Amit a debreceni fémszennyezésről tudni lehet

A Semcorp június 30-i közlése szerint megkezdték a helyreállító intézkedéseket azután, hogy a vármegyei kormányhivatal természetvédelmi hatósága egy héttel korábban azonnali hatállyal felfüggesztette a vállalat fő tevékenységének számító szeparátorfólia-gyártást a debreceni üzemben. A kormányhivatal munkatársai még februárban, egy szemle során figyeltek fel szabálytalanságokra. Majd egy márciusi mintavételt követően, de csak májusban derült ki az, hogy a Jedlik Ányos utcai gyárterület nyolc monitoring kútjából ötben a víz alumínium-tartalma határérték feletti, több esetben extrém mértékben. Miként az is, hogy a központi gyártóüzem környezetében még lesújtóbbak az adatok, az egyik talajvízmintában az alumínum a határérték tizenháromezerszeresét mutatta. A talajvízben más, az emberi egészségre veszélyes fémek szintén magas koncentrációban voltak jelen.

Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkban a Semcorp keddi közleményét, vegyük át részletesen mindazt, amit az ügyről hivatalos forrásokból tudhatunk.  

Mi történt?

A vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya – környezetvédelmi hatóságként – 2026. június 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a Semcorp debreceni szeparátorfólia-gyártását.

Miért?

Mert a kínai cég magyarországi leányvállalata – a SEMCORP Hungary Kft. – eltérve a korábban megszerzett egységes környezethasználati engedély előírásaitól, „környezetveszélyeztető és szennyező tevékenységet folytatott” a Jedlik Ányos utcai szeparátorfólia-gyár területén (a déli iparzónában).

Hogyan derült ki a fémszennyezés?

A kormányhivatal vízügyi és vízvédelmi hatósága 2026. február 26-án helyszíni szemlét tartott a gyárnál. Látogatásuk közvetett előzménye, hogy egy héttel korábban működésbe lépett egy tűzjelző berendezés, speciális habbal elárasztva az üzemi terület egy részét (ennek apropóján a TISZA és a Fidesz is igyekezett saját politikai üzenetet megfogalmazni). A szemle jegyzőkönyve szerint a hatóság munkatársai az alábbiakat állapították meg.

• A csapadékvíztározó egyik leürítő csatornáján kiépített zsilipes akna nem vízzáró.
• A szemle idején alacsony vízállású csapadékvíz-tározóból több hónapja nem ürítették a vizet a déli iparzóna csapadékvíz-csatornahálózatába.
• Az egyik csapadékvíz-csatornában folyamatos áramlást tapasztaltak; a vállalat képviselője azt mondta, a központi gyártóüzemből származó kondenzvizet vezetik oda.
• E csatorna egyik víznyelő aknájában – a központi gyártóüzem és az alapanyagraktár között – azonosítatlan, szúrós szagú, gőzölgő anyagot találtak. Az aknába a gyártóüzemből – illegálisan – mobil csövet vezettek. A cső egy kisebb szakaszán a szúrós szagú anyag szivárgott, s ennél a pontnál a talaj és a fű elszíneződött. A Semcorp képviselője a folyadékról úgy nyilatkozott, hogy az kizárólag a központi gyártócsarnokból származó kondenzvíz. Ezt a cég egy március 13-i nyilatkozatában fenntartotta azzal, hogy a hőközlőolaj-rendszerhez tartozó kondenzvíz-leválasztó – káros, környezetszennyező anyagot nem tartalmazó – kondenzvizét vezették az aknába.
• Egy egyik csapadékvíz-csatorna három tisztítóaknájából kettőnél mindent rendben találtak, egynél buborékos habot észleltek.

A vízügyi és vízvédelmi hatóság több kérdésben is nyilatkozattételre kérte a Semcorpot. Így szerettek volna többet megtudni a zsilipes akna vízzáróságáról, az oltóhab mennyiségi és minőségi összetételéről, a csapadékvíztározó utolsó ürítési idejéről vagy a víznyelő aknába vezetett mobil csőről.

A vízügyi és vízvédelmi hatóság a telephely több pontján akkreditált mintavételt és laborvizsgálatot írt elő a felszíni és a felszín alatti vizek állapotfeltárására. A mintavételt a debreceni Mertcontrol HL-LAB Kft. 2026. március 19-20-én elvégezte (a kötelezett, jelen esetben a Semcorp feladata a mintavevő és az akkreditált labor felkérése), majd 2026. május 14-én a vizsgálati eredményeket elküldte a vízügyi és vízvédelmi hatóságnak.

A hatóság vízgazdálkodási bírságot szabott ki a SEMCORP Hungary Kft.-re.

Tehát a Mertcontrol laborvizsgálata mutatta ki a szennyeződéseket?

A Mertcontrol a monitoring kutakból, a csapadékvíztározóból és környezetéből, a csapadékvíz-csatornákból, a gyártóüzem melletti területről, valamint az illegális kivezetés helyénél vett és vizsgált meg vízmintákat. Az eredmények több mintavételi pontnál – az alapállapot-felméréshez képest is – határérték-túllépést mutattak több fém esetében. Az alumínium koncentrációja az összes mintában túllépte a határértéket.

Milyen mértékű szennyezés történt?

Az alumínium koncentrációja a határérték többszöröse volt a nyolcből öt monitoring kútban. Így 200 mikrogramm per liter helyett 1560, 4670, 14 700, 15 300, valamint 220 000 mikrogramm per liter (utóbbi ezeregyszázszoros túllépés). A két furatos talajvízminta még ezen is túltett, hiszen az egyikből literenként 318 ezer, a másikból 2,676 millió mikrogramm alumíniumiot mutattak ki (utóbbi tizenháromezerszeres túllépés). A csapadékvíz-csatornákból vett mintákban 210, 560 és 720 mikrogramm per liter volt a könnyűfém jelenléte.

A többi fém esetében a legmagasabb értékeket a központi gyártóépületnél feltárt illegális kivezetésnél vett talajvízmintákban mérték:

• az arzén 10 helyett 691;
• a cink 200 helyett 7450; 
• az ólom 10 helyett 800; 
• a kobalt 20 helyett 791;
• a kadmium  5 helyett 43; 
• a nikkel 20 helyett 2810;
• a bárium 700 helyett 12 800;
• a króm 50 helyett 4440;
• a réz 200 helyett 1780;
• a mangán 50 helyett 51 900 mikrogramm per liter értéket mutatott, miként a minta lítiumtartalma is erős szennyezettséget jelzett.

Ha nem is ennyire extrém mennyiségben, de a másik talajvízminta és az egyik monitoring kútból szolgáltatott minta – a kadmium és a réz kivételével – szintén a határértékek többszörösét hozta a felsorolt fémeknél.

Monitoring kút: más néven figyelőkút; speciális, nem víztermelésre, hanem a felszín alatti vizek szintjének, minőségének rendszeres ellenőrzésére szolgáló, általában 10-20 méter mély vízkút.

Meddig függesztette fel a kormányhivatal környezetvédelmi hatósága a szeparátorfólia-gyártást?

A hivatalból indított eljárás felfüggesztő határozata akkor is végrehajtható, ha a Semcorp jogorvoslathoz folyamodik (erre a közléstől számítottan 15 napja van). Az üzemi tevékenység felfüggesztése addig tart, amíg a környezetvédelmi hatóság jóvá nem hagyja a kármentesítésre és a tényfeltárásra vonatkozó intézkedéseket is tartalmazó – a Semcorp által benyújtandó – dokumentációt. Amennyiben a cég nem hajtaná végre a környezetvédelmi hatósági döntést, úgy az végrehajtással kikényszeríthető és a kormányhivatal 500 ezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. 

A környezetvédelmi hatóság ebben az ügyben egy június 15-én közzétett hirdetménye szerint elrendelte a vízszennyezés kármentesítését és a tényfeltárást. Ennek során vizsgálják a valószínűsíthető környezetkárosodás kiterjedtségét és a helyreállítás lehetőségeit.

Mit érdemes tudni a Semcorpról?
A kínai világvállalat globális piacvezető az elektromos járművek akkumulátorához szükséges szeparátorfólia gyártásában; a CATL, a BYD, a Samsung, az LG Chem beszállítója. A 10 hektáros debreceni gyár alapkövét 2021 őszén rakták le, a több mint 65 milliárd forintos beruházást az állam 13 milliárd forinttal támogatta. Akkor 440 új munkahely létrehozását célozták meg azzal, hogy elképzelhető egy második beruházási ütem is. Debrecenben a gyár egyik szomszédja a CATL, a másik a dél-koreai katódgyártó, az EcoPro. A Semcorp alapító tulajdonosai a dúsgazdag Paul Xiaoming Lee and Tony Xiaohua Li (testvérek), akiket 2022–2023-ban házi őrizetben tartottak Kínában vagyonkimentés vádjával. Később szabadlábra kerültek és visszatérhettek a vállalat irányításához. A SEMCORP Hungary Kft. ügyvezetője James Heng-Kuang Shih, ő az alapkőletétel alkalmával is jelen volt.

Mivel indokolta a környezetvédelmi hatóság a szeparátorfólia-gyártás felfüggesztését?

Egyrészt rögzítették, hogy a Semcorp a telephelyen évente ezer tonna alumínium-oxidot és böhmitet (természetes alumínium-oxid-hidroxid ásvány) tárolna, míg ezek éves felhasználása meghaladná a 4 és félezer tonnát. Az alumínium-oxid a szeparátorfóliagyártás egyik alapanyaga. Másrészt úgy látják: a jelenlegi gyártási technológia akkora alumíniumszennyezéssel jár, hogy károsítaná a talajvizet, ezáltal a talajt. 

Kimondták: a környezet védelme érdekében nincs enyhébb korlátozó eszköz a szeparátorfólia-gyártás felfüggesztésénél. 

A Semcorp egy június 26-i sajtóközleményében arról írt, hogy a cikkünkben is felsorolt szennyezőanyagok jelentős részét nem használja a szeparátorfólia-gyártásnál.

Az egységes környezethasználati engedély szerint a gyár üzemeltetését úgy kell végezni, hogy az kizárja a környezetkárosítást.

A Semcorp gyárához néhány napja, június 26-án is vonulnia kellett a katasztrófavédelemnek. Akkor – berendezéstisztítási munkálatok során – feltehetően emberi mulasztás következtében lépett működésbe a habbal oltó tűzvédelmi rendszer.

• Arzén: természetben előforduló, szagtalan és íztelen félfém, amely vegyületeiben rendkívül erős méreg. Magyarországon – különösen a Kárpát-medencében – geológiai eredetű talajszennyeződésként gyakran előfordul a mélyebb rétegekben, így komoly kockázatot jelenthet a fúrt kutakból származó ivóvízben. Az alacsony koncentrációjú, de hosszú ideig tartó kitettség növeli a daganatos megbetegedések (tüdő-, hólyag- és bőrrák), a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
• Cink: nélkülözhetetlen esszenciális nyomelem, amely kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, a sebgyógyulásban, az anyagcserében, valamint a sejtosztódásban. Szervezetünk nem képes előállítani, így külső forrásból – táplálkozással vagy étrend-kiegészítőkkel – kell biztosítani a bevitelét.
• Ólom: nagy sűrűségű, kiválóan alakítható és korrózióálló nehézfém. Rendkívül mérgező tulajdonságai miatt az emberi szervezetre és környezetre már kis mennyiségben is veszélyes, felhalmozódik a csontokban, és súlyos idegrendszeri károsodást okoz.
• Kobalt: nélkülözhetetlen nyomelem az emberi szervezetben, iparilag kulcsfontosságú az akkumulátorok gyártásában, az orvosi eszközökben és a hőálló ötvözetekben. Hiánya vérszegénységet okozhat, túlzott bevitele viszont mérgező és szívproblémákhoz vezethet.
• Kadmium: erősen mérgező, rákkeltő nehézfém. A szervezetbe leggyakrabban dohányzással, bizonyos élelmiszerek (például tengeri halak, gombák, kakaó) fogyasztásával, vagy ipari szennyeződések belégzésével kerül. Súlyosan károsítja a vesét és a májat, gyengíti a csontokat (kalciumhiányt és csontritkulást okozva). Megzavarja a hormonális és immunrendszer működését.
• Nikkel: kemény, jól alakítható átmenetifém, kiválóan ellenáll a korróziónak, így széles körben alkalmazzák ötvözetek gyártásához, bevonatokhoz és akkumulátorokhoz. A túlzott kitettség rákkeltő kockázattal járhat.
• Bárium: rendkívül reakcióképes, a természetben tiszta formájában nem, csak vegyületek formájában fordul elő. Az elemi bárium és a vízben oldható sói (péládul bárium-klorid) nagyon mérgezőek. Az orvosi vizsgálatokhoz használt bárium-szulfát azonban az emésztőrendszerből nem szívódik fel, így teljesen biztonságos.
• Króm: nélkülözhetetlen esszenciális nyomelem, amelyet az emberi szervezet nem állít elő. Kiemelt szerepet játszik az inzulinhatás felerősítésében, a normál vércukorszint fenntartásában és a makrotápanyagok anyagcseréjében.
• Réz: kiváló hő- és elektromos vezető, vöröses színű átmeneti fém. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem, emellett az egyik legfontosabb ipari alapanyag. Az élelmiszerekből átlagosan 35-70 százalékos hatásfokkal szívódik fel, de a túlzott cinkbevitel gátolhatja a hasznosulását.
• Mangán: létfontosságú nyomelem, amelyből a szervezetnek csupán néhány milligrammra van szüksége naponta. Alapvető szerepet játszik az enzimek aktiválásában, a csontok fejlődésében, a sebgyógyulásban, valamint a szénhidrát- és zsíranyagcserében. Antioxidáns tulajdonságai révén védi a sejteket az öregedési folyamatoktól. A túlzott mangánbevitel – például nehézfém-szennyezés következtében – idegrendszeri problémákhoz vezethet.
• Lítium: a periódusos rendszer legkisebb sűrűségű szilárd eleme. A modern technikában (akkumulátorok) és az orvoslásban (hangulatstabilizáló gyógyszerek) egyaránt kulcsfontosságú, „fehér aranyként” ismert. A lítium terápiás szintje és a toxikus szintje közel van egymáshoz, ezért a vérben lévő koncentrációt szigorúan ellenőrizni kell.

Ratalics László