A kényszerűségből indított HU-rizont sikeréről beszélt Hankó Balázs Debrecenben

Harminc egyetemi pályázatot támogatnak összesen 12 milliárd forinttal tudományos kutatási együttműködések érdekében a HU-rizont Program keretében – jelentette be november 16-i debreceni sajtótájékoztatóján Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Debrecenben. 

A hasonló célú európai uniós Horizontban és Erasmusban a magyar felsőoktatási intézmények jelenleg nem vehetnek részt az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti politikai vita miatt, ami érvágás az egyetemek és a tudomány hazai képviselői számára. Ezért itthon korábban bejelentették, hogy a magyar költségvetés terhére önálló módon nemcsak európai, hanem globális kezdeményezéseket indítanak a közös tudományos kutatások felpörgetésére, a Horizontot pótolandó.  

A Debreceni Egyetemen Hankó Balázs „hungarofób Manfred Weberről” és a „magyar kormány kompromisszumos javaslataira egy éve nem válaszoló Brüsszelről” beszélt, hozzátéve, „Brüsszellel szemben a világ és benne az Európai Unió tudományos közössége számít a kiváló magyar kutatókra”. – Örömmel hirdethetjük ki, hogy harminc egyetemünk összesen 12 milliárd forint értékben nyert pályázatot úgy, hogy valamennyi nemzetközi kutatási együttműködésben a világ legjobb száz egyeteme veszt a magyar egyetemekkel közösen – mondta, hozzátéve, összesen 112 pályázat érkezett, a büdzsét az eredeti 8 milliárdról a másfélszeresére emelték.

A pályázatok az egészséges élet, a digitalizáció és zöld átállás kutatási lehetőségeire fókuszáltak, az államtitkár hármat kiemelt. – Az Óbudai Egyetem a Stanford Egyetemmel és a Szingapúri Egyetemmel működik majd együtt az orvosi robotika és a mesterséges intelligencia témájában; utóbbi kettőt a világ legjobb intézményei között tartják számon. Tehát a Nyugattal és a Kelettel is együttműködünk, nemcsak a gazdasági, hanem a kutatási erőtérben is megjelenítve a konnektivitást – húzta alá.

A Szegedi Tudományegyetem a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel kutathatja majd a mikro- és nanorészecskéknek az egészséges életre gyakorolt hatását, míg a Debreceni Egyetem a Szöuli Nemzeti Egyetemmel és a Floridai Egyetemmel az autonóm, tehát vezető nélküli járműfejlesztésben lépne előre kutatási együttműködés révén. 

A kormány 2024-ben tudománypolitikai, kutatási és innovációs forrásokra több mint 150 milliárd forintot fordít hazai költségvetési forrásból. Minden egyes pályázatunkra óriási túlkereslet mutatkozik. A HU-rizontra benyújtott 112 pályázat több mint 40 milliárd forintra tartott volna igényt, ebből kellett hosszas munkával kiválasztanunk azt a 30-at, amely során a magyarok a világ legjobb száz egyetemével valósíthatnak meg kutatási projekteket. A kutatás irányát a magyar fél jelöli ki, az együttműködések 2-3 évig tartanak – közölte Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. 
Kiss Ádám szerint fontos, hogy a magyar fél határozza meg a kutatási területeket, azaz „nem csatlakoznak egy európai együttműködéshez, hanem ők mutatják az irányt, hogy melyek a Magyarország számára fontos területek”.
Ezzel azt is elérjük – mondta –, hogy a magyar egyetemek a jövőben képesek legyenek nagyobb konzorciumok önálló vezetésére, együtt dolgozzanak a gazdaság szereplőivel és a kutatások valóban értéknövelő hatásúak legyenek a magyar gazdaságra.

Korábbi mintára hivatkozva

A sajtótájékoztatót követően a 21 modellváltó egyetem kuratóriumi elnökeinek találkozóján Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette, már a jogelőd Debreceni Református Kollégium együttműködéseket alakított ki más európai oktatási központokkal.

– A mai Erasmus-programot jóval megelőzve kezdődött a diákok vándorlása a kontinens nyugati és keleti fele között, ami hozzájárult a tudomány, az oktatás és a kutatás fejlődéséhez – mondta Kossa György, aki szerint az Európai Unió sajnos gátolja az ilyen kollaborációk kialakulását, működését (az Európai Bizottságnak az a baja, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványokban nagy számban ülnek a kormány emberei, kétségessé téve a sokat hivatkozott egyetemi autonómiát). Az elnök arról beszélt, hogy a Debreceni Egyetemnek korábbi időszakokban volt világi felügyelete. Vagyis nem teljesen új, hogy az egyetem működését, gazdálkodását polgári felügyelet alá helyezik. Magyarország kormánya helyesen döntött akkor, amikor ezt a gyakorlatot felújította – állította.

Elhangzott, a kuratóriumi elnökök a jövőben rendszeresen üléseznek majd a tapasztalatmegosztás érdekében.

Ratalics László