Debrecenben tanácskoztak az ország agráros PhD-hallgatói

Az agrárképzést folytató hazai felsőoktatási intézmények csaknem 90 PhD-hallgatója mutatta be kutatási eredményeit a Magyar Agrártudományi Doktoranduszok I. Szimpóziumán, melyet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartottak.

A debreceni agrárkart 23 fiatal kutató képviselte, állat- és növénytermesztési, valamint élelmiszertudományi kutatásokkal.

A hazai agrártudományi doktoranduszok kétnapos konferenciáján 7 szekcióban több mint 70 előadás hangzott el állatorvosi, állattenyésztési, élelmiszertudományi, erdészet és vadgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, valamint növénytermesztési és kertészeti tudományok területén.

– A konferencia az agrárkutatók együttgondolkodását indíthatja el, amely révén a szakemberek a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat komplexitásukban tudják vizsgálni. A jövő kutatóinak nem elég, ha a tudományos kérdésről egyedül gondolkodnak, a válaszokat csakis közösen fogalmazhatják meg. Fontos, hogy megismerjék egymás kutatási területeit, megtalálják azokat a közös pontokat, szinergiákat, amelyekben együtt tudnak dolgozni, gondolkodni. Ugyanis minél szélesebb formában tekintenek kutatási feladatuk megoldására, annál pontosabb eredményt fognak kapni. Erre ad lehetőséget a konferencia – mondta nyitóbeszédében Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a tudományos utánpótlás fontosságát hangsúlyozta a szimpózium megnyitóján.

– A mezőgazdaság jövője szempontjából meghatározó a jelen doktoranduszainak munkája. Ezek a fiatal kutatók tudásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agrárvállalkozások hatékonyabban, fenntarthatóbban működjenek, illetve termeljenek. Az agrárképzést folytató felsőoktatási intézmények feladata, hogy támogassák és segítsék munkájukat, valamint olyan életpályát mutassanak, amellyel tudományos tevékenységük folytatására ösztönzik őket – tette hozzá Stündl László.

A Debreceni Egyetem 25 doktori iskolájában mintegy 1300 PhD-ösztöndíjas hallgató tanul.

Közül 123 fiatal végzi tudományos munkáját a DE Agrártudományi Doktori Tanács támogatásával, a Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola, az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola és a Kerpely Kálmán Doktori Iskola keretein belül.

– A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) az érdekvédelem és érdekképviselet mellett közösséget is épít. A szervezet csaknem 10 éve létrejött osztályai – mint az Agrártudományi Osztály is – összekötik az azonos tudományterületen kutató doktori iskolákat, doktoranduszokat. Ahogy a szövetségre, úgy a mezőgazdaságra is jellemző az állandóság és megújulás. Ahhoz pedig hogy le tudjuk követni napjaink kihívásait, arra van szükség, hogy törekedjünk a megújulásra. Ebben segíti a DOSZ a PhD-hallgatókat a doktori képzésük során – fejtette ki Molnár Dániel, a DOSZ elnöke.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a kétnapos tudományos tanácskozást február 24-én és 25-én.

– A szimpózium fő célja, hogy a PhD-ösztöndíjas agrárhallgatók megismerjék egymás kutatásait, annak érdekében, hogy a későbbiekben különböző együttműködések is kialakulhassanak – emelte ki Hajdú Péter, a DOSZ Agrártudományi Osztályának elnöke.

A kétnapos program keretében kerekasztalbeszélgetést is tartottak, ahol szó volt többek között a doktoranduszok ösztöndíjrendszerének helyzetéről, a doktori képzésben részt vevő hallgatók hitelképességének javításáról, valamint a képzés idejének nyugdíjba történő beszámításáról is.