Xanga-csarnok ad újabb lökést a debreceni reptér fejlődésének
Repülőgépek is beállhatnak majd abba a 16 méter magas, 4200 négyzetméter hasznos alapterületű multimodális logisztikai csarnokba, amelyet 4 milliárd forintos beruházással valósít meg a Xanga cégcsoporthoz tartozó WX-Innocargo Kft. és az MFB Invest Zrt. a debreceni repülőtéren.
A Debrecent tekintve egyedülálló épület bokrétaavató ünnepségét november 10-én tartották, mely alkalommal Herdon István vezérigazgató (Xanga) közölte, a hatalmas csarnok jövőbeli bérlői 2022 második felében kezdhetik meg a működésüket. A beruházás révén várhatóan 50-100 munkahely jön létre. Az épület közvetlen kapcsolatban van a repülőtér üzemi területével, ami nagyban megkönnyíti a légi teherszállítás logisztikai részéhez tartozó munkákat. Herdon István emlékeztetett, a repülőtéri beruházások mindig körülményesek, e fejlesztések megvalósulásánál 5-10 évvel érdemes számolni. Ők maguk is már tíz éve dolgoznak e csarnok létrehozásán, miközben a víziók egyre nagyobb méreteket öltöttek. De minden vízió csak annyit ér, amennyit megvalósítana belőle – tette hozzá.
Papp László, Debrecen polgármestere arról is beszélt, hogy a kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek elfogadása esetén hosszú távon biztosított a debreceni reptér fejlesztése. A városvezető biztos abban, hogy a cívisvárosi légi kikötő az állami, az önkormányzati és a magántőke révén a régió legjelentősebb repülőtere lesz. Erre szükség is lesz, mert a nemzetközi tőke „elképesztő érdeklődést mutat a város iránt”. A beruházás kapcsán a Xangát méltatva megjegyezte, a csarnok bármelyik nagy európai repülőtéren megállna a helyét.
A debreceniségbe, vagyis a helyi identitásba egyre inkább beépül a repülőtér, azaz a debreceniek büszkék arra, hogy elrepülhetnek innen a világ számos pontjára – erre már Pósán László országgyűlési képviselő mutatott rá, hozzátéve, a debreceni identitás egyszerre épül a hagyomány tiszteletére és az újító kíváncsiságra. Miközben szerinte annak a folyamatnak is tanúi lehetünk, ahogy másutt egyre inkább elvész a helyi identitás.
RaL