A debreceni tudós pontosítja, amit a világ felépítéséről tudunk
Az MTA jóvoltából a magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb tizenkét nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában.
Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) egy 3 hónapos vendégkutatói állást nyert el Podolyák Zsolt, a University of Surrey professzora számára, aki Kiss Gábor Gyula tudományos főmunkatárssal közösen fog dolgozni a nukleáris asztrofizika területén.
A vasnál nehezebb stabil atommagok mintegy fele neutroncsillagok összeomlásakor, illetve szupernóvák robbanása során keletkezik. Erről az elemkeletkezési folyamatról gravitációs hullámok észlelésével, meteoritok vizsgálatával és a galaxis peremén található fémszegény csillagok tanulmányozásával szerezhetünk információt. A csillagászati megfigyelések kvantitatív (mennyiségi) értelmezéséhez azonban elengedhetetlen az atommagokat létrehozó ún. nukleoszintézis-folyamat során keletkező extrém neutrongazdag atommagok jellemzőinek ismerete. A napjaink csúcstechnológiáját képviselő részecskegyorsítókkal, kísérleti berendezésekkel és detektorokkal megismerhetőkké váltak ezek a másodperc töredékéig létező atommagok. A radioaktív ionokból álló besugárzónyalábokkal végzett kísérletek mintegy lemásolják a Világegyetemben végbemenő, a kémiai elemek keletkezését eredményező folyamatokat.
