Debrecenben unják, hogy a nagy pénzt más teszi zsebre

Kétszáz millió forintot fizetett az Országos Polgárőr Szövetség mintegy 32 ezer láthatósági mellényért a gyártási kapacitással nem rendelkező, kétszemélyes alsózsolcai mikrovállalkozásnak, a Vizuátor Kft.-nek. A pénzt belügyi forrásból biztosították, a közbeszerzést a Készenléti Rendőrség bonyolította és az OPSZ elnöksége hagyta jóvá 2016 áprilisában. A közbeszerzés során négy cég tett érvényes ajánlatot, a legolcsóbb a Vizuátoré volt, mellényenként nettó 4890 (áfával együtt 6210 forint). A ruhadarabokat a borsodi cég leszállította, a szerződés szerint járó pénzt megkapta.

Az ár a megrendelt mennyiséget tekintve első pillantásra borsosnak tűnhet. Ennyi pénzért ugyanis egy „Polgárőrség” feliratú láthatósági szalagon és a mellrész fele-fele arányú pamut és poliészter összetételén kívül semmi különleges minőségi igényt nem támasztottak a pályázati felhívásban. Miközben ilyen összegért már lángálló, antisztatikus mellényeket kínálnak az üzletek. 

Ráadásul azóta kiderült: míg az OPSZ elnöksége annak tudatában hagyta jóvá a Vizuátorral történő szerződéskötést, hogy „minden álhír” ellenére magyarországi üzemben készült ruhadarabokat fognak szállítani, addig a mellények negyede Szerbiából származik. Ezt a gazdasági társaság sem cáfolja. Sőt, egyesek szerint korábban arról volt szó, hogy alvállalkozót sem vonnak be az üzletbe.

A közbeszerzés sokáig nem szúrt szemet, a mellénytender csak a Hajdú-Bihar megyei polgárőr szövetség elnöke elleni büntetőeljárás során kaptak hangsúlyt. Mint arról beszámoltunk, Tóth Attilát tavaly decemberben csalás bűntettében nem jogerősen 1,25 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Hajdúböszörményi Járásbíróság. Az ügyész a határozathirdetés után felfüggesztett szabadságvesztés, míg vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett. Tóth az eljárás során végig tagadta bűnösségét, másodfokon a Debreceni Törvényszék ítélkezik majd. A gátlástalan hatalmi harc benyomását keltő, felső vezetőkig érő, ijesztő ügyről – ami csak érintőlegesen függ össze ezzel a közbeszerzéssel – bővebben írtunk márciusban. 

[Beillesztett cikk: Harc a polgárőrségben: sarokba szorították Hajdú-Bihart Budapestről]

Azóta még jobban beleástuk magunkat a részletekbe. Hamar kiderült, hogy a kétszázmilliós tendert elnyerő Vizuátor egyetlen mellényt sem gyártott. A feladatot egy hajdúböszörményi alvállalkozóra, az M+Z 2000 Kft.-re bízta, amelyik a ruhadarabok egy részét a saját gépsorain készítette, egy részüket elvitte Szerbiába, több ezres mennyiség megvarrását pedig magyar alvállalkozóknak passzolta tovább. Majd azok némelyike egy újabbnak… Így például a debreceni Unicorn Work csak a negyedik volt a „táplálékláncban”, mégis az első, amelyik nem csak eltette a pénzt, hanem munkát is végzett egy, az adófizetők zsebéből finanszírozott közbeszerzés során. 

Az OPSZ két évvel ezelőtt azzal büszkélkedett a sajtónak, hogy lám, a Vizuátor által megjelölt ár eredményeként 32 ezer láthatósági mellényre futja a 200 millióból. Pedig – mondják mások – inkább a többi ajánlattevő ára lehetett komolytalanul magas. A pénzből pedig akár jobb minőségre is telhetett volna, ha a gyártás nem megy át annyi kézen. 

De hogyan kerültek a mellények az Unicorn Workhöz? Miért akarták a közpénzből vásárolt termékeket feketén legyártatni a céggel, amelyik ebbe nem ment bele? Miért nem tudhatunk semmit arról a nyomozásról, amelyet a NAV folytat az ügyben?

Ki fizesse meg az áfát?

Az Unicorn Work Gulyás Sándor varrodai cége, az üzletember a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke. 2016 nyarán az említett 32 ezer láthatósági mellényből 1009 darab legyártására kaptak megbízást. Azt mondja, már csak dacból is meg akarták csinálni, mert bántotta az önérzetüket, hogy olyan társaság győz a közbeszerzésen, amelyiknek nincs is gyártókapacitása. Erősebben fogalmazva: unják, hogy érdemi munkát nem végző cégek fölözik le a hasznot. Hozzájuk – emlékszik vissza – az M+Z 2000 Kft. autója hozta az anyagot, ők a varrást 875 forint plusz áfáért vállalták el. A kész mellényeket a hajdúböszörményi cég kocsija vitte el. Szakemberként körülbelül 2500 forintra becsülte a mellények teljes bekerülési költségét. 

– Mivel láttuk, hogy milyen komoly különbség tátong a két összeg között, illetve szeretnénk, ha eltűnnének a felesleges lépcsőfokok a megrendelő és a gyártó között, megkerestük az OPSZ elnökét, Túrós Andrást. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy ha a polgárőrség minősített gyártói körének részévé válhatnánk, azzal a szervezet is spórolhatna. Bár a debreceni cég az Egerlövői Polgárőr Szövetségnek legyártott valamennyi ruhát a kívánt minőségben, a tárgyalások később megakadtak, vagyis azóta nem szóltak hozzájuk.

Gulyás Sándornak más bosszankodnivalója is van a láthatósági mellények kapcsán. 

Azt mondja, bár teljesítették a feladatot, a megrendelő nem fizette ki az áfát, amit végül neki kellett megtennie önrevízió formájában még 2017 végén. Máskülönben, ugye, a mellények feketén készültek volna el. A vállalkozó az áfa összegét az M+Z 2000 Kft.-től követeli. Álláspontja szerint hónapok óta hitegetik a számla rendezésével. Most viszont elfogyott a türelme és ha nem lesz változás, májusban jogi útra tereli az ügyet. 

Az M+Z 2000 Kft. ügyvezetője, Zolnai Antal viszont úgy érvel, hogy ők bizonyosan nem bízták meg a debreceni céget munkával, ezért az ellene felhozottakat sem ismeri el. A böszörményi cégvezető a Tóth Attila elleni büntetőeljárás kulcsszereplője. Zolnai szerint egy alvállalkozójuk vitte a munkát az Unicorn Workhöz. A megnevezett férfival beszéltünk, bár nem kívánt nyilatkozni. Annyit azért végül elmondott, hogy „korrekt” alvállalkozói kapcsolatban állt Zolnaiékkal és valóban járt Gulyáséknál. Ő maga akkor is állította, kifizette az áfát, amikor közbevetettük, hogy Gulyás Sándor ellenkezően emlékszik.
Mivel közben feljelentés is született az ügyben, érdeklődtünk a NAV-nál arról, milyen nyomozati cselekmények zajlottak eddig. Kérdésünkre azt válaszolták, mivel nem fűződik jogi érdekünk az eljáráshoz, nem áll módjukban felvilágosítást adni. Így egyelőre csak a nyomozás ténye a biztos.

Mennyi lehet az annyi?

A mellények teljes költségét nettó 2500 forint körüli összegre becsüli a tapasztalt varrodás. Ezt erősíti az az igazságügyi szakértői vélemény is, amelyre még tavaly adott megbízást a megyei polgárőr szövetség elnöksége Takács Nándor címzetes egyetemi docens, mérnök és teljesítésigazolási szakértőnek. Mondván, „a mellények átáznak, a napsütéstől kifakulnak és könnyen szakadnak”. Takács a láthatósági mellény és a hozzájuk tartozó egyik szállítólevél megvizsgálása után úgy nyilatkozott, hogy a a mellények Kínából származhatnak és hazai címkével honosíthatták a ruhadarabokat. Ha így lenne, akkor a bekerülési költség jóval 2500 forint alatt is maradhatott, tekintve, hogy az ázsiai országban töredékáron, 2-3 dollárért (500–750 forintért) vásárolhatók mellények. Igaz, a behozatalukat követően még az OPSZ elvárásaihoz kellett igazítani azokat, ami nyilvánvalóan emelhetett az áron. Hangsúlyozni kell: Takács Nándor szakértői véleményének egyelőre egyetlen jogi eljárásban sincs relevanciája.

Azért arra alkalmas, hogy indulatot váltson ki: amikor Zolnai Antal véleményét kérdeztük róla, ő „aljasnak és szakmaiatlannak” nevezte. A böszörményi varroda ügyvezetője hosszan sorolta a mellénnyel járó költségeket, mely lényege, hogy a sugallt több ezer forintos haszonnal ellentétben néhány száz forintos profitjuk volt rajta. – Egy mellény költsége az anyaggal és a varrás díjával együtt bőven meghaladta a 4 ezer forintot – hangsúlyozta.

Beolvasott Pintéréknél

A mellények vélelmezett túlárazása és a Tóth Attila elleni folyó büntetőeljárás kapcsán monostorpályi független – a Fidesz–KDNP által is támogatott – polgármestere felháborodott hangvételű levelet írt tavaly decemberben. Az OPSZ-elnökkel szembeni ellenérzéseit tükröző levelet Orbán Viktor minimszterelnöknek, Pintér Sándor és Lázár János minisztereknek, valamint Vitányi István és valamennyi Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőnek címezte. A polgárőrként már hosszú ideje tevékenykedő Szabó József – 2016 előtt a megyei szövetség elnökségi tagja és országos küldött – lényegében beolvasott Túrós Andrásnak. Szerinte a 60 ezer tagot számláló szervezetben a „végeken” szolgálatot teljesítők kevéssé érzékelhetik az utóbbi években többszörösére növekedett állami támogatás előnyeit. Szabó leveléből az olvasható ki, hogy úgy érzi, rosszul menedzselik a polgárőrséget és elfogadhatatlannak tartja az országos elnökség bosszúját a hajdú-bihari vezetés ellenében. Ez utóbbi azzal vívta ki magának az OPSZ haragját, hogy még 2016 nyarán megpróbálta elszámoltatni Túrós András közvetlen köreit (ki, milyen jogcímen, milyen összegű juttatást kap) és ebbe a procedúrába a Belügyminisztériumot is bevonta. A Tóth Attila-ügyben a hajdú-bihari elnökség lojális maradt a helyi vezetőhöz, amit az OPSZ nem tud megbocsátani. Ennek jeleként Túrós András előbb egy utcai találkozás során – öt hajdúsági polgárőr állítása szerint – azzal fenyegette meg a megyei elnökséget, hogy „nem jó oldalon” állnak, mert „az OPSZ elnöksége hozhat olyan döntést, hogy Hajdú-Bihar nem kap egy fillér támogatást sem”. Majd tavaly decemberben az OPSZ az összes hajdú-bihari egyesületet ajánlott levélben győzködte a maga nézőpontjáról.

– Ez utóbbi volt volt számomra az utolsó csepp a pohárban – mondta el a Cívishír megkeresésére a monostorpályi polgármester, aki az incidensek kapcsán azt írta Pintéréknek, hogy a stílus „a legsötétebb diktatúrákat idézi”.

Szabó József a levélben – amit formailag polgármesterként fogalmazott meg – azért is morgolódott, mert szerinte az OPSZ „milliókat költ olyan látványrendezvényekre, melyek szakmai értéke a nullához közelít”. Nem rejtette véka alá, hogy szerinte Túróséknak távoznia kellene a szervezet megújulása érdekében. 

Nem kért a sárból 

Az országos polgárőr vezetésnél a hajdú-bihari polgármester véleménye annyira kicsapta a biztosítékot, hogy nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt Túrós András feljelentést tett ellene a rendőrségen. Más kérdés, hogy mivel a bíróságon nem indított pótmagánvádas eljárást, az egészből végül semmi sem lett.

A szervezeten belül pedig a levél miatt – amit, hangsúlyozandó, polgármesterként írt – etikai vizsgálatot indítottak vele, mint polgárőrrel szemben és február 28-ai hatállyal 6 hónapra visszavonták a polgárőr-igazolványát.

Ő maga 2015 óta nem rokonszenvez a Túrós-féle vezetéssel, ahogy utalt rá (bár ebben már felesleges elmélyülni), nem tetszettek neki az az évi előre hozott OPSZ tisztújítás és az alapszabály-módosítás körülményei. Abban az időszakban még derecskei járási koordinátorként mintegy félezer polgárőr munkájára látott rá jobban, hiszen összekötőként elsősorban a megyei elnökség és a területi egyesületek közötti informálás volt a feladata. Az említett tisztújítással összefüggő fenntartása miatt 2016-ban minden tisztségéről lemondott, csak a monostorpályi polgárőröknél maradt elnökségi tag, ahol korábban az elnöki pozíciót is betöltötte. Attól 2011-ben, polgármesterré választása után, a soron következő egyesületi tisztújításkor (Szabót a Fidesz is támogatta) vált  meg, mert összeférhetetlennek tartotta a település és a polgárőr egyesület párhuzamos vezetését. 

– Azért írtam meg a levelet, mert a hajdú-bihari elnökséget szakmailag felkészültnek tartom, s ez a maguk szintjén az egyesületi vezetőkről is elmondható. Éveken át dolgoztam az elnökségben, úgy tapasztaltam, mindenki megpróbált valamit hozzátenni a munkához. A javaslatainkat Tóth Attila magával vitte az országos elnökségi ülésekre. Így vált példaszerű a számlák kifizetéséhez kapcsolódó hajdú-bihari gyakorlat. Korábban úgy csináltuk, hogy az OPSZ által a megyei irányító szervezetekhez utalt pénzből támogattuk a helyi egyesületeket, ők pedig utólagosan hozták a számlát a költségekről. Ezeket a számlákat a megyei szövetségek gyűjtötték, majd küldték Budapestre. Ám ha az egyesületek a pénzt meg is kapták, a számlák gyakran nagyon nehezen érkeztek meg tőlük, ha egyáltalán megjöttek. Hajdú-Biharban fordítottunk a gyakorlaton, a megyei szervezet csak számla ellenében fizetett a költségek után, így garantálva a jogtisztaságot – emelt ki egyet a jó gyakorlatból.  (A fotón Túrós András a mellényben, Sebestyén Jenő képe.)

A polgárőrségen belül nem mindenütt bántak a pénzzel szabályosan, 2017-ben is több büntetőeljárás indult sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb visszaélések miatt, ahogy azt az OPSZ sem tagadja. – Amikor az OPSZ sározni kezdte a hajdú-bihari elnökséget, úgy éreztem, ebből rám is fröccsen. Miközben ezt nem érdemeljük – hangsúlyozta.

A rendőrség magában kevés

Sokan felteszik a kérdést, mi szükség van a polgárőrségre? Szabó József szerint nagyon is nagy.

– Minél kisebb egy település, annál jelentősebb a polgárőrség szerepe. A mi 2200 lelkes községünk a közeli Hosszúpályi Rendőrőrshöz tartozik, de a működési terület kiterjedt, a forgalmas 47-es főút egy részét is magába foglalja. Ha egy éjszaka öt településre egy járőrpáros jut, mindjárt érthető, miért kell a polgárőrség. Mi remek kapcsolatban vagyunk a rendőrséggel, folyamatosak a közös szolgálatok. A mintegy 80 monostorpályi polgárőr 2-3 fős, gyakran családi szálakon is egymáshoz kötődő csoportokban dolgozik. Ahogy az én feleségem és felnőtt lányaim is polgárőrök. Összesen 28 csoportunk van, egy-egy csapatnak négyhetente kell feladatot ellátnia. A szolgálat a kora esti óráktól éjfélig tart, vagy nyáron később kezdődik és a hajnali órák közeledtével fejeződik be. Olykor a menetrend szerinti buszjáraton kívül nincs mozgás, néha meg elég nagy a jövés-menés, sosem lehet előre tudni. Egy Opel Astránk van GPS-szel, amely folyamatosan rögzíti az útvonalat, tudjuk, ki, mikor, merre járt, hol állt meg, illetve a szolgálat kezdetekor a 112-re be kell jelentkezni. Nagy szerepünk van abban, hogy a településen egyetlen nagyobb értékű lopáson kívül évek óta nem történt vagyon elleni bűncselekmény – beszélt a Cívishírnek a helyi polgárőrség jelentőségéről.

Szabó József szerint a szervezet körüli nyugalom különösen fontos lenne most, hogy a polgárőrség hetven év feletti alapítói kezdenek kiöregedni, de a húszasok, harmincasok nem nagyon szeretnének csatlakozni. Mi, negyvenes,  ötvenesek, visszük még egy ideig a terheket – folytatta –, de hosszabb távon bajok lehetnek, ha nem sikerül megújulni. Egy egyesület vezetése olyan adminisztrációs terhet jelent, különösen az elnök részére, ami lassan egy teljes 8 órás munkaviszonyt feltételez, amire természetesen nincs módja és lehetősége, sem a polgárőr, de más hasonló civil szervezeteknek sem! Ezt tetézi, hogy lassan könnyebb olyan szervezetet találni, akivel még nem kötött az OPSz, a polgárőrök nevében együttműködési megállapodást, mint akivel már kötött. Ki fogja észrevenni például a migránsokat – kérdezte a polgármester, utalva arra, hogy a rendőrség önmagában nem lehet képes fenntartani a közbiztonság területén elért jelenlegi eredményeket.

Ratalics László