Így éri el a robotika Debrecent

– A robotika már a mindennapjaink része. Az NI-nál tíz éve alkalmazunk olyan automatákat, igazából robotokat, bár nincs karjuk és lábuk, amelyek óránként több tízezer alkatrészt képesek beültetni. Emberként ez utolérhetetlen. Ma, például a szerelőrobotoknak, amelyek tulajdonképpen egy-egy tárgy megfogására, behelyezésére alkalmas karok, nagy szerepük van az járműiparban. Egy komoly autógyárban 500-600 ilyen eszköz dolgozik, főleg hegesztőrobotok. Közülük egyre több nevezhető kooperatívnak, vagyis érzékelik az emberi jelenlétet, s akkor sem ütnek meg, ha véletlen eléjük kerülünk munka közben. Ez a technológia olyan erőteljesen tör előre, hogy el fogja venni az emberek elől az egyszerű fizikai, betanított munkát. Viszont új kaput nyit, hiszen embereknek kell kitalálni, mit csináljon a robot, nekik kell programozni és karbantartani. Egyre kevésbé lesz szükség képzetlen munkaerőre, miközben a kvalifikált szakemberek iránti igény nő. A társadalmak nem eléggé felkészültek erre, s én sem tudom pontosan, hogyan lehet majd feloldani a különböző ellenérdekeket. De erre kell készülni és az oktatás lehet egyfajta ellenszer a jövendő problémákra. Minél többeknek kell digitális kultúrára szert tenni, hogy legalább a robotprogram egy részéhez kapcsolódhassanak – mondta el a Cívishír kérdésére Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője annak a nemzetközi robotprogramozási világbajnokságnak a megnyitóján, mely során mintegy negyven ország 600 diákja vetélkedik pénteken és szombaton a Főnix Csarnokban. A megmérettetés csütörtökön a csapatok felvonulásával vette kezdetét.

[Beillesztett cikk: Egy leendő Nobel-díjas is építgethet robotot a Főnixben – SOK FOTÓVAL]

Debrecen polgármesterétől azt kérdeztük, milyen hatása lesz a robotikának a következő években a cívisváros gazdaságára.

– Nagyon fontos szerepet fog játszani. Aki eljut majd a Thyssenkrupp szeptemberben induló debreceni gyárába, az olyan mértékben robotizált ipari termelőegységeket fog találni, amilyenekkel én például még nem találkoztam. Ebben a városban egészen biztosan nem üzemelt még ilyen. A német vállalat 250 munkavállalót foglalkoztat majd elképesztően nagy termelékenységgel, ez utóbbit éppen a nagyon magas technológiai színvonal eredményezi. De hasonló lesz a helyzet más, a termelését a következő időszakban Debrecenben elindító multinacionális cégnél is, elég csak arra gondolnunk, hogy a szintén német Continental önvezető járművekben felhasználható szenzorokat gyárt majd. De említhetem a már hosszú ideje itt működő NI-t is. Az a tudás, amit ezek a gyerekek a mostani robotikai versenyen használnak, nagyon jól jön később, felnőttként. Sőt, mire ők elhelyezkednek, ezek az ismeretek nélkülözhetetlenné válnak – vélekedett Papp László.

Muszáj lesz robotizálni

Vajon mennyire befolyásolják ezek a legkorszerűbb technológiákra épülő beruházások a gazdasági környezetüket?

Papp László szerint „ezek a cégek fogják diktálni a tempót és a trend kiköveteli magának, hogy a versenyképesség erősítése érdekében mások is ebbe az irányba mozduljanak”. A polgármester biztos abban, hogy a beszállítói körnek szintén fel kell zárkóznia a vevői igényekhez. – Ez azt jelenti, hogy a régió kkv-szektornak is lépéseket kell tennie a magasabb szintű robotizáció felé – mondta a Cívishírnek. 

A mostani versenyre Indiától Mexikón át Nigériáig, tényleg a világ minden részéről érkeztek diákok, akiknek automatikusan működő robotot kell megtervezniük, programozniuk és tesztelniük úgy, hogy az képes legyen adott feladatot elvégezni a kijelölt terepasztalon. A világbajnokságot Magyarországon először rendezik meg, a szervező a National Instruments a Virtuális Műszerezésért Alapítvány, Debrecen önkormányzata és a német Hands on Technology.

– Lehetne azt mondani, hogy az NI ezt a társadalmi felelősségvállalás jegyében csinálja és persze ez is benne van. De többről van itt szó. Évek óta tapasztaljuk, mennyire kevés a mérnök, ami nem csak magyar probléma, hanem világjelenség. Ha a gyerekeket játékosan tudjuk orientálni technikai-műszaki kihívások révén, s azokat ők megoldják, máris igazi mérnöki feladatot végeznek. Már csak diploma kell! – indokolta az amerikai NI inspirációját a szervezésben Ábrahám László, hozzátéve: a lányok tizenéves korban még szívesen játszanak akár robotokkal is, mégis kevés a nő a műszaki pályán. Ő nagyon bízik abban, hogy ezen is sikerül változtatni. A cég alapítványa 2006 óta rengeteg mentorprogramot indított, ma évi 4 ezer gyermeket érnek el. Volt olyan fiú, aki szakácsnak készült, majd találkozott az NI módszerével és ma már mechatronikai mérnökként dolgozik náluk.  

Debreceniek nélkül

Papp László azt emelte ki, hogy nagyon szeretnék, ha Debrecen nem csak a gazdaság, hanem a tudomány területén is hírnevet szerezne. A város brandje, márkaneve látványosan izmosodott az elmúlt egy-két évben, elég a Financial Times – a filmfőváros Cannes-ben átadott – „A jövő európai városa” címét, a Világbanknak az üzleti környezetre vonatkozó elismerését, vagy az SSC-szektorban elért „Év feltörekvő városa” díjat említeni.

– A gazdaság területén több elismerést bezsebeltünk. Szeretnénk a tudomány területén is hasonló sikert elérni. Ehhez az egyik legjobb, legfontosabb eszköz, ha a gyerekekre fókuszálunk és nemzetközi versenyeket, együttműködéseket hozunk a városba. Így a helyben és a régióban élő fiatalok érdeklődését is ráirányíthatjuk a kiemelten fontos területekre. Ha valaki megvizsgálja Debrecen gazdaságának fejlődését, az pontosan látja: a hagyományos, élelmiszeriparra, mezőgazdaságra épülő ágazatokból elindultunk a magas hozzáadott értékű ágazatok felé. Felértékelődőben van a természettudományos, a mérnöki tudás. A robotika élményszerűvé tétélében pedig hála Istennek olyan remek helyi partnereink vannak, mint az NI. Összefogással ilyen nagyszabású versenyeket vagyunk képesek idehozni. Kicsit szomorúan jegyzem meg, hogy a három magyar csapat egyike sem debreceni, budapestiek, szegediek, tatabányaiak. Remélem, a következő ilyen rendezvény már nem cívisvárosi gárda nélkül zajlik – tette hozzá a polgármester.

Ratalics László