Dolgozói DErbi: soha ennyien még nem voltak

A Debreceni Egyetem dolgozói népesítették be a Nagyerdei Stadion környezetét június 16-án. Akkor tartotta ugyanis a Dolgozói DErbi – „Értünk, nekünk, velünk!” elnevezésű eseményét a felsőfokú oktatási intézmény. A programsorozatot egyébként egy héttel korábbi időpontra hirdették meg először, de tartva az esős időtől, 16-ára halasztották. A vendégek így sem úszták meg az égi áldást, kora délután esett, de ez cseppet sem zavarta a most hatodik alkalommal megtartott DErbi vendégeit.
Mint azt a Cívishír megtudta, a korábbi dolgozói összejövetelek ötezer fő körüli vendégszámát túlszárnyalva, ezúttal mintegy hat és fél ezren jöttek el a színes programkavalkádra.
Ottjártunkkor a száz, 3-8 fős főzőcsapat bográcsai már éppen ürülőben voltak, és az asztaloknál igen jó volt a hangulat. – Lecsó, slambuc, pörkölt, babgulyás, valamint a zsűri kedvence kategóriában lehetett ételeket készíteni – árulta el az egyik vendég, majd gyorsan hozzátette, hogy van ugyan verseny az ételek között, de az, hogy ki hányadik helyen végez, teljesen mindegy. A közös együttlét számukra a legfontosabb.
A szomszédos bogrács körül lévők meg is fogalmazták a rendezvény célját: – Az egyetem olyan, mint egy nagy család, a szervezők nekünk kedveskedtek ezzel a nappal. Van olyan munkatársam, akivel évek óta beszélgetek telefonon, és személyesen csak most találkoztam először vele.
Egyébként a megkérdezett vendégek mindegyike elégedett a szervezéssel, a programokkal, többük szeretné, ha gyakrabban lenne ilyen nagy közös összejövetelük. A kicsit ételszagú, kicsit füstszagú stadionparkolóból a fák felé vettük az irányt a csepergő esőben.
Rábukkantunk a délelőtti aszfaltrajzverseny alkotásaira, megsimogathattuk a terápiás kutyusokat, rápillantottunk az arcfestőkre, villámtetkó készítőkre, megbámultuk a pónikon lovaglókat, elidőztünk az ügyességi játékok kedvelői mellett, míg megérkeztünk a Víztoronyhoz. Ott hallottuk, hogy volt tűzoltóbemutató, és kint volt a honvédség is, ők harcijárművet is hoztak és építettek egy akadálypályát is. A Víztorony tetejére sokan felmentek, hogy felülről csodálják meg a Nagyerdő sokféle zöld lombkoronáját, a lent lévők pedig akár a falmászó ügyességüket is próbára tehették.
CH






























