Hajdúsámson sajátos problémákkal küzd

Nem kevesebbre, mint a debreceni önkormányzat által a központi költségvetésbe befizetett, jelen esetben több milliárd forintot meghaladó összegű szolidaritási adóra pályázik Hajdúsámson. Persze nem egyedül, hanem az agglomerációs tanács többi településével együtt. Merthogy mindannyian ugyanabban a cipőben járnak: hirtelen megugrott a népességszám, szinte mindenki Debrecenbe jár dolgozni, helyi adóbevétele pedig egészen minimális, hiszen helyben szinte nincs gazdaság. Ugyanakkor beszédes adat az is, hogy az immár 15 ezernél népesebb Hajdúsámsonnak a legkisebb az adóerőbevétele a régióban. És persze az is igaz, hogy Debrecen és Hajdúsámson élete számtalan területen összefonódik, kölcsönösen kiegészítik egymást.

Kinőtték, amit csak lehetett

Lakosságszám arányát tekintve Hajdú-Bihar leggyorsabban gyarapodó helysége Hajdúsámson. 2000-ben mintegy 10 ezren, 2015-ben 13 ezren, napjainkban pedig már több mint 15 ezren élnek a debreceni agglomeráció legnagyobb településén. Legkelendőbbek a külterületi lakott helyek, Martinka és Sámsonkert.

Szerkezetükben, életfeltételeikben sokban hasonlítanak a Debrecenhez tartozó kertségekhez, de van egy lényeges különbség, ami gátja a fejlődésüknek.

– Debrecen önkormányzata a kertségeiben lévő telkeken addig nem engedte a lakóházak építését, amíg a városvezetés meg nem egyezett az utak szélesítéséről. Ez azonban Hajdúsámsonban elmaradt. A korábbi városvezetés hibás döntésének következtében ugyanis még a járda és a kövesút építését egyáltalán lehetővé tevő utcaszélesítés előtt megengedte a kerítések, a lakóingatlanok megépítését. Emiatt nem tudunk kövesutat és járdát építeni a szűk utcákban – részletezte a problémát Antal Szabolcs polgármester, majd egy beszédes adattal folytatta. – Csak Sámsonkertben több mint 100 utcáról beszélünk. Ha szeretnénk utat építeni, a tulajdonosok a területük leadásáért pénzt szeretnének kapni, miközben mi nekik akarunk jót tenni. A kövesúttal az ő ingatlanuk értéke is növekedne. Martinkán, a Harmathy Ferenc utcában amiatt tudtunk csak egy fél utcát leaszfaltozni, mert a másik részen egy tulajdonos nem volt hajlandó néhány méter széles területet átadni, az önkormányzatnak pedig nincs forrása területek kisajátítására.

A településvezető a problémák sorolásában nem állt meg a kövesutak és a járdák hiányánál. Elmaradásban vannak a szennyvíz-, az ivóvíz- és az elektromos hálózat terén is. Kinőtték ezeket, szükség van a fejlesztésükre.

– Ezeket önerőből, de még pályázati forrásokból sem tudja városunk elvégezni. Kormányzati segítségre lesz szükség. A folyamatot elindítottuk, a térség országgyűlési képviselőjével, Tasó Lászlóval és Debrecen polgármesterével, Papp Lászlóval folyamatos az egyeztetésünk. Látja mindenki, hogy egy olyan helyzetbe kerültünk, amiről nem tehetünk, és ezt önmagában Hajdúsámson nem fogja tudni megoldani. Pályázunk, amire szükség van, amire lehet, de ezekkel a pályázatokkal sem tudjuk utolérni a lakosságszám növekedése által támasztott alapvető igényeket. Csak az ivóvíz- és a csatornahálózat kiépítésére 5-10 milliárd körüli összeg jelentene megoldást – mondta Antal Szabolcs.

A pénz előkerítésének módjáról az agglomerációs tanács tagjaiban már megfogalmazódott, hogy a Debrecen város részéről a magyar államnak befizetendő szolidaritási adó (ez most évente több milliárd forint) ne az államkasszába kerüljön, hanem azt az agglomeráció fejlesztésére vissza lehessen fordítani. Ebben kérnek módosítást a jogalkotóktól. – Jó volna, ha ezt a dolgot végig lehetne vinni, hiszen a plusz igényeket Debrecen is okozza. Ha a cívisváros ilyen módon tudna segíteni, akkor ez egy kerek történet lenne – fogalmazott.

[Beillesztett cikk: A martinkaiaknál „kiverte a biztosítékot” a rendszeres áramkimaradás]

Ipar Debrecenből

A négysávos út megépítése Hajdúsámsonnak a már alapvetően is meglévő kötelékét tovább erősítette Debrecennel. A biztonságosabb és gyorsabb megközelíthetőség okán még közelebb került a vármegyeszékhelyhez. A Sámsonból Debrecenbe munkába induló szülők magukkal viszik a gyermeket óvodába, iskolába.

Ez érthető is, hiszen az ország második legnagyobb városában vannak gyermekintézmények, továbbá, ha a szülő már Debrecenben van, akkor szereti magával egy településen tudni a gyermekét.

– Nehezíti a dolgunkat, és nem mehetek el szó nélkül mellette, hogy ne említsem az adóerőképességünket, ami a régióban a leggyengébb. És az, hogy nagyon kevés a bevételünk, látszik az önkormányzat működésében és a településfejlesztésben is. Ha külső segítséget nem kapunk, akkor nem tudunk haladni – fogalmazta meg Hajdúsámson egyik legnagyobb problémáját a polgármester, aki elmondta azt is, hogy az adóerőképesség hiánya egyértelműen a termelő gazdasági egységek hiányából fakad. – Hajdúsámson egy alvóváros. Ez az állapot soha nem volt egyik településvezetésnek sem a célja, a vármegyeszékhely közelsége azonban magával hozta ezt a helyzetet. Debrecennel semmilyen téren nem tud konkurálni egy 15 ezres város. Lényegében az alapvető szolgáltatásokon kívül nem tudnak létjogosultságot szerezni kereskedő és szolgáltató cégek. Annyira közel van a megyeszékhely, hogyha szüksége van valakinek valamire, akkor bemegy Debrecenbe. A „nagy fa árnyéka” alatt azért jól érezzük magunkat. Az ország legdinamikusabban fejlődő városának tőszomszédságában panaszra nincs okunk, Debrecen számtalan előnyt ad. Például perceken belül két nagy kórház is a közelségünkben van, ami egészségügyi ellátás szempontjából óriási biztonságot ad, no meg a munkanélküliség soha nem okozott problémát Hajdúsámsonban. Mindezek okán azt gondolom, mi jó helyen vagyunk – összegzett a városvezető, aki elmondta azt is, hogy mindezzel együtt az általa vezetett önkormányzatnak nagyon fontos dolga a helyi gazdaság fejlesztése.

Olyannyira, hogy a 2023-as esztendő náluk a gazdaságfejlesztésről fog szólni, Debrecen gazdasági szárnyalásának Sámson is haszonélvezője lesz.

Erre reményt ad, hogy Papp László polgármester több alkalommal is nyilatkozta, a vármegyeszékhely további gazdasági, ipari szereplőket nem biztos, hogy tud fogadni, így a korábbi tárgyalások eredményeként a hajdúsámsoni ipari besorolású területekre is irányítanak át cégeket, vállalkozásokat.

– Fontos dolog, hogy helyben legyen munkahely, a városunknak iparűzési adóbevétele. A saját bevételek stabilizálják a költségvetésünket és fejlesztésre is lehet belőle fordítani. Vannak tárgyalások, egyeztetések, hogy fejlődjön a Debrecenhez egyik legközelebb fekvő, de mindenképpen a legnagyobb település gazdasága is. Óriási kihívás, hogy a hétköznapi élethez nálunk minden alapvető feltétel meglegyen. Rengeteget fordítunk a közösségi életre, a közösségi kohézió megteremtésére. Sok rendezvényünk, programunk van. Jövőre 20 éves lesz a város, egész éves programsorozattal készülünk.

[Beillesztett cikk: Hajdúsámsoni vízmizéria: az építési korlátozás lehet az ideiglenes megoldás]

Tudják, mit kell tenniük

Időzzünk azonban el egy kicsit Hajdúsámson népességgyarapodásának dinamikát adó Sámsonkert és Martinka fejlesztésénél. Mindkét külterületi lakott rész akkora, hogy akár önálló település is lehetne. Ebben azonban – árulta el Antal Szabolcs – soha nem gondolkodott senki.

A leválás után egyik településrész sem élvezne semmiféle előnyt, hiszen működése alapvető feltételeit sem tudná biztosítani.

– Hajdúsámson vezetése a fejlesztésekben a településrészek és az anyatelepülés között mindig figyelembe veszi az arányosságot. Az örökölt óriási lemaradás – köztük az alapvető infrastruktúra – ledolgozását nyilván az anyatelepülésen kezdtük. Sámsonkertben és Martinkán is folyamatosan fejlesztünk. A legfontosabb az útépítés volna. Csakhogy az önkormányzatoknak kiírt legtöbb úthálózat-fejlesztési pályázat belterületi utakra vonatkozik. Emiatt a településrészeken kevés a pályázati lehetőség. Csatorna- és ivóvízhálózatra a tervezés előtti anyagok elkészültek, ha támogatást kapnánk, kezdhetnénk azt. Ugyanez a helyzet az utakkal is. Egyszerűen egyezségre kellene jutni az utcák közösségével, és kezdődhetnének a kövesutak építései. Martinkán és Sámsonkertben is megvan a falusias, vidéki lakókörnyezet. Ennek fenntartására a sámsoni önkormányzat törekszik, hiszen a településfejlesztési tervben egy ingatlanra maximum egy darab, kétlakásos épület húzható fel – sorolta.

Mindezek után sorra vettük, hogy mi minden épült, és az önkormányzat még mit tervez Martinkán és Sámsonkertben.

Martinkán a már említett Harmathy Ferenc utca felének aszfaltozása mellett a Debreceni út mentén járdát épített. Sámsonkertben a Szűcs utca aszfaltozásának második üteme megtörtént. Bringapark épült, az orvosi rendelő, az általános iskola épületének és közösségi ház energetikai korszerűsítése befejeződött. Most zajlik az ivóvízhálózat kapacitásbővítése. Mindkét településrészen számos, önerőből megvalósított útépítés történt. A tervek az alapvető infrastrukturális hiányosságok mielőbbi pótlására koncentrálnak: út, ivóvíz, szennyvíz, járda. Megújítják a közvilágítást, a meglévő lámpatesteket ledesekre cserélik.

CH