Petíciót indítottak a gazdák megmentéséért
Május utolsó napjaiban zajlott le a közös agrárpolitikai reformot érintő, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti tárgyalás, melyen nem sikerült megállapodni a közös agrárpolitika reformjáról.
Az új javaslatok jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak; előnyt biztosítanak az unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek; veszélyeztetik a polgárok egészségét; jelentős élelmiszerár-emelkedést vonnának maguk után.
A NAK és a MAGOSZ számára kiemelten fontos, hogy kiálljon és megvédje a magyar gazdákat, aminek érdekében felszólítják az Európai Parlamentet, hogy ebben a formában ne kerülhessenek elfogadásra a közös agrárpolitikára irányuló reformok.
Annak érdekében, hogy Brüsszelben érezzék a súlyát és komolyan vegyék a kezdeményezést, petíciót indítottak a magyar agráriumért, ami az alábbi weboldalon érhető el: https://agrarpeticio.hu/
Az aláírásgyűjtésnek rendkívül fontos jelentősége van, hiszen amennyiben az EP javaslatai érvényesülnek 2030-ig szigorú feltételeket kellene az európai gazdálkodóknak megfelelni, míg az unión kívülről mindenfajta korlátozás nélkül engednék be az ellenőrizetlen élelmiszereket.
Az EP javaslatai szerint 2030-ig a tagállamoknak kötelező lenne:
- a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentése
- a műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentése
- az antibiotikum-felhasználás 50%-os csökkentése
- az ökogazdálkodás arányát is háromszorosára kellene növelni
- az állati fehérjékről áttérni a növényi fehérjékre
A mezőgazdasági termelés korántsem a fő okozója a környezetszennyezésnek, klímaváltozásnak csak kisebb mértékben felelős a napjainkban egyre erőteljesebben tapasztalható negatív környezeti változásokért, az európai uniós szabályozás mégis egyre több szigorú korlátozást vezet be.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 78%-áért az energiaszektor a felelős, amelynek nagyjából harmadát teszi ki a közlekedés. A mezőgazdaság csak ezt követően kerül képbe, 10,1%-át adja az uniós kibocsátásnak. Az ipari termelés 8,7%-ot, a hulladékkezelés pedig 3,7%-ot tesz ki (2015-ös adatok). Mindezt példával érzékeltetve: egy repülőút több energiát emészt, mint egy fő teljes éves húsfogyasztásának a megtermelése.
