Traktorhúzás és agrár-látlelet Hajdúböszörményben
A Hajdúböszörményi Traktorhúzó Egyesület két év kihagyás után folytatta azt a 21 éve tartó hagyományt, hogy – Magyarországon egyedülálló módon – nemzetközi traktorhúzó versenynek és amatőr traktorhúzó bajnokságnak ad otthont. Idén a kiemelt támogatók egyike a Tranzit-Ker Zrt. volt. Ficsor László elnök a rendezvény kapcsán elmondta, hogy egyesületük az Európai Traktorhúzó Szövetség (ETPC) tagja, de 2022-ben nem sikerült Európa-kupa futamot szervezniük. – 2023-ban újra célunk a magyarországi és hajdúböszörményi traktorhúzó versenyen az ETPC futamainak megszervezése és az egyedülálló hangulatú nemzetközi versenyek lebonyolítása. Idén egy olyan nemzetközi versenyt szerveztünk, ahová Hollandiából, Dániából, Ausztriából, Németországból és Olaszországból is érkeztek versenyzők" – mondta a házigazda.
A víz a minden
A háromnapos rendezvénysorozat részeként került sor a Kelet-magyarországi Agrárfórumra, melynek megnyitóján Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kíméletlen őszinteséggel beszélt a jelenlegi helyzetről. "Évszázados aszály sújtja a mezőgazdaságot, a Dunától keletre kukorica szinte csak ott terem, ahol öntözni tudunk, a kalászosok hozama töredéke a szokottnak és ugyanez mondható el az ipari növényekről (repcéről, napraforgóról) is. Az összes kalászosból közel 2 millió tonna esett ki, a kukoricából pedig jelen ismereteink szerint mintegy 4 millió tonna vész oda. A dunántúli gazdákat arra kértük, hogy ne idén akarjanak meggazdagodni, most a kölcsönös segítés ideje van. Fontos, hogy tenyészállatokat ne kelljen vágóhídra küldni takarmány híján, ezzel ugyanis a jövőnket élnénk fel. A másik kulcskérdés a vízgazdálkodás mikéntje. Mi nem azt mondtuk, hogy öntözés, hanem azt, hogy az ország vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszerét ki kell alakítani. Meg kell fogni az ide beáramló vizet, tározókat kell létesíteni, duzzasztani kell a folyókat, és rendbe kell tenni a csatornákat, hiszen a víz mindennek az alapja" fogalmazott.
Okos fiatalokat!
Papp Zsolt György, az agrártárca helyettes államtitkára az ágazat előtt álló legnagyobb kihívásokról elmondta, hogy az egyik ilyen a szakképzés modernizálása. Mint mondta, felkészült fiatalok kellenek, akik a generációváltást követően képesek lesznek kellő fényt adni a "családi ezüstnek". "Olyan piaci anomáliákat látunk, melyeket korábban nem, így forgatókönyv se készülhetett rájuk. Rendkívül rövid idő alatt törtek ránk, ráadásul rendkívüli erővel. Mégis sikerült elérni, hogy mára az élelmiszeripar lett a mezőgazdaságunk zászlóshajója. A magyar kormány által az ágazat számára biztosított 80 százalékos társfinanszírozás egyedülálló Európában. Ez azt jelenti, hogy minden kifizetett 10 forintból 2 forint az európai uniós pénz, a többi hazai forrás…"
Hogy lehet az...?
Az egyes ágazatok (sertés, szarvasmarha, tej, baromfi) égető gondjairól olyan fiatal szakembereket ültettek le "kerekasztal-beszélgetni", akik nemcsak beszélnek róla, hanem művelik is az adott szakterületet. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója a baromfiágazat kapcsán arról beszélt, hogy az élelmiszernek a fogyasztói kosárban sokkal nagyobb szerepet kell kapni, egyszerűen azért, mert drága lesz. – Az egyik osztrák kereskedő partnerünk mondta, hogy ő nem érti a magyar baromfiágazatot: hogy lehet az, hogy évek óta ugyanannyiba kerül a kacsa és a csirke, miközben a termelési költségek nőttek. Ennek egyetlen oka van, a verseny. Soha nem csak a magyar piachoz kell magunkat hasonlítani versenyképesség tekintetében, hanem minimum az európaihoz, hiszen szabad árumozgás van.
A baromfipiacon 15 százalékos pazarlást látunk fogyasztói részről, ami a költségkrízis kapcsán meg fog szűnni.
Ez rossz hír a nem vagy kevéssé versenyképes cégeknek, akiknek vagy új piacokat kell keresniük vagy bezárhatják a boltot. A versenyképes piaci szereplők számára ez egy új reményt hordoz, hogy újabb szeletet hasítsanak ki abból a bizonyos piaci tortából.
Szabó Ákos a beruházások kapcsán óvatosságra intett. – Mi soha nem azért beruháztunk, mert valamire éppen támogatás volt, hanem rendelkeztünk egy fejlesztési tervvel, és ha ezen belül valamire támogatást is kaphattunk, az csak hab volt a tortán. Óva intenék mindenkit a kapacitásbővítő beruházástól, hiszen a piacon így is jelentős többletkapacitások vannak. Fontos a gyors megtérülés, ami hatékonyságjavulást is hoz a vállalat életébe. A pénznek ugyanis egyre növekvő költsége van, ami felértékeli a saját forrás, a forgóeszköz meglétét – mondta a fiatal topmenedzser, hozzátéve, hogy az ő cégüknél például 43 százalékkal nőnek a termelési költségek, változatlan volumen mellett.
Petneházi Attila
