Debreceniek kaptak fontos szerepet az atlétikai vb-n
A fizioterápiás egység szakmai vezetését látta el Szántó Sándor, a Sportdiagnosztikai, Életmód és Terápiás Központ orvosigazgatója, a Debreceni Egyetem Sportorvosi Tanszékének vezetője a világbajnokságon. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) vezető orvosai elismerően beszéltek az egység felépítéséről és működéséről.
Az IAAF Atlétikai Világbajnokságot 195 nemzet 2100 sportolójának részvételével rendezték Budapesten augusztus 19-e és 27-e között. A viadalon a cívisvárosból érkezett atléták, például Klekner Hanga és Kozák Luca, valamint a nagyszámú versenybíró mellett az egészségügyi stábban is dolgoztak debreceni szakemberek.
A bemelegítő pálya szomszédságában elhelyezett orvosi sátorban a fizioterápiás egység szakmai munkáját Szántó Sándor professzor vezette, mellette pedig egészségügyi asszisztensek, fizioterápiás szakemberek vettek részt a sportolók akut és krónikus sérüléseinek, túlterheléses ártalmainak ellátásában.
A szakember tapasztalatai szerint a nagyobb országok és a hagyományos atlétanemzetek csapatai rendszerint saját csapatorvossal és fizioterapeutával érkeztek, de a versenyzőkkel együtt ők is gyakran betértek a fizioterápiás sátorba akut sérülésekkel vagy panaszt okozó túlterheléses ártalommal. A kisebb országok versenyzői pedig kísérő nélkül, maguk jelentkeztek mozgásszervi kivizsgálásra vagy kezelésre.
- Az orvosi tevékenység a szakvizsgálat mellett magában foglalta a kezelési terv felállítását, míg az eszközökkel vagy manuálisan végzett beavatkozásokat részben budapesti, részben debreceni szakemberek végezték – idézte fel a tanszékvezető.
Szántó Sándor elmondta: olyan korszerű eszközök segítették csapatának munkáját, mint a nyirokmasszázs, a laser, a mágneses, elektromos és lökéshullám készülékek. Ehhez társultak a kézzel végzett tevékenységek, a klasszikus regeneráló masszázs mellett a fájdalmas területek és környékük manuálterápiás, nyújtó, húzó vagy éppen gumiszalaggal végzett leszorító kezelései. A jól képzett szakemberek kinesiotape-et is gyakran helyeztek fel a sérült vagy túlterhelt területekre.
Ugyancsak a fizioterápiás sátor részeként működött a 4-10 fokos jeges fürdő is, amit a sportolók regenerációs célból vettek igénybe. Ennek egészségügyi és higiéniai felügyeletét szintén a fizioterápiás csoport egészségügyi dolgozói látták el önkéntesek segítségével.
- A világbajnokságot akárcsak televízión nyomon követők láthatták, hogy milyen emberfeletti teljesítményekre voltak képesek a sportolók a nagy meleg ellenére is. Ezeknek a versenyzőknek a mozgásszervei - így az izmok, inak, ízületek - jelentősen túl vannak terhelve, ami gyakran okoz panaszokat és további sérülések forrása is lehet. A versenyeken észlelt sérülések rendszerint húzódások, izomszakadások voltak, esetenként pedig a korábban is meglevő túlterheléses ártalmak, így inak és íntapadási helyek fájdalmai, gyulladásai, amik ellátása különösen azokban az esetekben bírt nagy jelentőséggel, amikor a sportolónak még további versenyei voltak – összegezte tapasztalatait Szántó Sándor.
A SET orvosigazgatója hozzátette: gyakran érkeztek a versenyzők görcsös, merev izomzattal, frissítő masszázs céljából is. A fizioterápiás egység szakemberei dolgoztak a sportolók szállásául szolgáló hotelekben is, ahol frissítő masszázsokkal segítettek, felmerülő orvosi kérdés esetén pedig konzultáltak a sportorvos professzorral.
- A sérülések és ellátásuk többsége jelentős szakmai kihívást nem jelentett, miután ezekkel a problémákkal nap mint nap találkozunk a SET Központban, de – mint ahogyan ez meg is történt – egy háromszoros olimpiai bajnok vagy egy világcsúcstartó sportoló „rutin” ellátása is extra felelősséggel jár – mutatott rá.
A DE Sportorvosi Tanszék munkatársainak a napi élmények mellett jelentős tanulsággal is szolgált a szűk kéthetes tevékenység.
Az atlétikai világszervezet vezető orvosai a későbbi versenyek számára követendő példaként jellemezték a fizioterápiás egység felépítését és működését, a következő, vb japán illetékesei is meglátogatták a sátrat. Szántó Sándor szerint voltak ugyanakkor részletek, amelyeket finomítva még jobbá és gördülékenyebbé tehetik majd az ilyen jellegű ellátást.
- A szervezők, a sportolók és a stábtagok kedvező visszajelzései alapján is büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhattunk a rendezvény sikeréhez. A csapatorvosok és sportolók elégedettsége alapján a klasszikus pályaellátás mellett az ilyen jellegű szakmai tevékenység is javíthatja egy nemzetközi sportesemény egészségügyi ellátásának megítélését – zárta gondolatait a Debreceni Egyetem szakembere.
A csapatnak a következő évre is jut kihívás, hiszen a SET és a DE sportorvosai koordinálják majd a 2024-es Európai Egyetemek Játékokra (EUG, Miskolc-Debrecen) érkező több ezer sportoló egészségügyi ellátását is.
