A hosszúpályi sztár-patkányirtó görényekkel és terrierekkel dolgoztat

Ahol állatot tartanak, ott a felhalmozott táp gyakran becsalogatja a rágcsálókat, főleg a patkányokat. Nagyon szapora, okos és óvatos állatról van szó, ezért nehéz kiirtani. Rózsa Norberttel, a 24 éves hosszúpályi bio patkányirtóval beszélgettünk, aki a szakácskodást hagyta fel azért, hogy vadászgörényekkel és kutyákkal vegye fel a harcot a patkányok ellen.

Cívishír: Nem mindennapi szakma a tiéd. Hogyan kezdtél hozzá?
Rózsa Norbert: A szüleim mindig is tartottak haszonállatot, így a mi telepünkön is előfordultak patkányok. Gyerekként voltak vadászgörényeim, amik kiirtották a rágcsálókat: az állatokkal kisebb munkákat végeztem a környékbelieknek. Egyszer, amikor az egyik háznál épp patkányra vadásztam, a görény kiugrasztotta a kártevőt a lyukból, a család kutyája pedig azonnal elkapta. Ő lett az első ebem, egy jagd terrier és fox terrier keverék. Nehezen sikerült munkához szoktatni, ugyanis nem volt már fiatal, elmúlt 4 éves. Sok időbe telt, mire leszoktattam róla, hogy ne bántsa a görényt, de a patkányt fogja meg. Körülbelül két évig dolgozott velem, aztán sajnos elpusztult. Ezután vettem két jagd terrier kölyköt: ők már fajtatiszták voltak, úgy neveltem fel őket, hogy látták a görényt a ketrecben, együtt cseperedtek. Négy évvel ezelőtt kiváltottam a vállalkozói igazolványt, külön TEÁOR szám kellett a tevékenységi köröm meghatározásához, ugyanis hivatalos keretek között ezt az irtási módszert előttem senki nem használta. Hosszú levelezgetést igényelt a Belügyminisztériummal, de végül sikerült. Az országban még egy személy foglalkozik főállásban ezzel, így szerencsére rengeteg a munkám, most már van két állandó kollégám is, akik az irtás során és az állatok körül segítenek.

Cívishír: A vadászgörény ösztönből űzi a patkányt vagy tanítani is lehet?
Rózsa Norbert: Nem minden görény jó vadásznak, egyesek csak simogatásra valók. Jelenleg 50 vadászgörény van otthon, plusz a szaporulat. Nevelni nem lehet őket, mert ösztönlények: annyit tudok tenni, hogy magamhoz szoktatom az állatokat, hogy ne féljenek tőlem. Egy alomban 3-8 görény lehet, a negyedük jó patkányirtásra. Gyerekkoromtól kezdve kísérletezgettem az idomitásukkal, akadálypályát építettem otthon, amivel jól felmérhető az állat jelleme. Ha leteszek elé egy patkányt, és ráugrik, elkezdi hajtani, akkor jó vadász lesz belőle, de ha megijed, akkor a munkában nem sok hasznát fogom venni. Ha elmegyek mellettük vagy enni adok nekik, akkor "cuppogok", ebből tudják, hogy én vagyok. Azt viszont tudatosítani kell bennük, hogy a patkány nem táplálék, nem az a dolguk, hogy zsákmányt fogjanak, hiszen ha megennének egy mérgezett példányt, abba bele is pusztulhatnának. Patkányirtáshoz mindig 3-6 vadászgörényt viszek magammal.

Cívishír: A terriereket azért tenyésztették, hogy elkapják a szőrmés kártevőket. Hogyan szoktattad le őket erről?
Rózsa Norbert: Türelemjáték volt. Az ebekkel eleinte sokat kínlódtam: rengeteg időbe telt, mire megtanulták, hogyan kell szagot fogni, jobban mondva, hogy pontosan mit keressenek. Ma már ez is könnyen megy: 13 kutya van, plusz a kölykök, és egyszerűen beleteszem a csapatba a kiválasztott ebet; két nap múlva már tudja a dolgát, ugyanis ellesik egymástól a technikát. Előfordult, hogy a vezérkutyával összekötöttem a kiskutyát, de ez a ritkább eset. A terriereknek is volt mit tanulniuk, mert nem csak a patkányt, de a görényt is vadásszák, így erről le kellett szoktatni őket. Nem bánthatnak más állatot, hiszen jellemzően olyan helyekre hívnak minket, ahol háztáji jószágok vannak – nem tehetnek bennük kárt. Otthon is vannak csirkéim, hozzászoktak az idők során.

Cívishír: Az irtást hogy kell elképzelni?
Rózsa Norbert: Négy kutyát mindig viszek magammal, kiengedem őket, körbejárják a terepet. Felszagolják a lyukakat, jelzik, hol vannak patkányok. Ezután egy görényt beengedek a lyukba, az megfojtja bent a patkányt, ha esetleg ez nem sikerül, akkor kizavarja. A kutyák a lyuk előtt várnak, és elkapják a kártevőt. Tévhit, hogy a görény kihozza a patkányt. Ha egy, kettő van a fészekben, azt megöli a lyukban, ha több, akkor a patkány elvisítja magát, ha a görény piszkálja, a hangra pedig kiszalad az összes többi. Sokszor előfordul, hogy be sem kell őket raknom, elég, ha a szél bekeveri a szagukat a lyukba, mert a patkány annyira fél a görénytől, hogy magától kiugrik, keresi a menekülőutat. A munka végén sem nekik, sem a kutyáknak nincs jutalom.

Cívishír: A görények elég kicsi állatok, mennyi idő alatt fáradnak el?
Rózsa Norbert: Jellemzően lusták, 24 órából körülbelül hármat vannak ébren, de amikor dolgozni kell, akkor mindent beleadnak. A nőstények jobbak vadászatra, ugyanis kisebbek és aktívabbak, mint a hímek. Aranyos, jópofa állatok, játékosak, mindent eldugnak. Sokat harapdálnak, csipkelődnek, mielőtt teljesen kézhez szoknának. Tíznapos korukban nyílik ki a szemük, ezt követően folyamatosan simogatom őket, hogy megszokják a szagom, mert egyébként nagyon félősek. Ha eleget foglalkoznak velük, akkor nem bántanak, és mivel én adom nekik az ennivalót, hamar megszoknak. Etetésnél is kiveszem, megsimogatom őket. Nincs nagy helyigényük, másfél-két négyzetméteren egy-két görény van, de párban csak akkor, ha elviselik egymást, mert veszekedősek. Ha nem tetszik nekik valami, akkor azt idegesítő visítással adják a környezetük tudtára. Ketrecekben vannak egy féleresz alatt, hiszen sok napfényre van szükségük. Akkor érzik jól magukat, ha olyan környezetet teremtünk, ami hasonlít a természetes élőhelyükre.

Cívishír: Húsevő állatok – mivel táplálod őket?
Rózsa Norbert: Leginkább csirkét esznek, de annak minden részét. Változatosan adom nekik: egyik nap a szárnyát, másnap a combját, utána a mellét, de megeszik a csontot is. Nagyon szeretik a galambot és a vadhúst is. Szerencsés helyzetben vagyok, mert járok vadászni, így mindig van utánpótlás. A kicsik darálva kapják a csirkehúst, a fiatal hímek tojást is kapnak, hogy termékenyek legyenek. Nyáron a meleg miatt jobban odafigyelek az étkezésükre.

Cívishír: Hogyan választod ki, hogy melyik állatot viszed magaddal dolgozni?
Rózsa Norbert: Vannak fox terrierek, jagd terrierek, emellett egy parson russell terrier. Utóbbi, Panni az ész, a húzókutya. Ha ő valamiért nem tud dolgozni, mert például kölykei vannak, akkor nem megyek akár egy hétig sem. Panni nagyon ritka fajta, 7-8 ilyen eb van az egész országban. Annyira okos, értelmes, hogy már csak az hiányzik, hogy megszólaljon. A görényeknél sem hasraütésszerűen választok: ha reggel látom, hogy az állat nem akar előjönni az odúból, nem viszem, mert tudom, elalszik a lyukban. Azt viszem, amelyik nagyon aktív, kipihent. Ha párás az idő vagy esik az eső, akkor is hajlamosak az elalvásra, de ugyanez van kánikulában. Ha a lyukban elpillednek, akkor beküldök egy másik görényt, az felkelti, vagy odateszek egy patkányt a lyuk szájához, megérzi a szagot, és kijön. Ha valamiért még ezek után sem akarna kijönni, akkor van egy speciális csapdám, amit én fejlesztettem ki: odateszem a lyukhoz, ha kijön a görény, akkor rácsapódik az ajtaja, így biztosan nem fog elmenni. A görény nem szereti a kutyát, de az a lényeg, hogy a kutya ne bántsa a görényt. Tűz és víz a két állat, ám soha nem volt olyan, hogy a saját kutyám megfogta volna a görényemet.

Cívishír: Milyen helyekre hívnak leggyakrabban?
Rózsa Norbert: Hétfőtől péntekig dolgozunk, naponta akár több munkát is elvégzünk. Az ország keleti részében nem nagyon létezik olyan település, ahol még nem jártam, leginkább Hajdú-Bihar, Szabolcs, Borsod, Békés megyébe megyek és a fővárosba, de Romániában és Ausztriában is dolgoztam már. Legtöbbször éttermekbe, boltokba, családi házakba hívnak, de sokszor megyünk húsboltokba, lovardákba, takarmányboltba, sőt, még fővárosi büntetés-végrehajtási intézetbe is. Utóbbi talán a kedvencem, mert mindig is érdekeltek a börtönök, a rabok élete. Mára már jó kapcsolat alakult ki az őrökkel, sokat szoktunk munka közben beszélgetni. Amikor megérkezünk, mindig elkülönítik az elítélteket, így az udvaron szabadon, biztonságban dolgozhatunk. A debreceni állatkertbe is minden hónapban ellátogatunk, a Nagyerdő közelsége és az állatoknak szánt takarmány miatt rendszeresen fogunk is 30-40 példányt. Ide is szeretek járni, sok jó ember van. A legnagyobb fogás egy libatelepen volt, ott 174 patkányt fogtunk 3 kutyával és 3 görénnyel. Azt mondták, nem lesz sok kártevő, így nem sok kutyával készültem. Azt hitték, van vagy 10 darab, aztán csak ugráltak ki a lyukakból! Egész nap dolgoztunk, felváltva mentek a lyukakba a görények. De voltam már panellakás nyolcadik emeletén is irtani, akkor a gáztűzhelyben találtuk meg a patkányt. Le kellett bontani a berendezés hátulját, hogy hozzáférjünk az állathoz.

Cívishír: Jobb vagy hatékonyabb ez az irtási módszer, mint a méreg kihelyezése?
Rózsa Norbert: A görény találja meg a patkányt, és nem a patkánynak kell megkeresnie a mérget, ez a lényeg. Ha gyermek, állat van a családban, akkor veszélyes kihelyezni a mérget, emellett a kutyák és a görények addig dolgoznak, amíg van rágcsáló, így egy nap alatt megszüntethető a probléma. Évek óta ezzel foglalkozom, de olykor nekem is tudnak újat mutatni a patkányok: olyan intelligensek, hogy gázos irtásnál bekaparják belülről a lyukat, hogy a méreg ne jusson be, vagy az elvitt patkánymérget hónapokig pihentetik a fészekben, és csak azután eszik meg, hogy a hatóanyag már kiment belőle. Az is előfordul, hogy az öreg patkány egy kicsit küld ki élelemért, ha az elpusztul, a hozott eleségből már nem eszik. Nagyon szapora rágcsáló, 8 hetes korára lesz ivarérett, évente hat-nyolcszor is szül egy félkilós nőstény 3-10 egyedet. De ha az anyaállat esetleg elpusztul, akkor egy másik patkány befogadja a kicsiket és felneveli. Zárt helyekről, például istállókból százszázalékosan ki lehet ezeket irtani, amennyiben nem tudnak visszamenni, de egy erdő közeli gazdaságban egy idő után természetesen vissza fog térni a patkány. Amikor irtás van, a patkánynál megjelenik egy úgynevezett pánikszag; ez annyira erős, hogy ha a kutya nem is látja, hova szaladt a rágcsáló, akkor is tudja követni szag után. Egy ideig ez a szag a levegőben marad, plusz a görények jellegzetes szaga is érződik a lyukban, ez elriasztja a rágcsálókat.

Cívishír: A patkányok nem harapják meg a görényeket vagy a kutyákat?
Rózsa Norbert: Ritkán, de előfordul. A görények évente egyszer, a kutyák kétszer kapnak oltást veszettség ellen, ha egy-két sérülést összeszednek, azt otthon kezelem. Minél többet dolgozik a kutya vagy a görény, annál jobban megtanulják, hogy kell hatékonyan elkapni a rágcsálót. Csúnya dolgokat tud művelni egy patkány, amikor fél, védi a területét: a görény fülét, arcát megharapja a nagy fogával, de jellemzőbb, hogy azért veszik oda egy görény, mert beleakad a lyukba, vagy belemegy egy régebbi csatornába, ahonnan nem tud visszajönni. Egy görény 8-10 évet él, de emiatt sajnos kevés dolgozza végig ezt az időszakot. Ma már tenyésztem is a görényeket, mert számít, hogyan dolgozik az anya meg az apa. Ezt a kis görényt pesti görénynek neveztem el, mert Jakupcsek Gabriella elhívott a műsorába, és őt vittem magammal – ráragadt ez a név. Az ő dédapját a határban fogtam, aztán kereszteztem az otthoniakkal, hogy erősebbek legyenek. Onnan lehet tudni, hogy a vadászgörényben vad vér folyik, hogy az orra nem hússzínű, hanem fekete. Őt is mindig viszem magammal, olyan, mint Panni, igazi munkamániások.

Cívishír: Hobbiállatként is elég sokan tartják.
Rózsa Norbert: Sajnos igen. Én csak annak ajánlanám, akinek nagyon sok ideje van és rengeteget foglalkozik vele. Több internetes csoportban is tag vagyok: rossz nézni, mennyire el vannak hízva a görények, mert cukrot és mézet adnak nekik, pedig hajlamosak a cukorbetegségre. Van, hogy elkezdem leírni a véleményem, de tudom, süket fülekre találnék. Ezek az állatok akkor érzik jól magukat, ha fürgék és karcsúak tudnak maradni, ezért nem adok nekik sósat vagy gyümölcsöt.

Cívishír: Debrecenben mi a helyzet patkányok terén?
Rózsa Norbert: A csatornahálózatban természetesen megtalálhatók, zárt udvarokba is képesek bejutni azon keresztül. Nálunk sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk a fővárosban, ahol annyira elszaporodtak, hogy nem tudják kiirtani. A mennyiség abból is látszik, hogy már csak két hétre előre tudok időpontot adni még úgy is, hogy az éttermekben zárás után, este végzem az irtást.

Cívishír: Más irtással nem szeretnél foglalkozni?
Rózsa Norbert: Gondolkoztam rajta, hogy beülök újra az iskolapadba, hiszen sok helyen kötelező a mérges irtás félévente, rengeteget lehetne vele keresni. Én annyiban lennék különleges a szakma ezen részén belül is, hogy évente egy görényes irtást is elvégeznék, hogy a megrendelő biztonságban tudhassa környezetét. De van annyi munkám, hogy egyelőre nem lépek ez ügyben. Terveim között szerepel, hogy veszek egy kisbuszt, és hétköznap elmegyek a Balatonhoz, mert oda is rendszeresen hívnak, de ez még a jövő zenéje. Nem egyszerű fejleszteni a céget, hiszen nem tudok több részre szakadni. Mivel a kutyák rám hallgatnak, így más nem tudja a munkát elvégezni helyettem.

Cívishír: Mennyibe kerül a bio irtás?
Rózsa Norbert: Harmincezer forinttól indul, az ár a terület nagyságától függ és attól, hány kutyát viszek magammal. Van egy honlapom, ott tudnak tájékoztatást kérni az emberek, de leginkább szájról-szájra terjed a hírem.

Cívishír: Említetted a vadászatot. Mire szoktál lőni?
Rózsa Norbert: Galamb, kacsa, liba, szalonka, vaddisznó, őz, mikor mire lehet. Hét napból ötöt biztosan kint vagyok a határban. Már gyerekkoromban jártam egy ismerős vadásszal az erdőbe, nagyon szerettem, jó volt vele lenni és csak figyelni a vadak mozgását, vagy vinni a meg nem töltött puskát, összeszedni a hüvelyt. Egy vizslám is van, együtt járunk vadászni, a jövőben ennek a fajtának a kiképzésével is szeretnék foglalkozni. Szinte mindig a falu szélén laktunk: nincs az a pénz, amiért én ezt az érzést elcserélném. Majd a gyerekeimet is ebben a szellemben szeretném nevelni, hogy ezt a mentalitást tanulják meg. A foci a mindenem és a szabadság. A mezőgazdaság nem vonz, de mivel a szüleimnek vannak tehenei, disznói, így besegítek a fejésben, a takarmány hordásában. Nem vagyok az a számítógép előtt ülő ember, a Facebookot is leginkább munkára használom – a barátokkal személyesen szeretem tartani a kapcsolatot.

Cívishír: Marad rájuk idő?
Rózsa Norbert: A munka, a vadászat és a foci mellett is megtalálom rá a lehetőséget. A Monostorpályi csapatában játszom, kedden és csütörtökön edzés van, hétvégén meccs. Korábban Hosszúpályiban irányítottam egy serdülő csapatot is, de most a koronavírus átírta a mindennapokat – egyelőre az szünetel, így többet lehetünk együtt.

Fogarasi Renáta