A debreceni főépítésznek sem tetszik a nyugati kiskörút
A Civil Fórum Debrecen Egyesület szeretne olyan közéleti beszélgetéseket szervezni, ahol a városházát, annak egy-egy tevékenységét mutatnák be a helyieknek. Gondola Zsolt, az egyesület elnöke február 26-án elmondta, ennek nem igazán van hagyománya Debrecenben, de mivel ők nem párt, ezért felvállalják ezt a feladatot. Hozzátette, egy beszélgetés-sorozatra készülnek, melyeken bárki kérdezhet.
A lakossági fórum első vendége Gábor István főépítész volt, aki a megjelent 50 résztvevőnek részletesen bemutatta a Főépítészi Iroda városrendezési és településképi hatósági feladatait, majd válaszolt a kérdésekre.
Volt, aki az erkélyek balesetveszélyes állapota után érdeklődött, mást a Veres Péter-kert melletti Meggyes felosztása érdekelt, de volt, aki a Párizsi Udvar homlokzati látképe miatt fejezte ki nemtetszését vagy a 471-es főút melletti zártkertek beépíthetőségét tudakolta.
„A nyugati kiskörút a város szégyene”
Az egyik lakó Debrecen egyik fő utcájáról kérdezte a főépítészt, nevezetesen a nyugati kiskörútról. Szerinte az útszakasz arculatát tekintve a város szégyene, kinézetében, egysíkúságában, színezésében visszataszító. Mindamellett egy „mikroklíma-katasztrófa” helyszíne. A felszólaló elmondta, ezen a helyen rengeteg ember fog összezsúfolódni, nagy lesz a járműforgalom, ami rontja a levegő minőségét. – Kevés a fa, megszűntek az udvarok, a zöld területek. A mikroklíma-katasztrófa abból is ered, hogy a házakon ugyan van hőszigetelés, de mivel betonból, kőből készültek, felmelegedik az épület. Ezért légkondicionálókat kell beszerelni, ami a lakásokat lehűti, de a meleg levegőt a szabadba engedi, ezzel is növelve a kinti hőmérsékletet – fejtette ki. Feltette azt a kérdést is, hogy miért kell eltűrni a helyieknek ezt az állapotot. Szerinte növényeket kellene telepíteni az épületet tetejére, ezzel is oxigént termelve.
Gábor István válaszában egyetértett a nyugati kiskörút látványával kapcsolatosan, majd hozzátette, amit a nyugati kiskörúton vizionált a kérdező, az a keleti kiskörúton már valóság. Klíma-, zaj-, porterhelés, káros gázok vannak a területen, emiatt akasztják is egymás után a házak falára a kültéri klímaegységeket a környéken lakók. Ugyanakkor elmondta, ezek az intenzív beépítések 50-100 évvel ezelőtt is megtörténtek. Kiemelte, a baj az emberek gondolkodásával van, hiszen például a Csapó utcán lakóknak eszükbe sem jut, hogy zöld területet építsenek a tetőre, vagy napkollektort telepítsenek, ám bátran vásárolják a klímákat. A keleti kiskörút kapcsán hozzátette, mai napig nincs befejezve az útszakasz fásítása.