Felavatták egy nagy magyar szobrát Debrecenben

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is Debrecenbe látogatott a Klebelsberg Kunó szobrának avatására. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobra a Debreceni Egyetem épülete előtt kapott helyet. A szobor Juha Richárd szobrászművész alkotása.

Klebelsberg Kunó munkássága során múlhatatlan érdemeket szerzett a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem fejlesztésében. Neki köszönhető, hogy az I. világháborút követően folytatódhatott a klinikatelep félbe maradt építkezése, és jelen volt a zárókőletételi ünnepségen is. Ahogy az Orvostudományi Kar első, 1923. szeptember 23-i diplomaosztó ünnepségén fogalmazott:

„…egy valóban modern egyetemvárost építettünk…”.

Kezdeményezésére született az az 1924-es törvénycikk, amely alapján a debreceni Tisza István Tudományegyetemen is megszervezhették a Bölcsészettudományi Kar mellett az 1925-ben életre hívott debreceni Országos Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézetet is.

A miniszter jelen volt a Főépület alapkőletételénél is 1927. június 3-án, ő tette az egyik első, jelképes kalapácsütést az építkezésen a „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében” mondat kíséretében. Gondolatait az alapkőbe zárt szöveg is őrzi.

Balog Zoltán avató beszédében azt mondta, Klebelsberg Kuno öröksége "a nemzet szolgálatát hivatásul választó ember számára mérték, példa és biztatás".

Klebelsberg Kuno számára a kultúra tétje a nemzet élete, nemzet megmaradása és gyarapodása volt. Ez az az irány, amelyet követnünk kell - tette hozzá az ügyvezető kormány minisztere.

Kósa Lajos, a leköszönő kormány tárca nélküli minisztere örömét fejezte ki, hogy a volt kultuszminiszter szobra annak a gróf Tisza István egykori miniszterelnöknek a szobra mellett áll, amelyet 1927-ben - még egy másik helyszínen - Klebelsberg Kuno avatott fel.