Ilyen a debreceni Krokodil Dundee élete

A debreceni születésű Ludman Gergely, a helyi állatkert területi vezetője, aki gyermekkorától érdeklődik a hüllők iránt. A Cívishírnek beszélt a kezdetekről, a lehetőségekről és arról is, mi a teendőnk, ha kígyót látunk. Beszélgetésünk során kiderült, mit kell tenni, ha valaki otthonában szeretne hüllőt tartani. Nem utolsó sorban megtudtuk, hány pitonnal él egy háztartásban.

Hogyan kezdődött a hüllők iránti szereteted?
Ludman Gergely: Amióta az eszemet tudom, szeretem a hüllőket. Soha nem kiskutyát akartam, az állatokért viszont mindig is rajongtam. Hozzáteszem, kicsi udvarunk volt gyerekkoromban, és azt gondoltam, egy kutyának kínzás lett volna egy ennyire kis területen élnie, ezért maradt a terrárium és a hüllők.

Az első hüllőd mi volt, és mennyi idős voltál akkor?
Ludman Gergely: Vitorláshalam már volt hétéves koromban, majd középiskolás éveim alatt vettem meg az első madárpókom. Féltem a pókoktól, viszont ennek a cselekedetnek köszönhetem, hogy legyőztem a félelmem. Higgye el mindenki, ez a legjobb megoldás rá! Elkezdtem megfigyelni, mit csinál, gondoztam, megismertem. Kézzel nem kell fogdosni a madárpókot, hiszen nem arra van. A halat sem simogatjuk meg az akváriumban, sőt a labdát sem hozza vissza. De kérdésedre a válasz: először gabonasiklót vettem, de abból rögtön húsz példányt.

Nem apróztad el.
Ludman Gergely: Eggyel mit kezd az ember? Kell egy állomány. Ahogy mondani szokták, ha már lúd, legyen kövér!

Kígyót mikor vittél haza először?
Ludman Gergely: Remélem ezt apukám nem olvassa, ugyanis sokkal hamarabb, mint azt otthon tudják.

Olyan ez, mint a dohányzás? Sejtik a szülők, de próbál az ember elbújni.
Ludman Gergely: Nagyon jó példa, igen!

Manapság hogyan lehet nekikezdeni a hüllőtartásnak?
Ludman Gergely: Rengeteget kell olvasni az állatról, és információt gyűjteni a tapasztaltabb emberektől. Fontos, hogy merjünk tanácsot kérni! Először is fel kell mérni az állat életkörülményeit, és be kell szerezni egy megfelelő terráriumot. Szükséges meghatározni utóbbi anyagát, ugyanis nem mindegy, hogy az fa, műanyag vagy üveg. Mind másra való.

A hazánkban élő kígyóktól kell félnünk?
Ludman Gergely: Magyarországon mérges kígyókból a keresztes és a homoki vipera van jelen a természetben, de egyik étlapján sem szerepelnek az emberek, ugyanis egyenes szárnyúakkal, emlősökkel táplálkoznak. Ha valakit ilyen állat mar meg, akkor kórházban kezelhető a sérülése.

Téged harapott vagy mart már meg kígyó?
Ludman Gergely: Igen, ez benne van a pakliban. Nagyon hamar rájöttem, hogy egy macska komolyabb sebeket képes ejteni, mint például egy tigrispiton. A kígyók nem agresszív állatok, csupán békén kell őket hagyni. Nézni, tanulmányozni szabad, sőt kell is ezeket, de hozzányúlni nem annyira. Jelzik is, ha nem akarnak társaságot, hiszen ezért csörög a csörgőkígyó, ezért feszíti ki a csuklyáját a kobra. Érdekesség, hogy hazánkban egyszer megmart egy embert egy mérges kígyó, és ezután levágta azt az ujját, amelyikbe az állat beleharapott.

Teljesen felesleges volt levágnia?
Ludman Gergely: Abszolút. Mire a baltát megtalálta, valószínűleg a méreg már szétterjedt a szervezetében.

Te jelenleg milyen hüllőket nevelsz otthon?
Ludman Gergely: Van egy király-, kilenc bradley- és tizenegy szőnyegpitonom.

Az barátok között is huszonegy.
Ludman Gergely: És ettől majdhogynem csak több volt.

Szaporítod is az állatokat?
Ludman Gergely: Igen, azért is van ennyi. Ám évente csak egyszer tudom megteremteni számukra azt az időjárási körülményt, ami szükséges a szaporodásukhoz. Ezek a pitonok évente 8-30 tojást raknak.

És mi lesz a kicsik sorsa?
Ludman Gergely: Egy részét természetesen megtartom, a többit pedig felelősségteljes gazdáknak adom tovább.

Ki tudod szűrni, hogy biztosan jó kezekbe kerüljenek?
Ludman Gergely: Eladás után is nyomon követem az állataimat. Hivatalosan adok túl rajtuk, igazolással, tenyésztői bizonylattal, és kérem a gazdákat, hogy ők is jelentkezzenek, meséljék el, mi van a hüllőkkel.

A kígyóidat mivel szoktad etetni?
Ludman Gergely: Egerekkel, patkányokkal, amiket tenyésztőktől veszek.

A hüllők mennyi ideig élnek?
Ludman Gergely: Változó. A kaméleon 1-2 évig, de egyes teknősök, krokodilok, kígyók akár 200 évig is.

A kezdetek kezdetén sem féltél tőlük?
Ludman Gergely: Nem igazán. Én a kígyót is a fejétől közelítem meg, nem a farkától, hogy meg legyen a kölcsönös bizalom. A kisebb kígyó megharap, de azt szinte meg sem érzi az ember. Úgy gondolom, a picik által kell ezt az érzést megtapasztalni. A nagy kígyókhoz természetesen nem kell odabújni, nem arra vannak. Az elején órákat ültem a terrárium előtt, nem történt az égvilágon semmi, de tudtam, hogy a hüllők is érző lények, nekik ez jelenti a törődést. Ha egy embert úgy ébresztenek fel reggel, hogy leöntik vízzel, mérges lesz, ha puszikkal, örülni fog. Náluk is tudni kell, mit igényelnek, meddig mehet el az ember. Idővel
elkezdtem egyre közelebb merészkedni hozzájuk, a kezembe vettem őket, majd hagytam, hogy a kígyók közeledjenek felém.

Mennyire jellemző, hogy hüllőt akar a gyerek, majd megunja, és kiteszik a jószág a szűrét?
Ludman Gergely: A hobbi állattartásban ez mindig benne van. Szívem szerint már oktatnám is, hogyan kell egy egyeddel bánni, ugyanis túl sokan vannak, akiknél csak fellángolás egy-egy állat szeretete, gondozása.

A kígyókkal mennyire lehet levenni a lábukról a lányokat?
Ludman Gergely: Most vagyok 31 éves, és őszintén szólva volt, hogy egy-egy lány feljött megnézni a pitonokat. Biztosan tetszett az állat, mert volt, aki itt maradt.

Az emberek zsigerien félnek ezektől az állatoktól?
Ludman Gergely: Változó. De ne felejtsük el, a félelem egy tanulható magatartás. Általában attól félünk, amit nem ismerünk. Egy kisgyerek mindent meg akar fogni, de sokszor a szülők rászólnak, hogy nem szabad. A szülőre abban a korban a gyermeke úgy tekint, mint a mindenhatóra, és igazából nem a gyerek fél a békától sem, hanem a szülő, csak ezt táplálja a gyerekbe. Nem jó megoldás, bizalommal kell lenni az állatok iránt. A kígyók esetében az emberi félelem a Bibliából ered, amikor Ádám és Éva kapcsán van egy gonosz kígyó. Ellenben, ha megismerjük őket, rájövünk, nem érdekli őket az ember, a maguk világában szeretnének és akarnak élni.

Ha hüllőt látunk, és esetleg félünk is tőle, mi a teendő?
Ludman Gergely: Nem kell hozzányúlni! Ők a talaj rezgéseiből már tudják, hogy a közelben vagyunk, és el fognak menni, ugyanis félnek az embertől. Igazából egy dolgot kell betartani: békén kell őket hagyni!

Lukács Míra