Jövő novemberben új fejezet nyílik a Tócó történetében

A Civaqua-beruházás első ütemének beruházásai folynak, a munka jól halad, a források rendelkezésre állnak és az első ütem végén, legkésőbb 2023 novemberében ki is nyithatjuk a Tócó vidékét revitalizáló zsilipeket. Debrecennek jelenleg is van, és a jövőben is lesz elég vize minden fejlesztéshez – jelentette ki Papp László, Debrecen polgármestere október 6-án. A sajtótájékoztató helyszíne a vizet a jövőben szállító csővezetékrendszer legmagasabb pontja volt, vagyis egy, az M35-ös autópálya szomszédságában lévő terület. A projekt sebességét jól mutatja, hogy idén novemberre akár az 50 százalékos készültség is elérhető. 

---

IDE VÁG!

Debrecen megoldhatja a következő száz év legnagyobb kihívását Fél évszázad kellett hozzá, de indul a Civaqua megvalósítása!

---

– A kivitelező jelenleg annak a nyomóvezetéknek a csőfektetését végzi, amely a Keleti-főcsatorna melletti szivattyúteleptől szállítja majd a vizet a Józsa közelében épülő, 3 ezer köbméteres kiegyenlítő tározóhoz. A csővezeték 1 méter átmérőjű, 13 kilométer hosszú, a kétharmadát már lefektették. Ezzel együtt a nyomvonalon megtörténik a terület helyreállítása, valamint megkezdődtek az autópálya alatti átvezetések. A kiegyenlítő tározótól a víz 2 kilométer hosszú és 60 centiméter átmérőjű csővezetékkel jut el majd a Tócó forrásvidékére, a mélyvölgyi érbe. Ezt a vezetéket is fektetik már a szakemberek –  részletezte Papp László.

Emlékeztetett: Debrecen közigazgatási területén is alakítanak ki tározókat, így a Vezér utcán egy 23 ezer köbméteres, jóléti funkcióval is bíró tavat. A második ütemben további jóléti fejlesztések várhatók.

Naperőmű a második ütemben

Kósa Lajos országgyűlési képviselő megismételte, a Civaqua Magyarország jelenlegi legnagyobb vízrendezési beruházása. Az idei nyár megmutatta – folytatta –, hogy ha nem tudjuk pótolni a Tócó, az Erdőspuszták és a Debrecen észak-északkeleti részén lévő erdők számára a vizet, akkor hosszú távon ténylegesen megszűnnek az ottani vizek. Ennek eredője, hogy a Tisza 19. századi szabályozásakor új medret alakítottak ki a folyónak, amivel megváltozott a vízjárás a Tiszántúlon. Vagyis a folyó vize áradásokkor már nem érte el az Alföld keleti részét. 

Az eredeti állapotot helyreállítani nem lehet, de a terület vízellátásának biztosításában kulcsfontosságú Civaqua – mondta a politikus, kitérve rá, hogy a beruházással a Debrecentől nyugatra, északnyugatra lévő területek öntözhetősége is javul. A vezetékeken másodpercenként érkező 300 liter víz mintegy kétharmada a mezőgazdaságban, harmada a Tócó és az Erdőspuszták vízutánpótlásában hasznosulna a jövőben. Kósa Lajos igazi zöld beruházásnak nevezte a Civaquát, mondván, a működéséhez szükséges energiát a második ütem részeként megépülő naperőműből nyeri majd. Tehát a rendszer energetikai szempontból önfenntartó lesz.

Balázs Ákos alpolgármester kiemelte: a jelen lévó zöld munkacsoport tagjai aktívan részt vesznek a második ütem előkészítésében is. Ő rendkívül összetett beruházásnak nevezte a programot, amelyet úgy szeretnének megvalósítani, hogy a természetvédelem, valamint a debreceniek igényeit is kiszolgálja majd. – A csővezetéken keresztül érkezik majd a víz Debrecenbe, jól áll a beruházás, és már folyik a gravitációs részen a munka, ahogy a Vezér utca térségében és a szivattyútelepen is. Ha az időjárás kedvező, akár a csővezeték fektetése elkezdődhet az ősszel.