Különös ünnep Debrecenben
Április 11. nemcsak a költészet napja, hanem Debrecen városé is: I. Lipót magyar király 1693-ban az addigi mezővárost (1361) szabad királyi várossá (libera regiae civitas) nyilvánította, és az erről szóló kiváltságlevelet ezen a napon adományozta Debrecennek. Hogy ez miért volt olyan fontos? Mert a szabad királyi városok lakóinak – a mezővárosiaktól eltérően – joguk volt fallal bekeríteni a települést, szabadon végrendelkezhettek, polgárjogot adhattak a beköltözőknek, vagy a plébánosaikat maguk választhatták. Fontos volt a vásártartás joga és az árumegállító jog.
[Beillesztett cikk: Szerenádot ad a Csokonai Színház énekkara]
Debrecent a 13. században említik először írásban. A város népessége 1919-ben lépte át a 100 ezer, majd 1982-ben a 200 ezer főt A legtöbben 1990-ben éltek Debrecenben (212 ezer), ma a várost mintegy 201 ezren lakják. Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése.
A debreceni önkormányzat idén a koronavírus-járvány miatt nem tartja meg szokásos ünnepi közgyűlését, így a város elismeréseit sem adják át a megszokott keretek között. Csikos Sándor színművész jóvoltából viszont meghallgathatjuk, miként írtak nagyjaink Debrecenről.
