Kihagyja a szezont a debreceni Zsuzsi

Nem közlekedik a Zsuzsi-vonat március 18-tól egészen október 31-ig, ugyanis megkezdődtek a pályarekonstrukciós munkálatok.

Mint ismert, 2013-ban a Debrecen és Hármashegyalja közötti 17 kilométeres vasúti pálya 10 kilométeren megújult. Most – hívták fel rá a figyelmet egy március 20-i sajtótájékoztatón – kormányzati támogatásból a maradék 7 kilométeren is megerősítik az infrastruktúra al- és felépítményét. A műemléki védettségre tekintettel a pályaszerkezetre a meglévő síneket rakják vissza.

A kormányzat tavaly 771 millió forintot nyújtott az erdei kisvasút megújítására. A pénzből nemcsak az előbb említett célra jut, hanem a 394 023-as gőzdmozdony, egy MK 48 2002-es dízel mozdony és további öt jármű felújítására is. Ezzel a munkával 2019 végére kellene elkészülni.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere emlékeztetett, a kisvasút 1882-es indulásakor gazdasági célokat szolgált, majd az első, de inkább a második világháborút követően indult be a személyszállítás és nyert teret a turisztikai megfontolás. A kisvasútról az önkormányzat 1995-ben lemondott – jegyezte meg –, de lelkes debreceniek összefogásával eljutottak odáig, hogy a Debeceni Közlekedési Vállat Zrt. 2007-ben magához vette és elkezdődhettek az érdemi fejlesztések (a város évi 50 millió forintot biztosít a működésre).

Tasó László (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő felidézte, a kormány komolyan veszi a kisvasutak felújítását, a jelenlegi 19 működő, összesen 380 kilométernyi vonalon sokféle rekonstrukciós munka zajlik. Mint mondta, a Zsuzsi-vasút vonalának bekötése a Nagyállomáshoz egyelőre nincs napirenden, helyette a jóval közelebbi csapókerti csatlakozás a reálisabb. Ugyanakkor a politikus utalt rá, a debreceni önkormányzat helyében megfontolná a választást, mivel a döntés a következő generációkra is hatással van (Tasó egyértelműen a drágább verziót preferálná, mondván, a Nagyállomás révén nőne a Zsuzsi elérése). A képviselő kiemelte, a Zsuzsi megújulása révén Debrecennek a jövőben jobbban ki kellene használni az Erdőspuszták és a gúthi erdő közelségében rejlő turisztikai lehetőségéket. S törekedni rá – fűzte hozzá –, hogy a cívisvárosi legyen az ország második leghosszabb pályával rendelkező vasútvonala (jelenleg négy is megelőzi). – Sok pénzügyi forrásra van még szükség, de jelezni fogjuk a kormány felé az igényeinket – ígérte. 

A DKV Zrt. vezérigazgatója, Nagy Attila közölte: a mostani 7,3 kilométerny pályaszakasz-felújítás mellett kilenc vasúti útátjárót és két megállóhelyet is rendbehoznak. Közbeszerzést írtak ki a nagyfűtőház és a kisfűtőház felújítására is. – A kisvasút üzemeltetését át kell gondolni, szeretnénk megduplázni az utaszámot, jobban bekapcsolva a debreceni turisztikai vérkeringésbe – tájékoztatott.

RaL

Galéria