Ezt nem fogják megbánni a hajdú-bihari panziósok

Negyvenhat hajdú-bihari panzió pályázik a Magyar Turisztikai Ügynökségnél felújításra, bővítésre a Kisfaludy-programban. Guller Zoltán ügyvezető igazgató a Cívishír kérdésére azt mondta, akár az összes részesülhet a vissza nem térítendő állami támogatásból.

– A pályázat márciusban lezárult, a Budapesten kívüli valamennyi panzió pályázhatott, ez össszesen mintegy ezer ilyen kereskedelmi szálláshelyet jelent. Összesen 859 panzió nyújtott be pályázatot, az értékelések áprilisban elkezdőnek, a nyár elején pedig a kifizetések is elindulhatnak. Három tényezőnek kell megfelelni, ez a szükségesség, a minőségjavulás és a fenntarthatóság – közölte.

A „panzióprogram” mellett a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség vonatkozásában új szálláshelyek létesítésére és a meglévők fejlesztésére is lezajlott egy pályázat, amelynél a támogatási intenzitás a 70 százalékot is elérhette. Ez egy szálloda esetében akár 3 milliárd, egy panziónál 315 millió forint is lehet.
Guller Zoltán kiemelte, az induláshoz nincs szükség pályázatíróra, a dokumentumokat bárki kitöltheti. – A Kisfaludy-programra a kormány 300 milliárd forint állami forrású pénzt szán 2030-ig. Ennek elköltése nincs felosztva térségekre, ott látjuk szükségesnek fejleszteni, ahol az fenntartható és minőségjavukást eredményez – jelentette ki.

Idő- és szükségszerűnek látja

Csütörtökön írtunk arról, hogy a debreceni szálláshelykínálatot illetően Papp László polgármester – ha ő nem is fogalmazott ilyen élesen – elégedetlen. Mint egy turisztikai sajtótájékoztatón megjegyezte, „ha a minőséggel rendben is vagyunk, nincs megfelelő mennyiségű szálláshely-kapacitás”. – Ma ezer új szoba kihasználtságával sem lenne probléma a városban. A repülőtér, a beutazó turmizmus növekedése és a turisztikai attrakciófejlesztés egyértelműen indokolja, hogy Debrecen jelentős szállodai szobaszám-növekedést mutasson – jelentette ki, hozzátéve, az önkormányzat az általa tulajdonolt Aquaticum és Hotel Lycium miatt is várja a Kisfaludy-program ezirányú „időszerű és szükségszerű ” fejlesztési, felújítási pályázati kiírását. Azt várom – hangsúlyozta –, hogy a piac szívja fel az igényeket és tegye meg a szükséges lépéseket, mert le kell reagálnia az előbb említettekből fakadó növekedési potenciált.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a város mely részein látna szívesen szállodákat, elsőként a belvárost említette az üzleti turizmusra (a nagy nemzetközi cégek gyárépítéseire, a bizniszkörnyezet erősödésére)  utalva.

[Beillesztett cikk: Hajdúszoboszló lepipálja Debrecent, de a „birodalom” visszavágna]

– Ugyanakkor egyes nagyerdei szállodák esetében is indokolt a felújítás, a bővítés, természetesen nem az erdő rovására. Az új strandfürdő elkészülésével azon is el kell gondolkodnunk, hogy bővítsük-e a 96 szobás, 2017-ben 72 százalékos kihasználtásággal működő Aquaticum Hotelt – vetítette előre.
Papp László a debreceni éttermek fellendüléséről is beszélt, mint mondta, néhány évvel korábban egy keddi, szerdai napon nem valószínű, hogy telt házat talált a vacsorázni szándékozó. – Ma az üzemeltetők visszajelzései jók, és én is sok vendéget látok, beleértve a külföldieket is, ami a repülőtér utasforgalmának is eredménye – fűzte hozzá.

Ratalics László