Férje uralkodásának utolsó hetében járt a cívisvárosban.
Hirdetés
Hirdetés
1892. május 9-én született Bourbon-Pármai Zita hercegnő, IV. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár) felesége, Magyarország történetének utolsó királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. Ausztriába egy törvény értelmében nem utazhatott be, mert nem mondott le a trónról. Magyar alattvalói kedvében járva még a paprikás csirke elkészítését is megtanulta. 1916-ban a koronázási esküjét is magyarul mondta el.
A büszkeségét és tartását soha el nem vesztő, férje halála - IV. Károly 1922-ben hunyt el spanyolnáthában - után csak feketében járó Zita visszavonultan élt, de a világ dolgaitól nem szakadt el. Szellemi frissességét megőrizte, öt nyelven beszélt, több napilapot járatott, rádiót hallgatott. Hajnali ötkor kelt, és hithű katolikusként minden reggel részt vett a misén.
A Habsburg-dinasztia utolsó koronás fejének özvegyét kilencvenhét éves korában, 1989. március 14-én érte a halál a svájci Zizersben. Férje halálának 67. évfordulóján, április 1-jén Bécsben temették el ünnepélyes külsőségek között.
Zita királyné 1918. október 23-án, férje uralkodásának utolsó heteiben Debrecenben járt az egyetem avatásán. A Napi Történelmi Forrás a királyi pár cívisvárosi látogatásáról így ír:
Október 23-án délelőtt fél tízkor gördült be Debrecenbe a miniszterek különvonata, majd pontosan tíz órakor befutott az udvari vonat is. A király a középső szalonkocsiból szállt ki. Szürke ezredesi formaruhája volt rajta. Rögtön utána megjelent a királyné alakja is. Zita királyné kék vászonruhát viselt, nyakán és a kabátujjain kékrókaprémes díszítések voltak, fején széles karimájú kék bársonykalapot viselt kócsagdísszel.
Díszsátor a vasútállomás előtt a királyi pár fogadására. Előtte díszmagyart viselő városi urak
(Fotó: Déri Múzeum)
Az állomás előtti téren hatalmas, vörös bársonnyal bevont, a magyar koronával és szűrmintával díszített sátor állt. A díszsátor terveit a városszerte ismert építész, Gerey Ernő és társa Niga János készítették. Ugyancsak az ő vezetésükkel és irányításuk mellett díszítették fel a vasúti peront, az első osztályú várótermet, amelyen keresztül a királyi család a Petőfi térre jutott. A váróterem közepén hatalmas virág együttes pompázott, tetején a király szobra állt.
Miután Károly és Zita királyné helyet foglalt a városi dalegyletek a téren összegyűlt tömeggel együtt a Himnuszt énekelték. A távolból a Nagytemplom harangjai szóltak. Olyan felemelő pillanat volt ez, hogy a királyné szeméből könnyek törtek elő. A nemzeti imádság után Márk Endre polgármester emelkedett szólásra. Üdvözölte a királyt, „örömét nyilvánítva, hogy a koronás királyt első alkalommal üdvözölheti a város falai között és hogy ez az alkalom egyúttal Debrecen városának emlékezetes kulturális ünnepe”. Hajdu megye nevében Rásó István főjegyző köszöntötte az uralkodót.
A király és a királyné a debreceni ötösfogaton
(Fotó: Déri Múzeum)
A lelkes éljenzéssel fogadott királyi beszédet követően a közönség sorfal között a királyi pár felszállt a rájuk várakozó városi ötös fogatra. Honvédek és huszárok sorfala zárta le a Petőfi tértől a városházáig tartó útszakaszt. A kordon mögött lelkesen éljenző tömeg ünneplése mellett érkezett meg Károly és felesége a városházára.
Egy órakor a debreceni kaszinóban udvari ebéd volt a katonai és polgári hatóságok vezetőinek részvételével.
Két órakor indult a királyi pár az új egyetemnek a Nagyerdőn felépült épületegyütteséhez.
A telep bejárójánál Korb Flóris műépítész üdvözölte a királyt és egyúttal bemutatta a munkában levő épületek terveit.
A királyi pár az egyetem előtt gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter fogad
(Fotó. Déri Múzeum)
Az avatási szertartást követően a híres református kollégium is megtekintette a király. Itt huszonkét debreceni tanintézet igazgatói és diákjai köszöntötték az uralkodót.
Délután négy órakor kezdődött a Csokonai Színházban rendezett jótékonysági ünnepi hangverseny. A műsor Dr. Kőrösi Kálmánnak, a Csokonai-kör tagjának Debrecen hódolata című költeménye volt.
Öt óra is elmúlt, mire az ünnepség véget ért. A főispán és Márk Endre polgármester kísérték ki az uralkodó párt az állomásra. Hat órakor pedig elindult a külön szerelvény vissza Budapestre.
Vásárolj legalább 5000 forintért április 25-től a SPAR és INTERSPAR üzletekben, és a kasszánál 300 forintos kedvezménykupont kapsz, amelyet a következő heti vásárlásaid alkalmával válthatsz be!
