Jobban is élhetnénk a termálvizeinkkel
A fenntartható gyógyhelyfejlesztésre vonatkozó stratégiai dokumentum létrehozására a célja annak a szakértői csoportnak, mely tagjai szeptember 30-án tartották első ülésüket a Megyeházán. A szakértőknek 3 évük van egy olyan részletes koncepció kidolgozására, amely egyebek mellett a felszín alatti vizek geotermikus potenciálját kiaknázatlan területnek tartja. Köszöntőjében Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke utalt is arra, hogy Földesen nemrég fejeződött be egy, a geotermikus energiát fűtési célokra hasznosító beruházás, Kabán jelenleg is zajlik ilyen, Létavértesen pedig éppen elkezdik. Megjegyezte, Hajdú-Biharnak 3 minősített gyógyhelye és 17 gyógyfürdője van, a magán termálvízhasználókról nem szólva. Jelentősen változott a fürdőkultúra, ugyanakkor a megyén belül is nagyok a különbségek a termálvizes technológiák használatában, a szakértelemben – tette hozzá.
Czeglédi Gyula, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vezérigazgatója kicsit visszatekintve kiemelte egy 1996-os törvény szerepét, amely a közfürdők számára előírta a vizek forgatását, így jelentősen csökkent a termálvíz-felhasználás. Ez azért volt fontos, mert bár a Hajdúszoboszló gyógy- és termálvízben igen gazdag (8 minősített gyógyvizes kúttal rendelkeznek), a nagy vízkivétel miatt a kutak vízszintje csökkennésnek indult (ezt azóta lényegében sikerült megállítani, minimalizálni).
A fenntarthatóság kérdése azért is vetődik fel nagy erővel, mert a turisztikai fejlesztésekre nagy igény mutatkozik (a vidéki turizmus kétharmada fürdőturizmus). Ezért Czeglédi Gyula kiemeltnek kérdésnek tartja a vízzel való gazdálkodást (gyógyvizet Hajdúszoboszlón csak gyógyászati célra használnak) az elhasznált mennyiség tárolását, kiengedését is beleértve. – A termálvíz jelentette környezeti terhelés csökkentését a Debreceni Egyetemmel közösen kutatjuk, hamarosan az erről szóló publikáció is megjelenik – jelezte. Hozzátette: szintén feladatként tekint arra, hogy ne jöjjenek létre olyan ipari beruházások, amelyek veszélyeztetik a termélvizeket. A fürdők zöldfelületének növelése szintén a fenntarthatóság felé mutató tényező, miként a termálvizes hőenergia egy részének hasznosítása is – jelentette ki.
RaL
