Új hitet, panelprogramot, jó utakat és agrármegyét ígérnek az ellenzéki jelöltek Debrecenben
Debrecen jövője a kormányváltás után címmel tartott közös sajtótájékoztatót Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője, valamint a debreceni ellenzéki képviselőjelöltek, a DK-s Varga Zoltán, a momentumos Mándi László és a jobbikos Salamon Gergő.
Ungár Péter szerint az állam ma a legrosszabb munkáltató, de a debreceni ellenzéki képviselőjelöltek a garancia arra, hogy ez április 3-a után megváltozik. Varga Zoltán reményét fejezte ki, hogy a
„mindent átszövő orbáni korrupció, az aljas orbáni rendszer, a szabad médiát letiporló orbáni gazemberség ellenére vissza tudják adni a hitet a debreceni lakosoknak, hogy lehet egy 21. századi nagyvárost felépíteni úgy, hogy az nem a politikusok gazdagodását szolgálja.”
Mándi László a 400 forint körül „mozgó” euró kapcsán mondta el, hogy Debrecen parlamenti képviselői az elmúlt 12 évben nem járultak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon is be lehessen vezetni az eurót, és minden külföldi termék napról napra drágább, azaz a magyarok fizetnek azért, mert a megválasztott képviselők nem éltek a pillanattal. A politikus szerint aggasztó az orbáni rendszer keletre fordulása, és minél karakteresebben kellene kiállni a Nyugat mellett, alkötelezetten hirdetni azt, hogy mi oda tartozunk, és nem kelet felé kacsintgatunk. Mándi szerint ők a kormányváltás után azért fognak küzdeni, hogy
Debrecenben újrainduljon a panelprogram és a város ementáli sajtra emlékeztető útjait felújítsák. Ezekre külön programot dolgoztak ki – jegyezte meg a momentumos jelölt.
Salamon Gergő szerint régen Hajdú-Bihar mezőgazdasági megye volt, s hogy ismét az legyen, vizet kell idehozni. Szükség van a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparra is, és akkor háborús időszakban sem kell aggódni amiatt, hogy mit fog enni a magyar. A jobbikos azzal zárta rövid beszédét, hogy kormányváltás után megvalósul a Tisza-program, és Hajdú-Bihar ismét mezőgazdasági megye lesz.
[Beillesztett szavazás: Ön kire, mire szavaz 2022 áprilisában?]
