A generatív AI szabályozása az MI rendeletben
Az AI még csak nemrégiben tört előre, de hatalmasat tarolt az online világban. Sokak számára volt kérdés azonban, hogy mi a helyzet a mesterséges intelligencia által írt szövegek és megalkotott képek szerzői jogaival. Cikkünkben körbejárjuk neked a szabályozás témakörét.
Az AI szabályozásának szükségessége és félreértései
Az Amazing AI az AI szabályozását járta körbe. Egy hétköznapi ember számára a legtöbb MI láthatatlan, hiszen ezeket nem érzékeljük. Sokan akkor szembesültek az AI-jal, amikor megjelent a ChatGPT, és máig ezzel vagy például a Midjourney-vel azonosítják ezt a technológiát.
Ráadásul rengeteg félreértés övezi a szabályozást, így fontos ezeket tisztázni. Például sokak számára kérdés, hogy az MI rendelet szabályozza-e, hogy kinek a tulajdona az AI-kép vagy -szöveg? És azt, hogy nem lehet a Chat GPT-vel beadandót íratni? Az MI rendelet betiltja például a deepfake-eket?
Erre a három kérdésre meglepő módon egyértelműen „nem” a válasz. Ezeket az MI rendelet vagy nem szabályozza, vagy – mint a deepfake-ek esetében – csak egy tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Mégpedig azért, mert az MI rendeletnek teljesen más a szabályozási logikája.
Az MI rendelet alapelvei és a generatív technológiák kihívásai
Érdemes tudnod, hogy a rendelet eredeti verziójában nem volt szó szabályokról. A kiindulópont az EU-ban évtizedekre visszanyúló termékbiztonsági-termékmegfelelőségi gondolkodásmód volt. Ennek lényege, hogy besorolja a termékeket az általuk képviselt kockázat alapján adott osztályokba. Ezután részletesen leírja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük.
Az AI-ok esetén a rendelet három ilyen kockázati osztályt állapított meg:
- az elfogadhatatlan, azaz tiltott,
- a magas kockázatú,
- az alacsony kockázatú kategóriákat.
Az alacsony kockázatúak például a chatbotok, melyeknek tájékoztatniuk kell az embereket, hogy ők gépek. Továbbá a szintetikus tartalmakat előállító rendszerek is ide tartoznak (deepfake képek, hangok és videók).
A tiltott és magas kockázat esetén nem konkrét AI rendszerekről van szó. Itt bármilyen AI-ról, ha meghatározott funkciót lát el, célt követ vagy kimenetet produkál. Ilyen az arcfelismerés, szubliminális manipuláció, deepfake létrehozás. De ide tartoznak a fontos életbeli területen használt megoldások is, például a kritikus infrastruktúrák üzemeltetése vagy a hitelképesség ellenőrzése a bankokban.
Az MI rendszerek szabályozásának határai
Gyors összegzésként: az AI szabályozása nem egyszerű, ráadásul egy sor biztonsági és szerzői jogi kérdést is felvet. Így újabb kategóriákat kapott attól függően, hogy milyen kockázati besorolásba tartoznak az egyes megoldások. Minél magasabb szintű kockázatról van szó, annál több adminisztrációs feladat hárul a fejlesztőkre. Emellett riportálniuk kell az incidenseket is.
A szabályozások kérdésköre itt azonban még nem ért véget, hiszen számos kérdéses pont van még. Szükséged lenne golyóálló AI tudásra? Az Amazing AI csapata összeállított neked egy olyan tanfolyamot, amelyben biztosan nem fogsz csalódni!
