és körömfájás: Szlovákia nem lazít
Száj- és körömfájás: Szlovákia nem lazít
A betegség terjedésének veszélye továbbra is fennáll - közölték.
Elkészült a 2026-os költségvetési törvényjavaslat
Elkészült a 2026-os költségvetési törvényjavaslat
Nyugdíjakra 7700, gazdaságfejlesztésre 5500, határvédelemre 2016 milliárd forintot fordítanak.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Tovább tart a hűvös május
Tovább tart a hűvös május
Jellemzően napos, de az átlagosnál hűvösebb idő várható a jövő héten.
Hirdetés
Hirdetés
Súlyos baleset Debrecenben
Súlyos baleset Debrecenben
A mentők is a helyszínen.
Megrendezték a debreceni Bundesligát
Megrendezték a debreceni Bundesligát
Mintegy 50 német érdekeltségű vállalat működik a cívisvárosban.
Hirdetés
Gazdaság
A Rossmann mennyiségi korlátozást vezet be
Így védekeznek az árrésstop ellen.
Fejlesztések és remények Berekböszörményben
Mikrobusz, piactér, kamerarendszer és kultúrház – így tervezik a jövőt a faluban, ahol még a skótok is otthon érzik magukat.
A bor elsősorban kultúra, nem alkohol
Egerbe került a Borászok Borásza díj.
Újabb tavak Debrecenben a vízmegtartásért
A Tócóvölgyben a Vezér utcainál sokkal nagyobb vízfelület jönne létre.
Vámháború: a britek jó alkut kötöttek
Sok munkahelyet sikerül így megtartaniuk.
Szakmai napot tartottak a debreceni hallgatóknak
Az iparban jelentősen megnőtt a gumifelhasználás.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Madarak és fák napja – ismerd meg az év fáját!
Madarak és fák napja – ismerd meg az év fáját!
Madarak és fák napja a Zsuzsival: élmény, tudás és természet egy helyen.
Tina Turner lelke Debrecenben
Tina Turner lelke Debrecenben
Rebecca O’Connor, a világ egyetlen Tina Turner által támogatott előadója, május 18-án lép színpadra a Kölcsey Központban.
Nosztalgiajáratok, játék, élmény és közlekedés
Nosztalgiajáratok, játék, élmény és közlekedés
A közlekedési kultúra napján, május 11-én, vasárnap újra felnyílnak a sorompók a DKV Zrt. Salétrom utcai telephelyén.
Tetőtéri ablak – megfelelő szigetelés és kényelem egyben
Tetőtéri ablak – megfelelő szigetelés és kényelem egyben
A nyílászárók szerepe az otthon hatékonyságában.
Hirdetés