Már a világűrben is „jelen van” a Debreceni Egyetem

Pályára állt és küldi a kísérleti adatokat az a magyar pikoműhold, melyet június közepén bocsájtottak fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) űreszközén több hazai egyetem, köztük a Debreceni Egyetem műszerei is helyet kaptak - közölte az egyetemi sajtóközpont.

A SpaceX Falcon-9 rakétájának június 12-ei, sikeres startja után június 23-án pályára állt és megkezdte működését a legújabb magyar oktatási célú pikoműhold. A pályaadatok pontosítása és a fedélzeti rendszerek ellenőrzése után pár napon belül már pontos kísérleti, mérési adatokat sugározott a nagyon kisméretű űreszköz.

A 5×5×15 cm3-es műholdat a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék munkatársai együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal (MRC), annak 100 éves évfordulójára tervezték és készítették. 

A küldetés fő célja az emberi tevékenység által létrehozott elektroszmog tanulmányozása és feltérképezése a Föld-közeli világűrben. Több egyetem, így a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Győri Széchenyi István Egyetem is lehetőséget kapott tudományos kísérlet elhelyezésére a pikoműholdon.

A DE Természettudományi és Technológiai Kar, Fizikai Intézetének munkatársai egy félvezető FLASH memória alapú, a tárolt adatokban a sugárzás hatására bekövetkező tévesztéseken alapuló, az űrbéli sugárzási környezetet monitorozó eszközt hoztak létre és helyeztek el az MRC-100 fedélzetén. 

A kísérleti adatok feldolgozása a Debreceni Egyetemen a villamosmérnök és a fizikus képzésben hallgatói projektek keretében történik majd. A projekt során szerzett tapasztalatok jelentősen segítik új kompetenciák kiépítését az űrkutatás területén a Természettudományi és Technológiai Karon.