Ferences rendház állhatott a mai Ady gimnázium helyén
500 évvel ezelőtt egy ferences rendház állhatott a mai Ady Endre Gimnázium helyén – írja Puskás István, Debrecen alpolgármestere a Facebook-oldalán. Mint fogalmazott, azt eddig is lehetett tudni, hogy a városnak ebben a térségében állt a kolostor, de a pontosabb helymeghatározás csak a most zajló régészeti feltárásoknak köszönhetően vált lehetségessé.
A Déri Múzeum munkatársai egy hajdani, feltehetően szerzetesi temető maradványaira bukkantak az egykori ÁNTSZ-székház mögött, amelyből arra kövekeztetnek, hogy a ferencesek lakhelye és temploma ettől Keletre, a gimnázium helyén lehetett. A környéken (a Csapó és a Sas utcán) a huszadik században zajlott építkezések során rengeteg emberi maradvány került elő, amely kirajzolja az egykori temető kiterjedését is.
Ugyanakkor a Liszt Ferenc utca 4. alatti ház építésekor az ötvenes években egy jelentős középkori épület falmaradványára bukkantak, ami lehetett Debrecen földesurainak, Dósa nádornak és az őt követő birtokosoknak 1562-ig állott – és régóta keresett – udvarháza, várkastélya, ugyanis a földesúr lakhelye és az általa alapított templom-rendház közelsége nagyon is valószerű hipotézis.
Az alpolgármester megjegyzi, így a Csapó utca mentén kirajzolódni látszik a reformáció előtti város hatalmi-adminisztrációs központja.
Puskás István bejegyzéséből kiderül, április 26-án maga is kint járt ásatáson jártam, ahol valószínűleg épp egy ferences barát maradványait mentették a régészek. Hozzáteszi, nemcsak sírok, hanem egy késő középkori-kora újkori kút maradványai is előkerültek a vizsgált területen, benne Bécsben készült kerámiaedény töredékeivel, de még egy hatezer éves agyagbánya gödröt is találtak a kutatók, benne a korból való kerámia töredékekkel.
