A Debreceni Egyetemen is megemlékeztek a márciusi ifjakról
A szabadság, egyenlőség, nemzeti összetartozás örö kérvényű hármas üzenetének hangsúlyozása mellett a nemzetközi ösztöndíjakat, a kutatásokban való részvételt megnehezítő, a hazai egyetemeket sújtó brüsszeli döntés is a témája volt a Debreceni Egyetem 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségének, amelyet március 14-én délelőtt az egyetem főépületének aulájában tartottak. Az ünnepi beszédet Bartha Elek egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, továbbá Csont István, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke tartották.
Ünnep, ami a miénk
– Az ünnep gyökerei mindig a múltban vannak, de a mának szólnak, és azoknak, akiknek fontosak a gyökereink. Ha az ünnepet az ideológia teszi kötelezővé, az rövid időn belül feledésbe merül, de a március 15-e nem ilyen. Még a pártállami diktatúra sem tudta visszatuszkolni, hiszen a diákság mindig megemlékezett 1848-as elődeiről. A nemzeti eszme, a függetlenség és a szabadság vágya utat tört magának a szocializmus idején is – hangsúlyozta beszédében Barta Elek, aki kitért arra is, hogy tapasztaljuk, többekben felvetődik, hogy ünnepelni költséges dolog. Gondoljunk csak a termeléskiesésre, az útlezárásokra, a rendezvényekre. Viszont mégsem tudunk ünnepek nélkül létezni. Hiszen ezek középpontjában a közösen megélt katarzisok állnak, háttérbe szorulnak a mindennapi gondok.
Aki azt firtatja, hogy mindez mennyibe kerül, annak a közösségi értékekkel, értékrendekkel vannak gondjai.
– 1848-ban sem gondolkodott mindenki egyformán az országban, de ők mégsem az ellenséget látták egymásban. Ezt az értékrendet kell továbbvinnünk, a szabadságot, a függetlenséget és a magyarságtudatunkat, amelyek alapjai a nemzeti identitásunknak – folytatta az oktatási rektorhelyettes. A szónok felidézte Debrecennek az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban betöltött vezető szerepét. Azt, hogy annak az időszaknak Debrecen volt az egyik kultikus helye, akkor vált a szabadság őrvárosává. A forradalom hagyományai fontos pillérei, szilárd alapjai a mai történéseknek.
– Az elmúlt 175 év alatt számos alkalommal volt támadás célpontja nemzeti függetlenségünk. Ma az ifjúságban példátlanul támadják a magyarságot. Az elmúlt korokban az ifjúság szabadon mehetett tanulni, tapasztalatot szerezni Európába bárhová. Ezt támadják ma Brüsszelben – tért rá beszéde végén az aktuálpolitikára Bartha Elek, aki felhívta a figyelmet arra, hogy március 15-e kapcsán is igyekezzünk megtalálni az egykori események mának szóló üzeneteit, továbbá azt, ami összekapcsol bennünket.
Ismét meg kell küzdeni
Csont István, a hallgatói önkormányzat elnöke ünnepi beszéde elején felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben emlékezünk Petőfi Sándor születésének 200. és az 1848-1849-es szabadságharc 175. évfordulójára. Majd a világban, így a Debreceni Egyetemen az elmúlt években végbement fejlődés kapcsán a mesterséges intelligenciára terelte a szót, hogy eljusson oda, ő az ünnepi beszédében a témában egy ilyen technikával folytatott interjúból idéz. Kiderült, kik voltak a márciusi ifjak, és hogy ők a szabadságért szálltak harcba. Fontos szerepet játszottak a magyar nemzet öntudatának felébresztésében, a nemzettudat erősítésében. Közülük kiemelkedett Petőfi, aki verseivel, írásaival különösen lelkesítette közönségét. A mesterséges intelligencia európai kitekintést is adott a forradalom időszakára, azaz abban az időben kontinensünk népei törekedtek a nemzeti függetlenségük kivívására. A márciusi ifjak célja a Habsburg Birodalommal való szakítás és az önálló magyar államiság megteremtése volt.
Összességében állíthatjuk, hogy a márciusi ifjak az európai eszmék sokféleségéből merítkeztek, és azokat a nemzetünk igényeihez, céljaihoz igazították. Magyarországon a nyugat-európai eszmék erősödtek fel.
– Az elmúlt közel 200 évben a Debreceni Egyetem polgárai is – hűen a márciusi ifjak eszméihez – többször megküzdöttek a szabadságért. Napjainkban mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a magyar kutatók és a magyar egyetemisták túlnyomó többségét jogszerű indok hiányában kirekesztik Európából. Bezárultak a tanítás és a tudás kapui, ezekkel versenyhátrányba kerül Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest. Bízzunk benne, hogy változik az Európai Bizottság látásmódja, és a Debreceni Egyetem polgárai hamarosan újra lehetőséget kapnak, hogy ismét a közösséghez csatlakozhassanak – fejezte be gondolatait Csont István.
CH
