Nincs több kérdőjel a debreceni Latinovits ügyében

A román-magyar határmenti együttműködési program ellenőrző bizottsága jóváhagyta azt a európai uniós fejlesztési programot, amely keretében végre befejezhetik a debreceni Latinovits Színházat.

Papp László, Debrecen polgármestere június 3-án sajtótájékoztató keretében jelentette be, az elmúlt héten kapták meg a bizottsági határozatról szóló értesítést, mely eredményeként Debrecen és Nagyvárad közösen 17,6 millió eurót nyert több különböző kulturális beruházásra. Debrecen része ebből 12,9 millió euró, amiből a Latinovits befejezése mellett más elképzeléseket is megvalósítanak. Mivel a színház belsőépítészeti tervei már elkészültek, a cívisváros rajtra kész a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításával. 

A program részeként – folytatta – inkubátorházat hoznak létre a színházkultúra szakmai megerősítésére, központot és értéktárat összművészeti képzési lehetőségekre, a közös kulturális értékek megőrzése, bemutatása érdekében, továbbá magyar-román közös programokat is szerveznek. A belsőépítészi kivitelezési munkálatokra az idei nyáron kiírják a közbeszerzést, a tervek szerint még 2019-ben nyertest hirdetnek. A kivitelezés 2020-2021-et öleli fel, de 2021-ben már előadásoknak is otthont adhat a Latinovits. 

Nemcsak a debreceni, hanem az egész Kárpát-medencei színjátszás számára fontos központ lesz, amely a játékon túl az oktatásra, a posztgraduális képzésre is hangsúlyt fektet – emelte ki Papp László. 

Nagy pillanat a mostani, mert egy öt éve kezdődött küzdelem végére került pont – utalt Kósa Lajos országgyűlési képviselő arra, hogy 2014-ben kezdődtek egyeztetések a már említett uniós forrás felhasználási lehetőségeiről. A politikus szerint „nem kérdés, hogy Debrecennek kell két színház”. – S nem is csak azért, mert az ország második legnagyobb városa, hanem mert a Csokonai mind a kamara, mind a stúdió-előadásait a célra nem különösebben alkalmas helyen játssza. Szükséges továbbá egy újabb oktatási bázis Budapest és Kaposvár mellett, ahol posztgraduális képzés nyújtható a Kárpát-medencei magyar nyelvű színjátszáshoz kötődő szakemberek számára. Ebben a Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója, Vidnyányszky Attila szakmai támogatását is élvezzük, miként részt vett a program kidolgozásában is – közölte Kósa Lajos (Vidnyánszky 2006-tól művészeti vezetőként, 2007 tavaszától igazgató tevékenykedett a Csokonaiban, míg 2012 végén a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki).

Felidézte: a Fórum-beruházás idején rendkívül fontosnak tartották, hogy a kereskedelmi célok megvalósítása mellett „értelmezhető méretű közösségi tér is létrejöjjön”. – S már akkor is láttuk, hogy a Csokonai Színház szűkölködik játszóhelyekben – jegyezte meg. A képviselő köszönetét fejezte ki Papp László és csapata számára (a város részéről Barcsa Lajos alpolgármester és Papp Csaba tanácsnok, a megyei önkormányzattól Tasi Sándor elnökhelyettes volt jelen) a „kitartó és rendkívül harcos hozzáállásért”. – Nagy-nagy közös harc volt ez, sokat kellett tenni ahhoz, hogy a román fél belemenjen egy, a határ mindkét oldalán a magyar identitást erősítő fejlesztésbe – utalt a nehézségekre. 

A Latinovits része egy, munkacímén orfeumnak nevezett játszótér is. Ez egy olyan terem lesz, ahol a nézők kötetlenebb formában, asztal mellett, egy pohár borral a kézben tekinthetnek meg valamilyen (általában zenés) előadást. A mostani pályázatból erre nem lesz forrás, de a cívisváros Kósa Lajos közlése szerint bírja a kormány támogatását a  mintegy 500 millió forintot igénylő beruházásra. 2021-re a tervek szerint ezzel is elkészülnek. 

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökhelyettese emlékeztetett, végig támogatták a Latinovits befejezését. – A szomszédos Bihar megyében 150 ezer magyar él, a hagyományőrzést, a kulturális kapcsolatok ápolását, fejlesztését is célzó román-magyar határmenti együttműködési program során több nagyváradi színházi-múzeumi fejlesztés megvalósul. Miként Hajdú-Bihar megyében több település is haszonélvezője ennek a forrásnak különböző projektek révén Fülöptől Komádin át Berettyóújfaluig.   

Tisza András építész a sajtótájékoztatón rámutatott, nagyon mai, dinamikus, flexibilis színházi, illetve azt kiszolgáló térrendszer jön létre modern anyagokkal, mai gondolkodásmóddal. A stúdiószínház 100-150, a kamaraszínház 350 fő befogadására lesz alkalmas. Az épület tantermekkel is rendelkezik majd. Mind technológiákban, mind burkolatokban igyekeztünk a mai kor szellemét megjeleníteni, 21. századi teátrumi teret hozva létre – hangsúlyozta.

Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója hozzáfűzte: a beruházás a 2030-ig megvalósítandó kulturális stratégia szerves része, amelynek folyamatos építkezésül kell szolgálnia mind a társulat, mind a város számára. Olyan innovatív belső tér jön létre – mondta –, ami segítheti a fiatalokat a kultúrából való táplálkozásban.

Orbán Viktor 2012-ben a Latinovitsról: bonyolult kérdés, de megoldjuk

• 2006: Kósa Lajos polgármestersége idején a városi közgyűlés döntött arról, hogy a Fórum Debrecen tömbjében színházat alakítson ki a beruházó Dexium Ingatlanfejlesztő Kft. A szerkezetkész, de máskülönben számos tekintetben befejezésre váró teátrum majdnem 4 milliárd forintba került, a Dexium meghitelezte az összeget az önkormányzatnak;

• 2008 novembere: átadták a Fórum tömbjét: a bevásárlóközpont teljesen elkészült, a színházat viszont nem fejlesztették tovább a szerkezetkész állapotánál; 

• 2009: mivel a városnak nem volt több milliárd forintja a befejezésre (belső munkák, stúdiótechnika), 2010-re csúsztatták az átadás idejét, mármint szóbeli ígéretekben; közben meg kellett kezdeni a Dexium felé a vételár törlesztését;

• 2012 áprilisa: Orbán Viktor a helyi televíziónak arról beszélt, egyeztetnek Kósa Lajossal, de „ez egy bonyolult kérdés”. – Az előző kormány idején Debrecent kihúzták a színházfelújításokból, és ezt orvosolni kell. Ugyanakkor az élet most nem az új színházak építéséről szól. De megoldást fogunk találni a befejezésre – jelentette ki a miniszterelnök; 

• 2012 decembere: Kósa Lajos úgy nyilatkozott a DTV-nek, be kell fejezniük a Latinovits Színházat, „Erre kell majd valahonnan pénzt keríteni. Az épület egyébként készen van, ki is fizettük.”;

• 2013 augusztusa: Kósa Lajos közlése alapján forrásokat keres a város a félbemaradt beruházásra. A Mandiner szerint a politikus azt mondta, a következő hétéves európai uniós költségvetés „mérsékelten támogatja a kultúrát”, ugyanakkor „minden vidéki nagyvárosnak lesz hét évre szóló 10 milliárd forintos kerete, „ha másból nem, ebből befejezik” a Latinovits építését.

• 2014 októbere: Somogyi Béla kulturális ügyekért felelős debreceni alpolgármester újságírói kérdésre úgy fogalmazott, a város saját forrásból nem tudja elvégezni a szükséges beruházásokat, de „már látszik az alagút vége”; 

• 2015 júniusa: Komolay Szabolcs már a Papp-éra kulturális alpolgármestereként számolt be arról, hogy a román-magyar, határon átnyúló európai uniós program keretében rendelkezésre áll a fedezet a befejezésére. Akkor azt gondolták, a kivitelezés egy-két éven belül elkezdődhet…

• 2017 decembere: önkormányzati közgyűlési határozat született Debrecenben arról, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhívására – konzorciumban a Csokonai Színházzal és a nagyváradi Szigligeti Színházzal – megpályázzák a forrást;

• 2018 júliusa: Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint „jó drámát” lehetne írni csak a Latinovits körüli négy év történéseiből, amit a jó és rossz hírek váltakozása jellemzett. Akkor arról beszélt, hogy 2018 nyarán megtörténhet a támogatási szerződések megkötése a projektfejlesztési szakaszra, 2019 közepén pedig elindulhat a végrehajtás a szükséges közbeszerzések lebonyolításával.

Ratalics László