Állatokon végeznek a koronavírushoz kapcsolódó kutatást Debrecenben
A debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Debreceni Egyetem közötti, nemrégiben kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően a két intézmény által korábban közösen kifejlesztett MiniPET-3 kisállat pozitron emissziós tomográf mostantól készen áll új feladatok megoldására, többek között a koronavírussal kapcsolatos kutatásokra is.
A MiniPET-3 egy olyan Pozitron Emissziós Tomográf (PET), amely kifejezetten kisállatok – leginkább egerek, patkányok, kisebb nyulak – vizsgálatára alkalmas. A klinikai gyakorlatban használatos többi képalkotó berendezéshez hasonlóan lehetővé teszi, hogy a vizsgált élőlény belső szerveiről annak felnyitása, sebészi feltárása nélkül szerezzünk információt.
A PET diagnosztika esetén a páciensbe radioaktív izotóppal megjelölt oldatot – többnyire cukoroldatot – fecskendeznek, amely a vérárammal eljut a test különböző részeibe. Azok a sejtek és szövetek, amelyek nagy intenzitással dolgoznak a testen belül – például az agyunk gondolkodás közben, a gyógyuló sebek vagy a gyorsan osztódó sejtekből álló daganatos elváltozások – több energiát használnak, így több cukrot vesznek fel, mint a környező szövetek. A cukormolekulához kapcsolt radioaktív izotóp életében egyszer jelt ad magáról: egy pozitron kibocsátásával elbomlik. A pozitron az elektron antirészecskéje; rövid időn belül találkozik egy elektronnal a környezetében. Anyag és antianyag találkozásakor úgynevezett annihiláció, azaz megsemmisülés történik. Anyag azonban nem vész el, csak átalakul: a folyamat során két darab gamma-foton keletkezik, amelyek egymással ellentétes irányban szétrepülnek. Ezeket a gamma-fotonokat érzékelik a PET gyűrűjében körben elhelyezkedő detektorok, és az így kapott jelekből összetett képalkotási eljárással a számítógép kiszámolja és megjeleníti a test belsejét. A PET funkcionális képet alkot, azaz megmutatja, mely helyeken mennyire aktívan dolgoznak a sejtek.
