Útépítés kezdődött a debreceni Csűry Bálint utcán
Megkezdődtek a Csűry Bálint utca útépítési munkálatai Debrecenben – erről számolt be sajtótájékoztató keretében Kovács István önkormányzati képviselő és Pósán László országgyűlési képviselő szeptember 20-án. Kovács István elmondta, ezzel az útépítéssel nagyon régi vágya teljesül az itt lakóknak, hiszen eddig nagyon nehéz volt a közlekedés ebben az utcában, főleg esős időben.
– Sokszor próbálták egyengetéssel, feltöltéssel, stabilizálással javítani az utca állapotát, de az aszfaltburkolat jelent majd végleges és biztos megoldást. Jelenleg a munkálatok előkészítési folyamata zajlik – fogalmazott.
Az utca teljes egészében, 314 méter hosszan, 4,5 méter szélességben kap szilárd burkolatot és zárt csapadékvíz-elvezető rendszer is épül. A munkálatok összköltsége bruttó 84 millió forint, amit az önkormányzat teljes mértékben saját forrásból finanszíroz. A kivitelezőnek szerződés szerint hét hónapja van a munkálatok elvégzésére, de ha az időjárás engedi, akkor várhatóan még ebben az évben elkészül a beruházás.
Pósán László országgyűlési képviselő történelmi párhuzamot idézett fel. – Debrecennek ez egy régi utcája, de csak most jutottunk el odáig, hogy szilárd burkolatú út épüljön itt. Nos, elődeink sem voltak ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben. Luxemburgi Zsigmond király valaha megengedte a debreceni polgároknak, hogy kőfallal vegyék körül a várost. Ettől azonban eltekintettek őseink, mert már akkor is olyan nagy volt a város kiterjedése, hogy a kőfal építése nagyon sokba került volna. Ezért inkább körbesáncolták, és a sáncot mindig a város növekedéséhez igazították – fejtette ki Pósán László.
Mint fogalmazott, ez a típusú városfejlődés jellemezte évszázadokon keresztül Debrecent és bizonyos értelemben ma is ez jellemzi, mivel olyan ütemben növekszik, mely ütemet az infrastrukturális beruházások nehezen tudnak követni.
– Ebből a szempontból tehát a jövőben is van feladat bőven. A kérdés az, hogyan győzzük majd mindezt forrásokkal? Nyugalom, béke, kiszámítható viszonyok esetén jól lehetne kalkulálni, hogy a városi bevételek és a pályázati források milyen fejlesztési ütemet tennének lehetővé. Jelenleg azonban a külső körülmények jelentős akadályokat képeznek – magyarázta.
