Nincs több kérdőjel a debreceni Latinovits ügyében

A román-magyar határmenti együttműködési program ellenőrző bizottsága jóváhagyta azt a európai uniós fejlesztési programot, amely keretében végre befejezhetik a debreceni Latinovits Színházat.

Papp László, Debrecen polgármestere június 3-án sajtótájékoztató keretében jelentette be, az elmúlt héten kapták meg a bizottsági határozatról szóló értesítést, mely eredményeként Debrecen és Nagyvárad közösen 17,6 millió eurót nyert több különböző kulturális beruházásra. Debrecen része ebből 12,9 millió euró, amiből a Latinovits befejezése mellett más elképzeléseket is megvalósítanak. Mivel a színház belsőépítészeti tervei már elkészültek, a cívisváros rajtra kész a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításával. 

A program részeként – folytatta – inkubátorházat hoznak létre a színházkultúra szakmai megerősítésére, központot és értéktárat összművészeti képzési lehetőségekre, a közös kulturális értékek megőrzése, bemutatása érdekében, továbbá magyar-román közös programokat is szerveznek.

[Beillesztett cikk: Erre használná Debrecen a Latinovitsot]

Nagy pillanat a mostani, mert egy öt éve kezdődött küzdelem végére került pont – utalt Kósa Lajos országgyűlési képviselő arra, hogy 2014-ben kezdődtek egyeztetések a már említett uniós forrás felhasználási lehetőségeiről. A politikus szerint „nem kérdés, hogy Debrecennek kell két színház”. – S nem is csak azért, mert az ország második legnagyobb városa, hanem mert a Csokonai mind a kamara, mind a stúdió-előadásait a célra nem különösebben alkalmas helyen játssza. Szükséges továbbá egy újabb oktatási bázis Budapest és Kaposvár mellett, ahol posztgraduális képzés nyújtható a Kárpát-medencei magyar nyelvű színjátszáshoz kötődő szakemberek számára. Ebben a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója, Vidnyányszky Attila szakmai támogatását is élvezzük, miként részt vett a program kidolgozásában is – közölte Kósa Lajos (Vidnyánszky 2006-tól művészeti vezetőként, 2007 tavaszától igazgató tevékenykedett a Csokonaiban, míg 2012 végén a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki).

Felidézte: a Fórum-beruházás idején rendkívül fontosnak tartották, hogy a kereskedelmi célok megvalósítása mellett „értelmezhető méretű közösségi tér is létrejöjjön”. – S már akkor is láttuk, hogy a Csokonai Színház szűkölködik játszóhelyekben – jegyezte meg.

A képviselő köszönetét fejezte ki Papp László és csapata számára (a város részéről Barcsa Lajos alpolgármester és Papp Csaba tanácsnok, a megyei önkormányzattól Tasi Sándor elnökhelyettes volt jelen) a „kitartó és rendkívül harcos hozzáállásért”. – Nagy-nagy közös harc volt ez, sokat kellett tenni ahhoz, hogy a román fél belemenjen egy, a határ mindkét oldalán a magyar identitást erősítő fejlesztésbe – utalt a nehézségekre. 

A Latinovits része egy, munkacímén orfeumnak nevezett játszótér is. Ez egy olyan terem lesz, ahol a nézők kötetlenebb formában, asztal mellett, egy pohár borral a kézben tekinthetnek meg valamilyen (általában zenés) előadást. A mostani pályázatból erre nem lesz forrás, de a cívisváros Kósa Lajos közlése szerint bírja a kormány támogatását a  mintegy 500 millió forintot igénylő beruházásra. 2021-re a tervek szerint ezzel is elkészülnek. 

Tisza András építész a sajtótájékoztatón rámutatott, nagyon mai, dinamikus, flexibilis színházi, illetve azt kiszolgáló térrendszer jön létre modern anyagokkkal, mai gondolkodásmóddal. A stúdiószínház 100-150, a kamaraszínház 350 fő befogadására lesz alkalmas. Az épület tantermekkel is rendelkezik majd. Mind technológiákban, mind burkolatokban igyekeztünk a mai kor szellemét megjeleníteni, 21. századi teátrumi teret hozva létre – hangsúlyozta.

Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója hozzáfűzte: a beruházás a 2030-ig megvalósítandó kulturális stratégia szerves része, amelynek folyamatos építkezésül kell szolgálnia mind a társulat, mind a város számára. Olyan innovatív belső tér jön létre – mondta –, ami segítheti a fiatalokat a kultúrából való táplálkozásban.

Ratalics László