Megszületett a „vakmerő” debreceni válasz az államosításra

Debrecen nem kíván részt venni abban a folyamatban, mely célja, hogy a csőd felé tartó, annak szélén táncoló önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgálatók az állami veszteségfinanszírozás fejében térítésmentesen a Nemzeti Vízművek Zrt. birtokába kerüljenek – döntött szeptember 15-én az önkormányzat közgyűlése (az előzmények itt).

Az előterjesztés vitára bocsátása előtt Papp László polgármester jelezte, hogy kitart azon korábbi álláspontja mellett, mely szerint a Debreceni Vízmű Zrt. tulajdonjoga maradjon a városnál.

– A „vízkormányzás” lehetőségét nem engedhetjük ki a kezünkből, amikor a déli ipari övezet gyárépítései miatt komoly vízigény jelenik meg. Másrészt a 2013 óta minden évben nyereséges vízmű a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. egyik alappillére, fontos szerepet tölt be a holdingcég likviditásában, azaz a kiesésének, fogalmazzunk úgy, komoly következményei lennének

– érvelt a megtartás mellett. Hangsúlyozta: a közgyűlésnek „össze kell zárnia” az ügyben, ugyanis a jelenlegi árszabályozás miatt a Debreceni Vízmű idén veszteséges lesz. Emiatt a vízművön keresztül tájékoztatták a társasággal szolgáltatási szerződésben lévő települési önkormányzatokat arról, hogy csak akkor maradhatnak a debreceni társaság partnerei, ha vállalják a veszteség rájuk eső részének finanszírozását. Ez feltehetően azzal jár – vetítette előre –, hogy a települések többsége az államosítást választja.

De mi ez a 2022-es biztos veszteség? Nos, ezúttal sincs szó másról, mint az energiaárak meredek emelkedéséből fakadó költségnövekedésről.

Amíg a Debreceni Vízmű 2021-ben 600 millió forintos rezsivel működött addig 2022-ben 1,2 milliárd, 2023-ban pedig 2,3 milliárd forinttal kalkulálnak. Ez az oka annak is, hogy ha 2023-ban csak a debreceni működés eredményességét tervezik, 1,4 milliárdos mínusszal számolnak (amennyiben a mostani összes település a vízműnél maradna, úgy 2,9 milliárd forintra becsülik a veszteséget). Mindezt a vízmű vezérigazgatójától, Gorján Ferenctől tudhattuk meg, aki kérdésre válaszolva közölte, a városi víziközművagyon értéke 30 milliárd forint, indexálva pedig majdnem a dupláját éri. 

Egységet mutattak

A polgármester mellé felsorakozott a Fidesz-frakció, Papp Viktor frakcióvezető közölte, üdvözlik, hogy Debrecen nem adja át stratégiai vagyonát. Az ellenzék szintén támogatásáról biztosította Papp Lászlót Kőszeghy Csanád Ábeltől a DK-n és az MSZP-n át a Civil Fórum Debrecen Egyesületig. Utóbbi képviselője, Illyés János szerint azért nincs ok az átlépésre, mert a vízműcég eddig nyereségesen működött és jó kezekben van szakmailag.

A közgyűlésen csak tanácskozási joggal bíró, de azt kihasználó, azaz rendszeresen hozzászóló Varga Zoltán (DK) vakmerőnek nevezte a fideszes polgármestert, s reméli, lesz elég bátorsága kitartani az államosítás ellenében. A Demokratikus Koalíció politikusa szerint Orbán Viktorék az államosítás képében maffiamódszerekkel szereznék meg a stratégiai ágazat feletti kontrollt. Papp László viszontválaszában jelezte, vakmerőnek nem, inkább tudatosnak és stratégiai szemléletűnek tartja magát. 

Jelentéktelen epizód, de a határozati javaslatról történő szavazáskor valamelyik ellenzéki képviselő az államosítási folyamat megkezdésére nyomott „igen”-t, de ennek oka a figyelmetlenségben, nem a szándékosságban keresendő.

RaL