CATL: nem kell aggódni a levegő minősége miatt

A CATL akkumulátorgyár esetében összességében kizárható a háztáji és mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros hatás. Így értelemszerűen a környéken élők egészségét sem károsíthatja a gigaüzemben folyó termelés. Mi több, a gyár építéséből, működéséből szinte semmit sem vesznek majd észre a debreceniek, a mikepércsiek, hiszen a szállítás döntő többsége az M35-ös autópályán és a 481-es főúton történik majd, a gyárnak kifelé nem lehet káros zajhatása. Ha pedig üzemzavar történik, azt és annak hatásait a gyár területén belül tartják – mindez a Szilágyi Balázzsal, a CATL közügyekért felelős vezetőjével készített interjúból derült ki. Ez az interjúnk folytatása a Cívishírnek a CATL építésével és működésével kapcsolatos cikksorozatának. Az első részben a gyáróriás energiaellátásával foglalkoztunk, a másodikban a vízigényével és szennyvízelvezetésével, míg a mostani az akkumulátorgyár levegőminőségre gyakorolt hatására és a zajszennyezésre tér ki, nem megkerülve azt sem, hogy mi lesz egy esetleges üzemzavar, baleset bekövetkezésekor.

Kezdjük az építkezéssel, ami igen jelentős tehergépjármű-forgalmat generál majd. A debreceniek és a mikepércsiek tartanak attól, hogy a forgalom a 47-es főúton, tehát rajtuk keresztül halad majd át. Milyen útvonalon érkeznek az építőanyagok? Ebben benne van-e a 47-es főút?
Szilágyi Balázs: A szállítás túlnyomó többsége elkerüli Debrecent és Mikepércset. Szinte minden anyagot az M35-ös autópályán és a 481-es úton szállítanak majd. A 47-es főút használatával csak kivételes esetekben számolunk. Az építőanyagok szállítása közvetlenül az építőanyagok előállítóitól történik. Nem tudunk jelentős debreceni vagy mikepércsi építőanyaggyártóról.

Napi hány teherjárművel számolnak az építtetők?
Szilágyi Balázs: Az építkezés első felében naponta legfeljebb 80 nehéz gépjármű ki- és behajtással számolnak, az építkezés későbbi szakaszában ez jelentősen csökkeni fog.

A 47-es főút mellett élők tartanak a gépkocsik által keltett, az egészségüket károsító zajtól és portól, továbbá az épületeik állagát gyorsan rontó rezonanciától. Valósak ezek a félelmek? Ha igen, mit lehet ezek ellen tenni lakossági és építtetői szinten?
Szilágyi Balázs: A forgalom és az azzal járó zaj alapvetően elkerüli ezt a területet, így a félelmek megalapozatlanok. A környezetvédelmi hatástanulmány egyébként kitér az építkezés keltette zajhatásra is. Ennek mértéke a jogszabályi határértékeken belül marad.

Térjünk rá a gyár működésére. Egyesek tudni vélik, hogy a hangos, monoton alapzajba időnként fülsértő, visító hang vegyül. A már működő akkumulátorgyárak példájából kiindulva milyen zajhatások várhatók a debreceni gyárból.
Szilágyi Balázs: Nem várható ilyen zaj. Működő gyáraink környékén nincsenek ilyen zajhatások.

Milyen távolságra lesznek a legközelebbi lakóházak a gyártól?
Szilágyi Balázs: A legközelebbi házak a Mészáros Gergely-kertben vannak, a gyártól körülbelül egy kilométerre. A többi közeli ház két kilométerre vagy ennél messzebb találhatóak.

Milyen zajvédő alkalmatosságok építése, növényzet telepítése szerepel a tervekben? Ezeket hová, milyen szélességben és magasságban tervezik elhelyezni, telepíteni?
Szilágyi Balázs: A tervezés során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy minimálisra csökkentsük a zajkibocsátást. Az épületek is olyan kialakítást kapnak, hogy azoknak zajfogó hatásuk legyen. Emellett az üzemen belül is alacsony zajkibocsátású gépeket és berendezéseket fogunk használni, zajcsökkentő intézkedéseket hozunk. Készek vagyunk megvizsgálni további lépéseket is – együttműködve a szomszédos területek tulajdonosaival.

A gyáron belül mi minden akadályozza meg az erősebb zaj kijutását?
Szilágyi Balázs: A szigetelés minden hang kijutását meg fogja akadályozni a zárt terekből. A külső zajforrásokat az épületek hátsó falán helyezzük el. Itt a hűtés és fűtés kisebb kültéri egységeiről van szó. Ezek elhelyezése és alacsony zajkibocsátása biztosítja, hogy az üzem határain ne lépje át a zaj a megengedett mértéket.

A bent dolgozóknak kell-e valamilyen védőfelszerelést használni a zajok egészségkárosító hatásainak elkerülése érdekében?
Szilágyi Balázs: A gyártóberendezések működése határérték alatti zajterheléssel jár, így a gépkezelőknek nem lesz szüksége zajvédő felszerelésre. Lesznek bizonyos elszigetelt helyiségek, például kazántermek, ahol a zajterhelés elérheti a határértéket, de itt senkinek nem kell hosszabb ideig tartózkodnia. Ezekben az üzemegységekben rendelkezésre fog állni a védőfelszerelés. Ezekről a helyekről a szigetelés nem enged ki zajt.

Milyen monitoringrendszer ellenőrzi a zajterhelést? Hol állítják fel a mérőműszereket? Az esetleges határérték-túllépés esetén miként lehet csökkenteni a zajhatást?
Szilágyi Balázs: A technológiának nincs jelentős zajhatása, nem okoz határérték feletti zajkibocsátást. Cégünk a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő zaj- és rezgésvédelmi szabályzatot fog alkalmazni, a legjobb elérhető technológiák – szükség szerint zajvédő falak és zajvédő burkolatok, az épületek kialakítása, a berendezések kiválasztása és elhelyezése – használatával és a technológiai fegyelem betartásával. A monitoringrendszer kiépítése az összetett vizsgálatokat és a tervezést követően történik meg. A rendszer kiépítésének paramétereit a szakértői vélemény határozza majd meg.

Térjünk át a gyár működéséből adódó levegőszennyezésre! Potenciálisan szennyezi-e a levegőt a gyár? Ha igen, akkor milyen anyagok, mekkora mennyiségben történő kibocsátásával?
Szilágyi Balázs: A kibocsájtás szintje jóval az egészségügyi határértékek alatt lesz. A gyártási folyamat során kikerülő anyagok mennyiségét porleválasztók és aktív szénszűrők fogják csökkenteni.

A gyártás során melyik fázis veszélyes leginkább a levegő tisztaságára? Itt mi mindennel védik a dolgozók, a környéken lakók egészségét?
Szilágyi Balázs: A környezet- és a munkavédelmi megfontolásokból a tevékenységet úgy tervezzük, hogy az eljárás minimális kibocsátással járjon. A kibocsátás további csökkentése érdekében számos technológiai forrásnál helyezünk el porleválasztókat, ezek a felszabaduló szilárd anyagokat kötik meg, aktív szénszűrőket alkalmazunk majd a felszabaduló szerves anyagok megkötésére. A legösszetettebb szűrőrendszert a porleválasztás és az aktív szénszűrő mellett a cseppfolyós anyagokat is megkötő gázmosóba építjük majd be, és ilyet tervezünk a feszültségmentesítő egységbe is. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az üzem kibocsátása jelentősen az egészségügyi határértékek alatt marad, a levegőbe jutó anyagoknak sem az üzem területén, sem azon kívül nem alakulhat ki olyan koncentrációja, ami jelentős hatással lehetne az ott dolgozókra vagy a környéken élőkre. A levegő tisztasága érdekében megtett intézkedések megfelelőségét monitoring is ellenőrizni fogja. A levegőszennyezés megakadályozására a már említett porleválasztók (a szilárd anyagokra), aktív szénszűrők (a szerves anyagokra) és gázmosók (a folyadékcseppekre) mellett néhány további szűrőt is alkalmazunk.

Ha kijut(hat) a gyárból levegőt szennyező anyag, akkor az nyilván határértéken belüli mennyiség lehet csak. Viszont a növényekre lerakódva, azokon, azokban felhalmozódva már nagyobb dózisban gyűlhet össze, ami például a konyhakertekben termelt növényeknél azokat fogyasztásra nem, vagy csak korlátozott mennyiségben teszi majd lehetővé. Ez komoly félelme a mikepércsieknek. Valós-e az ilyen jellegű félelem? Ha igen, mit lehet tenni a probléma megelőzése érdekében?
Szilágyi Balázs: A gyártáshoz apró szemcsés elektródalapanyagokra van szükség. Az alapanyagok zárt csomagolásban érkeznek, a szállítójárművekben és az üzem területén mindvégig zárt térben lesznek. Olyan megoldásokat alkalmazunk, amelyek kizárják ezeknek az anyagoknak közvetlen vagy közvetett bejutását a talajba, a talajvízbe. A kibocsátási pontoknál összegyűlő por nagy része nem jut át a szűrőkön. A légterhelésre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy kizárólag szállópor (PM10) formájú szilárd anyag távozik, ami nem tud lerakódni, felhalmozódni. Összességében kizárható a háztáji és mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros hatás.

A gyár területén alkalmazott levegőszűrőkben összegyűlt káros anyagoknak mi lesz a sorsa? Hová szállítják, hol semmisítik meg, ártalmatlanítják azokat?
Szilágyi Balázs: Minden veszélyes hulladékot külön-külön gyűjtünk, a használt szűrőket is, úgy, hogy ne érintkezhessenek a környezettel. Ezeket megfelelő engedélyekkel rendelkező üzleti partnereinknek adjuk át, akik szakszerűen végzik a veszélyes hulladékok elszállítását és feldolgozását.

Milyen sűrűségben telepített ellenőrző rendszer monitorozza a gyárban és a gyár körül a levegőminőséget? Probléma esetén leáll a gyár arra az időre, amíg meg nem szüntetik a túlszennyezést?
Szilágyi Balázs: Ha probléma van, mindig a jogszabályoknak és az egységes környezethasználati engedélynek megfelelően fogunk eljárni. A kibocsátásokat a próbaüzem idején havonta fogja mérni egy akkreditált szervezet, ezt követően évente mérik a pontforrások kibocsátását öt éven keresztül.

A gyár működése, az alapanyag be- és a készáru kiszállítása mekkora gépjárműforgalmat jelent majd napi szinten?
Szilágyi Balázs: Amint erre lehetőség nyílik, vasútra igyekszünk terelni a szállítást. Így a teljes beruházás elkészülte után is legfeljebb 150 teherjárműre lehet számítani az üzem vonatkozásában. Becslésünk szerint a teherforgalom 90 százaléka az M35-ös autópályán és a 481-es úton valósul meg. Az esetleges baleset miatti útzár okán kialakuló közlekedési helyzetekben a munkatársaink az illetékes hatóságok utasításainak megfelelően fognak eljárni.

Nem tartozik a szokványos gyárműködéshez, de előfordult már ilyen akkumulátorgyárban. Ez a tűzzel és/vagy károsanyag kiszabadulásával járó üzemi baleset. Havária esetére milyen védőrendszer meglétében és tökéletes működésében bízhatnak a gyár dolgozói, a gyár környékén élők?
Szilágyi Balázs: A CATL a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelő korszerű tűzjelző és automatikus tűzoltórendszert tervez. A gyár tűzivíz tárolójában és sprinkler rendszerében mindig elegendő, összesen közel ötezer köbméter víz áll majd rendelkezésre az oltáshoz. A használt anyagok közt lesz gyúlékony, munkakörnyezetükben a szakjogszabályoknak megfelelő eszközöket és berendezéseket fognak használni. A tűzveszélyen túl más vonatkozású vészhelyzeti terveket is készít a CATL, rendszeres vészhelyzeti gyakorlatokon készítik fel a munkatársakat az ilyen nem várt esetekre. Megfelelő személyzettel és felszereltséggel rendelkezünk a tűzoltáshoz és más vészhelyzeti válaszlépésekhez.

A vészhelyzet esetén milyen eljárásokat tudnak alkalmazni az emberek egészségének megvédése érdekében? Karantént a gyárban? Kitelepítést a gyár környékén?
Szilágyi Balázs: CATL-nek lesz belső vészhelyzeti terve, ehhez kapcsolódóan pedig rendszeres oktatás és gyakorlatok. Az ilyen esetekhez minden alkalmazott megfelelő felkészültséggel fog rendelkezni. A katasztrófavédelmi igazgatóság is ellenőrzi majd a terveket, és lesznek velük közös gyakorlatok is. Elsődleges célkitűzésünk ugyanakkor a vészhelyzetek megelőzése megfelelő műszaki megoldásokkal. Például önműködő érzékelőkkel és riasztókkal, sprinkler és automatizált gyártási rendszerekkel. A veszélyeztetett terület nem fog túlterjedni az üzem területén, a környező épületek és a környéken tartózkodók veszélyeztetettsége nem fog felmerülni. A CATL saját területének kiürítésére a veszély fajtájának és súlyosságának megfelelően fog sor kerülni.

CH