A debreceniekben is van igény a második főváros címre
– Rengeteg teendő van még Debrecenben! Az elmúlt 10 év történéséből törvényszerűen újabb és újabb fejlesztések következnek. A gazdaságfejlesztés a munkavállalók jövedelmére komoly hatással van, a bérek az országos átlag felett növekednek, ez nagyobb vásárlóerőt jelent, ebből a szolgáltatások jól profitálnak majd, a város támogatási lehetősége jelentősen javul. Megújul a város arculata, több lesz a zöldterület, fejlődnek a lakóterületek, és kulturális értelemben is erősödnie kell Debrecennek – válaszolta a város jövőbeni fejlődési irányáról érdeklődő kérdésre Papp László, Debrecen polgármestere, aki Debrecen fejlődéséről és gazdasági lehetőségeiről a szakmai tapasztalatait és jövőbe mutató elképzeléseit osztotta meg a Debreceni Egyetem Ifjúsági Vállalkozói Klub (DEVIK) idei utolsó összejövetelén november 12-én a Kazánház Egyetemi Klubban.
Az esemény Debrecen jövőjét illetően újdonságot tartalmazó része a közönség kérdései kapcsán kerültek elő. Így szóba például az, hogy Debrecen mennyire lehet vetélytársa Budapestnek? Legalábbis a múzeumok tekintetében. Papp László megerősítette, hogy két nagy országos múzeum cívisvárosba telepítése van napirenden. A hét-nyolc éve lebegtetett természettudományi múzeum jelenleg a tervpályázati fázisban van, és több mint 30 tervezőiroda verseng. 2025 végére meglesz a nyertes pályamű, 2027-től lehet engedélyes kivitelezési tervben gondolkodni, majd a megvalósításban. A polgármester kitért arra, hogy az itt lakókat Debrecen másik fővárosként pozicionálása több mint 100 éve foglalkoztatja. Nagyon egyközpontú az ország, amit mindenképpen oldani kell. A közlekedési múzeum a BMW mellett létesül, meg is van az ötlet a finanszírozására, és ha 2026 után is kormányoznak, a két múzeum a megvalósul - fejtette ki.
Szóba került, miként biztosítják a nagy gyárak munkaerőigényét, azon belül mi lesz a külföldi munkaerő szerepe. – Minden nagyipari üzem építési fázisban van, ehhez kell építőipari munkaerő, ők csak átmenetileg tartózkodnak itt. Ezután a gyárak beüzemeléséhez jön több száz technológus, mérnök, akik egy-két évig maradnak. A CATL németországi gyárában voltunk kint, ott a dolgozók 80 százaléka hazai, 20 százalék kínai volt. Erre lehet itthon is számítani. A debreceni képzési rendszerben vannak további lehetőségek. A Debreceni Szakképzési Centrumban most 13 ezer diák tanul, de ezt a számot fel lehet emelni 15 ezerig. Innen kerülnek ki a technikusok, míg a mérnököket az egyetem adja majd. Nem a külföldi munkaerőre vadászunk, de rájuk most szükség van – jelentette ki Papp László, akit az iparűzési adó tervezett elvonásáról is kérdeztek. – Nem tudtam mást tenni, mint felemelni szavam az iparűzési adó nagymértékű elvonása ellen – válaszolta Papp László. – Nekem fontos a gazdaság erősítése, a helyi adóbevételek növelése, hiszen ez adja meg az önkormányzatiság autonómiáját. A következő néhány év Debrecen iparűzésiadó-bevételének, a jelenlegi 34,5 milliárd forintnak a duplázódását, triplázódását hozhatja, hiszen a nagy gyárak termelni kezdenek. Meggyőződésem, meg kell találni az egészséges mértéket abban, hogy a nagy ipari bevétellel rendelkező városok érezzenek felelősséget az agglomeráció iránt is. A szolidaritási hozzájárulásunk évről-évre növekszik, most 8 milliárd forint. A Pénzügyminisztérium által kalkulált növekmény 1,5 milliárd forint, aminek elvonása annyira nem fáj, hiszen az itt marad a járásban, ami a mi esetünkben Debrecent és Hajdúsámsont jelenti. Felszólaltam, mert nem mehet ez a folyamat odáig, hogy működésképtelen legyen a város. A jelenlegi helyzet még kezelhető.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Papp László nagy perspektívát lát a turizmus fejlesztésében. Debrecen amellett, hogy családbarát és gyermekcentrikus szálláshelyekre törekszik, a városban óriásit növekedett az üzleti turizmus, feljövőben van az elmúlt években pozíciókat veszített konferenciaturizmus, a nemzetközi eseményekkel összefüggésben jók a kilátásai a sportturizmusnak. Nemrégiben két szálloda is épült, lesz még egy új a reptér közelében, továbbá ebben a választási ciklusban megépül a Dósa nádor téren, a volt ÁNTSZ székház helyén egy ötcsillagos szálloda.
Szóba került a monitoringrendszer telepítése, ami 800 millió forintból valósul meg, abba bekapcsolódnak a környező települések és 2025 tavaszán kezdi meg működését. A közhitelesség miatt pedig szakemberek elemzik a mért adatokat.
Jövőre indul az új bérlakásprogram
Az előadásában Papp László beszélt Debrecen 2014-ben indult atipikus fejlődéséről, amelyben a város a régió egyik legnagyobb növekedését produkálja, és ennek eredményeként a következő években egy más gazdasági dimenzióba lép át. Ezt szolgálta 2014. és 2020. között az Új Főnix Terv, majd 2021-től a Debrecen 2030 program. A gazdasági fejlődéshez létrehozták a szervezeti hátteret, benne az ország legsikeresebb egységét, az EDC-t; elindították az ipari parki fejlesztéseket; a befektetők számára megelőlegezték az infrastruktúrát; kétmilliárd forinttal hoztak létre egy önálló gazdaságfejlesztési alapot, ami jó befektetésnek bizonyult, mert két-három év alatt az iparűzési adóból megtérült. A Déli Gazdasági Övezetben 710 hektáros, az északnyugatiban a BMW 400 hektáros és a beszállítóknak 100 hektáros ipari parkját alakították ki. Továbbiakat már nem terveznek, bár – árulta el a polgármester – még el tudnának adni 500 hektárnyi területet. A BMW megjelenése óta pedig nem kérdés, hogy lesz-e elegendő munkaerő.
Papp László beszélt a hazai ipari termelés átstruktúrálódásáról is, a 2020-as 2,84 százalékkal szemben 2030-ra 15,4 százalékát adja majd Hajdú-Bihar a magyar ipari termelésnek. A Debrecen 2030 program együtt fejleszti a közlekedést, a gazdaságot, az oktatást, a kultúrát, a gondoskodó és a fenntartható várost. A gazdasági fejlődésben nagyon előrehaladtak, ezt le kell követni közlekedésessel, ami pedig időigényes. Hiányzik a keleti elkerülő, ez most előkészítés alatt van, 2029-2030-ra kapcsolódhat be Debrecen közlekedésébe. Az oktatásban a Nemzetközi Iskola megjelenése, a Debreceni Szakképzési Centrum és a Debreceni Egyetem fejlesztése volt óriási jelentőségű. A nagybefektetők most már itt vannak, a KKV-szektor támogatása került előtérbe. A Déli Gazdasági Övezetben 14 hektáron egy KKV-parkot alakítottak ki, amit 24 óra alatt túljegyeztek a családi vállalkozások. Ott 16 vállalat épít létesítményeket, és 250 új munkahely jön létre. A közutas és kötöttpályás közlekedésfejlesztés mellett a légiközlekedésről is részletesen beszélt a polgármester. Meggyőződése, a Wizz Air visszatér Debrecenbe, ugyanakkor azon is dolgoznak, hogy más légitársaságok is megvessék lábukat a cívisvárosban. Az új kifutópályát jövőre tervezik, majd megépítik, és ha az utasszám úgy kívánja, bővítik a terminált.
– A BMW érkezésének hírére elszabadultak az ingatlanárak és ez kedvezőtlen az itt letelepedni szándékozóknak. A város, partnerségben a munkaadókkal, egy újszerű lakásprogramot indít. Ennek lényege, hogy a 35 év alatti, Debrecenben letelepedni szándékozók öt évig a piaci albérletárnak csak egyharmadát fizessék, míg a városé és a munkaadóé a másik kétharmad. 2025-ben minimum 200 lakással el szeretnénk indulni, majd a következő években az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten bővíteni a programot – beszélt Papp László Debrecen egyik legégetőbb problémájáról, az itt munkát vállalók lakhatásának megoldásáról.
CH
