Céget veszek, tartozás nem akadály! 107 vádlott ügye a Debreceni Járásbíróságon
A Debreceni Járásbíróság október 4-én újabb előkészítő ülést tartott annak a 107 vádlottnak az ügyében, akikkel szemben közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.
A bíróság 2021. június 1-je óta az ügyben több előkészítő ülést is tartott, 88 vádlott a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmény elkövetését, tárgyaláshoz való jogukról pedig lemondtak, amit a bíróság végzésével elfogadott. Őket a járásbíróság többségében pénzbüntetésre vagy közérdekű munka büntetésre ítélte, valamint különböző időtartamú próbára bocsátotta. A büntetőeljárás során két vádlott elhunyt, 10 vádlottra pedig későbbi időpontokban fogja megtartani a bíróság az előkészítő ülést. Az eddigiek szerint kilenc vádlott nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, tárgyaláshoz való jogukról nem mondtak le, az ő esetükben tárgyalást fog tartani a Debreceni Járásbíróság.
A vádirat lényege szerint
az elsőrendű vádlott 2011 óta foglalkozott cégek adásvételével, illetve közvetítésével. A férfi egy országos hirdetőújságban adott fel hirdetést az alábbi szöveggel: „Céget veszek, tartozás nem akadály”.
A másodrendű vádlott jelentkezett a hirdetésre, ezt követően pedig összeismerkedett az elsőrendű vádlottal. Megbeszélték, hogy a másodrendű vádlott berettyóújfalui lakóhelyén és a környéken élő, alacsony jövedelmű ismerőseit beszervezi annak érdekében, hogy a hirdetésre jelentkező, adóssággal terhelt gazdasági társaságok adásvételében részt vesznek úgy, hogy a cégek ügyvezetői, illetve tagjai legyenek. A másodrendű vádlott beszervezett ismerősei hajlandóak voltak a cégeket fiktíven a nevükre íratni úgy, hogy tudták, ők azt a későbbiekben sem fogják működtetni. A gazdasági társaságokat átruházó cégvezetők és tulajdonosok ezért meghatározott összeget fognak majd fizetni, amit később elosztanak egymás között.
Az ügyvéd a harmadrendű vádlott
A berettyóújfalui vádlott 2013 és 2016 között a jogügyletek realizálása érdekében élettársát és testvéreit. Miután őket a cégbíróság eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyenek, ezért az ismerősi köréből újabb személyeket vont be a cégekkel kapcsolatos ügyletekbe. Később a cégbíróság őket is eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői legyenek. Az eltiltásokat követően a másodrendű vádlott a bűncselekménybe újabb és újabb ismerősöket vont be. A férfi 2014-ben egy ügyvéddel is megismerkedett, aki az ügy harmadrendű vádlottja. Az ügyvéd aktívan közreműködött a cégek adásvételében úgy, hogy az adásvételi szerződéseket, meghatalmazásokat, illetve a cégbejegyzéshez szükséges egyéb okiratokat elkészítette, ellenjegyezte. A változások bejegyzéséhez a vádlottak valótlan tartalmú székhelyhasználati nyilatkozatokat használtak fel, majd ezek az adásvétellel érintett cégek székhelyeként a cégnyilvántartásba bejegyzésre is kerültek. A székhelyhasználati nyilatkozatot valótlanságát bizonyítja az, hogy az ingatlanok tulajdonosai nem adtak engedélyt arra, hogy székhelyként a cégek bejegyzésre kerüljenek az ingatlanokba. A cégek valós gazdasági tevékenységet ott nem is végeztek.
Az ügyben szereplő több tucat cég javarészt köztartozással rendelkezett, melyek megfizetése alól úgy akartak mentesülni az ügyvezetők, illetve tulajdonosok, hogy a gazdasági társaságokat, valamint azok üzletrészeit értékesítették az első-, másod- és harmadrendű vádlottak közreműködésével. A vádlottak a céget eladó személyektől átvett összegeket egymás között elosztották, majd az adásvétel során keletkezett valótlan tartalmú okiratokat a harmadrendű vádlott, mint ügyvéd ellenjegyezte és azokat az illetékes törvényszékek cégbíróságaihoz benyújtotta az „új tulajdonosok” bejegyzése érdekében.
