Fejér Tamás: Ez itt nem Amerika!
Bár ahogy egy filmnek, úgy egy újságcikknek is kiváló felütése lehetne, Fejér Tamás nem filmes családba született, még csak a nagypapája sem volt mozigépész, a filmek szeretete azonban egész korán kezdődött nála:
Már általános iskolás koromban is bújtam a különböző mozis magazinokat, sőt filmkritikát is írtam. Mindig érdekelt ez a kintről olyan messzinek tűnő világ
– kezdi a debreceni art mozi vezetője, aki végül mégsem filmkritikus lett. – A Debreceni Egyetem média és kommunikáció szakára jártam, újságíró lettem, ám másfelé sodort az élet, vagy leginkább egy különleges lehetőség. A Főnix Rendezvényszervező Kft. kötelékébe kerültem, és a mozinál az ügyvezető segítőjeként indult el a karrierem, majd a cég újítani akart, és kaptam egy lehetőséget. Farkas Gabriella kolléganőm került volna az Apolló Mozi élére, de ő gyermeket várt, így nem vállalta el a megbízást. Ekkor jöttem én, mint amolyan B-terv – mondja Fejér Tamás sértettség nélkül, hiszen mindig közel állt a szívéhez a mozik világa, így örült, hogy ott lehetett.
Mint kiderült, egy filmszínházvezető napja meglehetősen változatos. – Mondjuk úgy: kaotikus és egyben változó is, hiszen rengeteg mindennel foglalkozom. Én szerkesztem a mozi műsorát hétről hétre. Beérkezik hozzám rengeteg film, ezeket szűröm, és eldöntöm, hogy mi az, amit levetítünk, és mi az, amit nem. A filmek forgalmazói keresik meg a mozikat, hiszen az az érdekük, hogy az alkotásokat vászonra vigyék. Az ajánlásukon is múlik, hogy műsorra tűzzük-e az adott produkciót. Ez annyit jelent, hogy engem kell szidni, ha valakinek nem tetszik a kínálat. A bevételek után úgynevezett kölcsöndíj-százalékot fizetünk a forgalmazónak, vagyis kölcsön kapjuk a filmeket, nem pedig megvesszük. Kilenc közvetlen kollégám van, az ő munkájukat felügyelem, igazítom. Belefolyok a mozi marketingjébe is, és én vagyok a mozi teljes körű rendezvényszervezője.
Fejér Tamás elmondta, van, amelyik filmet hamarabb látja bárki másnál, de ez nem általános, sőt nem is elsődleges szempont nála.
Saját ízléséről is beszélt: – Azok a filmek tetszenek a legjobban, melyek megríkatnak, vagy legalább adnak valami pluszt az életemhez. Akad rengeteg rossz film, amiről megjelenés előtt már tudod, hogy az lesz – van, amitől sok mindent vársz, aztán nem ad semmit, de a legtöbb produkcióban azért megtalálom az értéket, nem szégyellem, hogy vannak érzéseim. A dráma a kedvenc műfajom, rendezők közül pedig Steven Spielberg, Denis Villeneuve, Christopher Nolan, J.J. Abrams. Az ő filmjeik kellőképpen el tudnak varázsolni. Az általam legtöbbre becsült színész Leonardo DiCaprio. A filmek közül pedig a Drive, A remény rabjai, A régi város, Út a vadonba, Jurassic Park – elsőre ezek jutnak eszembe. Őszinte leszek: a külföldi filmek közelebb állnak a szívemhez, mint a magyarok, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar filmek nem kiválóak, és én évek óta nagy erőkkel hirdetem is a magyar filmek nagyszerűségét. Vannak jó magyar produkciók, és technikailag ugyanazt a színvonalat tudjuk hozni sokkal kevesebb pénzből. A hazai színészek közül egyet tudnék csak kiemelni kedvencemként, ő pedig Kerekes Vica – fogalmazott Fejér Tamás.
Az Oscarra jelölt Post Mortemet a közelmúltban az Apollóban is játszották, ám az első körben kiesett az idegen nyelvű filmek közül. Azt kérdeztük, mi lehetett az oka.
Esélye sem volt, bár nem vagyok szakértő, azt leszögezném. Egy horrorfilmről beszélünk, ez a műfaj pedig soha nem fog még csak az Oscar-díj közelébe sem kerülni. Lehet nagyon jó egy horrorfilm, de a mondanivalója soha nem hordozhat olyan üzenetet, amire egy Oscar kapcsán felfigyelnek – a bírákat viszont csak ez érdekli. A díszletek, a technikai megoldások tökéletesek a Post Mortemnél, a műfaj sajátossága mindössze, hogy biztos volt, nem díjazzák.
Valójában ennyin múlna? – tettük fel a kérdést. – Meg azon, ami a magyar színészek rákfenéje. Nagy Ervin, Szabó Győző bármikor lehetett volna nemzetközileg is elismert sztár, csak éppen ez nem Amerika. Nem voltak ott mondjuk DiCaprio születésnapi partiján, pedig fontos, ha az ember érvényesülni akar. Más kérdés, hogy őket oda soha nem fogják meghívni. A másik dolog: lehetsz jóképű és tehetséges, mint a Ryan Gosling, akkor is magyar vagy. A kamera mindkét oldalán világhírű embereink állnak, de nem tudnak kitörni innen, bár szerintem ezt sokan nem is bánják. A szintlépés nem motiválja a magyar színészeket, ez az én meglátásom. Végül pedig ott van az a fránya angol: az akcentusunkkal nem tudunk mit kezdeni még akkor sem, ha valaki jól beszéli a világnyelvet.
Az Apolló Moziban magyar hírességek gyakorta megfordulnak. Külföldi sztárban is gondolkodtak már.
– Pedro Almodóvarral voltak egyeztetéseink például, de azt sejtem, csak a menedzseréig jutottunk. Sok pénzt ajánlottunk, de hiába: Debrecen nincs fent a filmes térképen. Szerintem a külföldi hírességeket már nem motiválja a pénz, de adjon valaki 10 millió dollárt, és próbáljuk meg elhívni Robert Downey Juniort.
De konkurencia-e az Apollónak másik debreceni mozi? – Nagyképű lennék, ha erre igennel válaszolnék. Az egy multihálózat, mi pedig egy kis mozi vagyunk. A két márka, vagy ha úgy tetszik brand, más-más érzetet ad át a fogyasztóknak. Viszont az Apolló Mozi kulturális tér. Sokan vannak, akik szeretik a bevásárlóközpontos mozizást, őket nem tudjuk átcsábítani, de nem is feladatunk. Nekünk a programjaink a leginkább fontosak: próbáljuk egyfajta rendezvénytérré varázsolni a mozizást, kicsit többet szeretnénk nyújtani puszta filmnézéstől. Január végén például Magyar Filmszüret: két hét alatt levetítünk 50 filmet, és lesz 16 közönségtalálkozónk is. Ha kitekintek a nagyvilágba: biztosan lesz két-három Marvel-film, új Harry Potter-mozi, szóval izgalmas esztendő elé nézünk. Nagy álmoknak sem vagyok híján: fel szeretném újíttatni az Apolló Mozi nagytermét. Évek óta lebeg a szemeim előtt, ha ez meglesz, akkor hátradőlhetek, hogy kész vagyunk.
S hogy a mozivezető saját gyermeke mit néz, arról így vallott: – A kislányom 4 éves múlt, most még csak meséket néz, nem látott még mozifilmet moziban. Bár nem is nagyon hagyjuk tévézni, inkább játszunk vele – ez nekem a kikapcsolódás.
Palánki István
