Műkritikát fogalmazott meg Ágoston Tibor

– Sajnálatos, hogy az előadást felkonferáló Somogyi Béla alpolgármester által hangoztatott „értéktartás és mértéktartás” eszméjének jóformán egyetlen jellemvonásával sem találkozhatunk a darabban. A rendezés egészére jellemző, hogy hatásvadász elemekkel jócskán tarkított, és az eredeti művet teljesen meggyalázzák az érthetetlen és ízléstelen megoldások és a lomos, kacatos díszlet. A néző valósággal a magyar kultúra arcon csapását tapasztalhatja meg, hiszen az aberrált jelenetek egymásba fűzése nyomán teljesen eltávolodik a mű az eredeti történettől, annak jóformán csak a címét kölcsönözte. Ezúton szeretném tiltakozásomat kifejezni eme alaposan félresikerült, gyermekek számára abszolút nem ajánlott, művészileg is definiálhatatlan darab ellen – írja Ágoston Tibor a Jobbik honlapján.

Döbrögi életművész (is)

A Csokonai Színház Faragó Béla zeneszerző szavaival így ajánlja a Ludas Matyit: – Szőcs Géza verziója nemcsak jelentősen eltér Fazekas Mihály művétől, de sokrétűbbé tette a történetet, és a jellemek is összetettebbek lettek. Matyi nyughatatlan, önmagát kereső figura, de szerelméhez mindvégig hű marad. Döbrögi nem egy tudatlan, sötétlelkű alak – önkényúr, de életművész is. Önzése, hatalomvágya, mindent és mindenkit birtokolni akarása miatt kell elbuknia. Ért a nők nyelvén, akik itt sokkal nagyobb szerepet kapnak: ilyen például Matyi szerelme, Anna, aki lúdból változik át lánnyá, akár Tündér Ilona.

– A debreceni előadás műfaját tekintve daljáték, hiszen nincsenek benne végigkomponált, énekbeszédszerűen, recitativo előadott részek. A cselekményt prózai párbeszédek viszik előre, és a zárt zenei betétszámok (dal, duett, tercett, kvartett, kórus) fejezik ki a pillanatnyi érzelmi helyzeteket, a szereplők lelkiállapotát. A történet a kereszténység előtti, szemet szemért, fogat fogért elv kegyetlen világát idézi. A beavató színházi elvet, az előadás gyerekeknek szóló jelleget talán az is erősíti, hogy nagyon sokféle zenei karakter jelenik meg a műben, sok olyan motívum, melyet a hallgató a legkülönbözőbb zenei stílusokból ismerhet – írja Faragó Béla.