Debrecent csak ezután rohamozzák meg a betelepülők

A debreceni gazdasági élet egyik ikonikus alakja, az ipari parkokat fejlesztő Xanga cégcsoport első embere, Herdon István volt a Cívishír vendége, hogy kibeszéljük a 2019-es esztendő nagy kihívásait, illetve a jövő feladatait. A cégnél az advent a várakozás időszaka, mégpedig úgy, hogy az Úr eljövetelét újabb és újabb Debrecenbe csábított befektető előzze meg.

Nálunk december 20-ig gőzerővel zajlik a munka, hiszen nagyon sok ajánlatunk van kint, és az ígéretek, illetve a reményeink szerint ezen ajánlatokra a válasz a karácsonyfa alatt lesz

– válaszolta Herdon István arra a kérdésre, hogy mit hozzon a Jézuska a Xangának. A leendő debreceni iparosok kilétét az üzletember nem fedte fel, csak annyit árult el, hogy a keresztény világból származnak, ezért a karácsony nekik is igazodási pont.

Nagy lehetőség a reptér

Az esztendő értékelésekor Herdon István a repülőteret említi elsőként. Fontos mérföldkő ugyanis a Xanga életében, hogy a debreceni légikikötő üzemeltetését visszaadták a városnak, bár a cégcsoport 25 százalékban továbbra is tulajdonos maradt.

Jelentős változás volt a reptér átadása az én életemben is, hiszen azok a nagy fejlesztések, amelyek az utóbbi időben megvalósultak, mindennapos munkát, teendőt adtak nekem és a munkatársaimnak, azaz mi operatívan részt vettünk mindenben. Most azonban visszatértünk a kaptafához, ami az esetünkben annyit jelent, hogy az ipari parkot (hivatalos nevén: a Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Park) fejlesztjük tovább. Jelenleg is zajlik egy egymilliárd forintos beruházásunk, egy infrastrukturális fejlesztés a Határ úton, amire uniós támogatást is kaptunk, és jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik

– így Herdon István, aki szerint a repülőtér átadásával felszabadult energiát intenzív tárgyalássorozatba fektették, aminek eredményeként újabb gyárak, üzemek létesülnek a Határ úti, illetve a déli ipari parkban. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kap a Xanga életében a reptéri logisztikai központ fejlesztése, hiszen ahogy István mondja, „minden a logisztika”.

Víziók és milliók

A Xanga életében a repülőtér továbbra is meghatározó jelentőségű, kisebbségi tulajdonosként elkötelezett a reptér fejlesztésében, a cég képviselője - jelesül Herdon István - a stratégiai döntésekben részt is vesz. A debreceni repülőtér olyan ütemű fejlődést mutat, hogy hamarosan eléri az évi egymillió utasszámot, a végcél pedig valahol hárommilliónál lehet. Így belátható időn belül – többek között – új terminál építésére van szükség, ami nemcsak a Xanga, hanem az önkormányzat erejét is meghaladja, így állami szerepvállalásra lesz szükség. Herdon István szerint a megpezsdült debreceni gazdasági élet, illetve a különböző menetrend szerinti járatokkal ide látogató turisták az önkormányzat és az állam számára termelik a profitot, tehát gazdasági szempontból abszolút racionális és indokolt a repülőtérfejlesztésre közpénzt is költeni.

A „nagyváradi fenyegetés” említésekor Herdon István előbb elmosolyodott, majd kifejtette:

Nyilvánvalóan bosszantja a nagyváradiakat az, hogy ők már korábban komoly fejlesztéseket valósítottak meg a repülőtéren, amely azonban kihasználatlan. Hosszabb távon azonban látok jövőt a nagyváradi repülőtérnek, a repülés ma már olyan populárissá vált, hogy a légitársaságok kínálata gombamód szaporodnak. Ez egy szabad piac, nem lehet járatokat osztogatni egymás között, az nem transzparens, a piacért meg kell küzdeni. Mi is megküzdöttünk. Nagyon sok légitársasággal tárgyaltunk, először a Wizz Air hitte el, hogy ebben a régióban ennyi utas lesz, és még további lehetőség van benne. Debrecen és 100 kilométeres körzetében rengeteg utas van, ezt ma már nem csak Wizz Air látja, hanem mássok is

- fejtette ki Herdon István, aki szerint érdekes képet mutat a Partiumból érkezők utazási szokása. Bizonyos desztinációk esetében ötvenszázalékos az arányuk, vagy még magasabb, más úticéloknál azonban a nyomuk sincs, vagy elenyésző a számuk. Így a nagyváradi repülőtér a legtöbb járat esetében a jelenlegi szokások szerint nem tud konkurenciája lenni a debreceninek.

Herdon István saját vízióként említette a reptér kapcsán, hogy megvalósul majd a teherforgalom, illetve gépjavító bázis és egyéb magas hozzáadott értékű aktivitás is kiépül. A milliós utasszám már indokolja ezeket a fejlesztéseket, tekintett a jövőbe a cégvezető.

Le a földre, mit tesz idén a kirakatba a Xanga?

A Debrecen iránti érdeklődés 2015 után még erősebben fokozódott, kezdett bele Herdon István az újabb sikersztori ecsetelésébe, és nem csak a Xanga, hanem a gazdaságfejlesztésben jártas városvezetés is felfedezte, hogy irányváltásra van szükség, létrehozta az EDC-t, illetve egy 600 hektáros fejlesztést hajtott végre a déli ipari parkban. Ide stratégiai fontosságú cégek kezdtek betelepülni, és mindezt tetézte a BMW-gyár építésének bejelentése, ami alapvetően változtatta meg a piaci viszonyokat. Ebben keresi a helyét a Xanga, amely visszatért ahhoz, amit húsz éve csinál, és nagyszabású fejlesztéseket hajt végre a területein, hiszen – Herdon István meggyőződése szerint – a jövőben tömegével jönnek majd Debrecenbe a befektetők, termeléskapacitást kiépíteni szándékozók számára. A Xanga megépíti nekik a leendő gyárhoz az infrastruktúrát, felhúzza az „óriásdobozt”, majd hosszú távra bérbe adja a gyártónak.

Új kihívások, tőkealapok

A Xanga ma már elsősorban a magasan képzett munkaerőt igénylő cégeket nyer meg Debrecen számára. Mintegy hatezren dolgoznak a cég érdekeltségéhez tartozó ipari parkokban, több mint ötven százalékuk diplomás szakember, jegyezte meg Herdon István, aki szerint a további, magasan hozzáadott értéket képviselő vállalatok nagy számban jelennek meg a cívisvárosban a következő két-három évben. Ennek a rohamnak kell megágyazni, ez a várakozás hívott életre egy alapkezelőt Xanga Ventures Magántőke-kezelő Zrt. néven, amely a fejlesztések forrásait biztosítja, illetve létrehozták a Debreceni Iparifejlesztési Alapot (DIA), a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen. Utóbbi kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy még üresen álló, debreceni Határ úti ipari területeket, illetve a déli parkban lévő területeket fejlesszék. A banki szerepvállalással ez az alap mintegy 30 milliárdos beruházást tesz lehetővé az említett helyszíneken.

Nincs még itt a fél világ!

Arra felvetésünkre, hogy mi jöhet még a BMW után, Herdon István újabb hosszabb monológba kezdett.

Az iparfejlesztési alapot nem véletlenül csináltuk meg! A mostani fejlesztéseinknek egyelőre nincs köze a BMW-hez, attól teljesen független gyártók telepednek le Debrecenben a különféle iparágakból.. Elképzelhető, hogy majd egyszer beszállítói lesznek az autógyárnak, de most még nem az a szempont. A BMW-t kiszolgálni hivatott speciális „ipari szegmens” majd a jövőben kezd életjeleket adni. A városban nagyságrendileg 1200 hektár ipari infrastruktúrával ellátott terület áll rendelkezésre, ami, azt hiszem, egyedülálló az országban. Az élénk érdeklődés nem csak a BMW miatt van, nekünk konkrétan egyelőre egyetlen futó projektünk sem kapcsolódik hozzá.

Herdon István szerint a logisztika lesz a fő ágazat a következő évtizedben, ami szintén nem a BMW-hez kapcsolódik szorosan. Régióközpontként sokáig Budapestről szolgáltak ki minket, de ma már megjelentek a nagyobb cégek Debrecenben is, mert egy bizonyos aktivitást már nem lehet a fővárosból intézni. A Krones például hozta magával a logisztikai partnerét, amely majdnem akkora beruházást valósított meg, mint maga a gépgyártó vállalat. Ennek szellemében a Xanga is nagyobb hangsúlyt fektet a jövőben a logisztikai háttér fejlesztésére, hogy a majdani logisztikai cégek betelepülése zökkenőmentes legyen.

A környezetvédelem nem új divat

A Debrecenben ipari tevékenységet folytatók többsége nyugat-európai cégek leányvállalatai. Herdon István emlékszik rá, hogy többen már a kétezres évek elején környezetvédelmi szempontokhoz kötötték a bérleti szerződést. Az egyik cég előírta, hogy akkor jön Debrecenbe, ha a gyárában a megújuló energiából származó megoldások meghatározó százalékot érnek el. Egy másik cég esővízhasznosító berendezéssel kérte a gyárat, hát így építették meg neki, meséli Herdon István, aki kiemelte, hogy a környezetvédelem immár cégpolitika is a nagy gyártóknál. A Xanga is „zöldül”, már napelemes rendszerrel együtt kínálja a a debreceni lehetőséget a nyugatiaknak, illetve elektromos töltők kiépítése is része a fejlesztéseknek.

Nagyon nyomják a BMW-projektet

Herdon István nem ad azokra a pletykákra, melyek a BMW visszatáncolásáról szólnak. Amit látunk, az éppen ezekkel ellentétes, nagyon nyomják a projektet, fogalmazott az üzletember, aki szerint egy ilyen nagy beruházáshoz a környezetnek is meg kell érnie, és az nem egyik napról a másikra megy. Pezsgő öt évnek nézünk elébe, és a komoly mozgás csak jövőre indul be, a BMW kapcsán is, de tőle függetlenül is.

A németek már tudják

Herdon István számára az üzleti utak jelentik a kikapcsolódást, akkor ugyanis kiszakad a mindennapi monotómiából. Az Egyesült Államokat 2019-ben ötször járta meg, egyszer sem áztatta a lábát a Miami Beachen, hanem tárgyalásról tárgyalásra járt. Piacfelmérést végzett, lehetséges befektetőkkel ült asztalhoz, illetve reklámozta Debrecent az tengerentúli gazdasági élet szereplői között, mert a városunk még nem a világ közepe. Még Európában is van mit tenni a marketing ügyében, nem csak Amerikában. Azt mindenesetre örömmel nyugtázza Herdon István, hogy német gazdasági életben már senkinek nem kell bemutatni Debrecent, és mivel Európa legnagyobb gazdaságáról van szó, optimistán tekinthetünk a jövőbe.

Cs. Bereczki Attila

[Beillesztett cikk: Debreceni 21-es: Herdon István, a gazdasági élet Cristiano Ronaldója]