Debrecen polgármestere üzent a fiataloknak

Debrecen város napján, vagyis április 11-én átadták a legrangosabbnak számító önkormányzati kitüntetéseket a Kölcsey Központban rendezett ünnepi közgyűlésen.

Az elismeréseket Papp László polgármestertől vehették át a díjazottak. Ő maga köszöntőjében az „identitásunk szempontjából az év egyik legfontosabb ünnepnapjának” nevezte április 11-ét. – „Ezt a várost ismerni kell és szenvedélyesen kell szeretni”, mondta Szabó Magda Debrecenről. Hosszú évszázadokon keresztül nem számított rendkívülinek, ha az ember ragaszkodott a városhoz, ahol élt. Ma azonban, amikor nincsenek távolságok, a lehetőségek pedig pillanat alatt felértékelhetik a világ távoli helyeit, mind fontosabb egy-egy település megtartó ereje. Visszagondolva a Szabó-idézetre, feltehetjük magunknak a kérdést, szenvedélyesen szeretjük-e Debrecent? – hallhattuk a polgármestert, aki szerint Debrecen csak akkor lehet sikeres, ha hiszünk a jövőjében. A díjazottak – hangsúlyozta – egytől-egyig élő példái e szenvedélynek. 

„Körülötte népek viharja, nézett át bérces Biharba/nem védte falait bástya, torony, csak a hit” – szavalta Papp Lászó „az egyik legdebrecenibb költő”, Gulyás Pál Debrecen, ó-kikötő című versének első két sorát. – Amikor Debrecen 1693-ban megkapta a legjelentősebb kiváltságnak számító szabad királyi városi jogot, lakói félretették a belső ellentéteket, felülemelkedtek a vitákon, képesek voltak kompromisszumra a fejlődés érdekében. A protestáns polgárság lehetővé tette a katolikusok letelepedését, hogy együtt dolgozzanak a boldogulásért. Debrecent tehát nem bástya, várfal védte, hanem a közös hit tartotta meg, erőt adva a város szellemi, gazdasági gyarapodásához, a külső ellenség elleni harchoz – mutatott rá.

Ne átmeneti állomás legyen!  

Orbán Viktor „demográfia központú” kormányzásként beszélt a következő évekről, illetve a fiatalok körében a kormánypártok nem szerepeltek annyira jól a felmérések szerint. Papp László mintha csak ezekkel fedésben folytatta volna gondolatait, igaz, a polgármester az elmúlt években többször hangoztatta szándékát a cívisvárosban tanulók számának növelésére (aminek érdekében kollégiumépítési program is kezdődött). 

– A hit mellett Debrecen fejlődésének másik, kimeríthetetlen, évszázados erőforrása a fiatalság, a diákság. A város közel fél évezrede az ország legfontosabb oktatási központjai közé tartozik. A legfontosabb feladat megbecsülni Debrecen fiatal polgárait, hogy majd olyan várost adjunk át nekik, amely képes a legjobb feltételeket biztosítani a tudás megszerzéséhez, a legjobb életkörülményeket, biztos megélhetést jelentő munkát kínálni. Azért, hogy Debrecen ne átmeneti állomás legyen sokak életében. Szeressék szenvedélyesen a várost, amelynek a szándékaink szerint az itt élő fiatalok a legfontosabb értékei közé tartoznak – jelentette ki, majd a multicégek és a helyi vállalkozások révén „dinamikusan erősödő gazdaságról”, és annak nemzetközi elismeréséről beszélt.  

– Debrecen szellemiség! Jelentheti a város összefogásra képes polgárainak erejébe, az egymás megbecsülésének fontosságába vetett hitet. Azt, hogy ha képesek vagyunk közösen hinni és dolgozni célokért, akkor újra naggyá tehetjük Debrecent! – ecsetelte.

Április 11. azért vált „Debrecen napjává”, mert I. Lipót császár 1693. április 11-én írta alá a szabad királyi városi rangot jelentő kiváltságlevelet.

A díjazottak itt.

RaL