Aszály van, mert szétlőtték a felhőket – vélik sokan

Az ezüst-jodidos, talajgenerátor jégkármérséklő rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére: a hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket. Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja – áll abban a válaszban, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) küldött a Cívishírnek. Portálunk – a témára vonatkozó más kérdésekkel együtt – azzal kereste meg a jégkármérséklő rendszert működtető agrárkamarát, hogy a termést védő rendszer befolyásolja-e a csapadékmennyiséget. És ha igen, akkor azt milyen távolságra hatóan és mekkora mértékben.

Amire nem képes a rendszer

Kérdésünk alapja az a, nem csak mezőgazdász körökben elterjedt nézet, miszerint a mögöttünk lévő nyár azért volt annyira aszályos, mert a rendszerint nyugatról, dél-nyugatról érkező zivatarokat, zivatarláncokat az ottani jégkár enyhítése miatt már a Dunántúlon „szétlövik”. Azaz a felhőbe juttatott ezüst-jodid a vízpára kicsapódására szolgáló kondenzációs magvakként is szolgál, ezért hamar talajt ér a zivatarfelhő víztartalma, a felhő pedig gyorsan megszűnik. Ezt a nézetet látszott alátámasztani Magyarország nyári csapadékeloszlása: a Balatontól nyugatra az átlagot meghaladó mennyiség is hullott, a Balaton keleti partjáig az átlag körüli, míg attól kelet felé haladva egyre erősebb aszály sújtotta a termelőket.

Hogy ez az elmélet mennyire nem felel meg a valóságnak, azt Geresdi István, a Pécsi Egyetem professzora támasztotta alá nyilatkozatában.

A zivatarfelhők óriási mozgási energiával rendelkeznek. Egy nem túl nagy, 10 kilométer átmérőjű és 10 kilométer magasságú zivatarfelhő energiája megegyezik a Paksi Atomerőmű egy blokkjának napi energiatermelésével. A felhőben nagy mennyiségű vízgőz áramlik fel, az energiát a vízgőz lecsapódása adja, mégpedig azzal, hogy a víz légneműből folyékony halmazállapotúvá változik. A feláramlás során egy ekkora zivatarfelhőben mintegy 10 ezer tonna vízgőz csapódik le

– mondta elöljáróban Geresdi professzor, majd áttért a konkrét felvetésünk válaszára: mai tudásunk alapján nincs olyan mesterséges rendszer, ami a zivatarok kialakulását, megszűnését érdemben befolyásolni tudná. Csak a csapadék halmazállapotának módosítására vagyunk képesek. Száraz volt a nyár, nem volt elegendő vízgőz a levegőben, és még a hidegfrontokkal sem érkeztek esők.

Magyarországon mintegy három évtizede működik jégkárenyhítő rendszer. Ennek a csapadék mennyiségére negatív irányba történő befolyását semmilyen statisztika nem igazolja. Kijelenthető tehát, hogy a jégkárenyhítés nem befolyásolja a csapadék mennyiségét, csak annak a halmazállapotát. 2020 csapadékos év volt, de a Tiszántúl a Dunántúlnál lényegesen több esőt kapott úgy, hogy szerte az országban működött a jégkármérséklő-rendszer. Tévhit, hogy a bejuttatott reagens a felhőkből kis területre mossa ki az esőt, ezért a zivatarrendszerekben már nem lesz csapadék. A jégképződés egy gyors folyamat. Ezért kell a generátorokat sűrűn telepíteni. 10-15 perc alatt kialakul a jég, és a felhőbe került reagens is hamar kikerül, kimosódik onnan. Másik téves elmélet szerint a jégkármérséklő-rendszer szétoszlatja a felhőket. Ehhez nagyon erős beavatkozásra lenne szükség. Erre a rendelkezésünkre álló technológia alkalmatlan. Tehát a jégkárenyhítő-rendszer nem befolyásolja a csapadék képződését, a felhők életciklusát, a mozgását.

Évente 50 milliárddal kevesebb a kár

A NAK válaszában szerepel az is, hogy országosan 10x10 kilométeres területeket lefedve, összesen 986 darab (219 automata és 767 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer 2018-tól működik. Előtte, 1991-től, Baranya, Somogy és Tolna megyében volt jégkárelhárító rendszer. Ezt bővítették később országosra. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart. Hajdú-Bihar megyében 14 automata és 42 manuális talajgenerátor működik. A védendő területet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) riasztásai alapján határozzák meg. Amennyiben az OMSZ narancs vagy piros riasztást ad ki bármelyik járásra, ott kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be azokat a manuálisan működőket. A generátorkezelőket a NAK választja és képezi ki. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de csökkentik a további kialakuló jég méretét és képződését.

A Kamra válaszlevelében hangsúlyozza, hogy jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán a természetes képződésnél ugyan több jégszem keletkezik, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is enyhébbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő-rendszer elnevezést. A rendszer beüzemelését megelőző évben a gazdálkodók 71 ezer 628 hektárra jelentettek be jégkárt, azóta ez 40 ezer hektárnál egyik esztendőben sem volt nagyobb. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

Mit hoz a jövő a jégkárenyhítésben? A rendszer már most védi az ország teljes területét. A riasztási metodikát az Agrárgazdasági Kamara évről évre fejleszti a meteorológiai szolgálattal karöltve, hogy minél hatékonyabb legyen a védekezés. Hosszú távú terveikben benne van a manuális generátorok fokozatos kiváltása automata generátorokra.