Fűtés hőszivattyúval: megéri?
Ha érdekes a számunkra a hőszivattyús fűtés és hűtés, akkor a tavasz és a nyár az az időszak, amikor a legkönnyebben megoldhatjuk a kiépítését. Érdemes megismerkedni ezzel a rendkívül energiatakarékos, innovatív megoldással, amelynek nagyszerűsége egyszerűségében rejlik.
A környezetben levő energiát használja fel
A hőszivattyús fűtési rendszer működésének lényege fűtési üzemmódban, hogy az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, miközben a természetben meglévő energiát használja. Amikor hűt, akkor pedig ennek ellenkezőjét végzi el - ilyenkor igazából ugyanazon az elven működik, mint a hűtőszekrény.
Nincs tehát másra szüksége a hőszivattyúnak, mint áramra a működtetéséhez. Mind a fűtés, mind a hűtés megújuló energiából történik. Épp ezért ez egy nagyon jó megtérülő fűtő-hűtő megoldás, és még inkább az, ha napelemmel van összekapcsolva, ami az áram igényét fedezi.
De mégis hogyan működik?
Trükkös fizikai megoldással még a kinti mínusz 10 fokból is el lehet vonni annyi hőt, hogy azzal fűteni lehessen a belső teret.
Sokféle közegből tud nyerni hőszivattyúnk energiát: léteznek levegőből, talajvízből, geotermikus hőből (földhőből) energiát kinyerő típusok.
Hűteni is lehet ugyanazzal a rendszerrel. Ha klimatizálásra is szeretnénk használni a hőszivattyút, akkor ne a padlófűtést válasszuk, hanem a plafonban vagy a falban alakítsuk ki a hűtő-fűtő felületeket.
Mennyiért és mikor érdemes?
Természetesen ha most építjük ki a rendszert, akkor számolnunk kell annak költségeivel. A hőszivattyú kialakítása nem olcsó, de ha nem akarunk gáztól függeni, környezetbarát, tiszta, fokozatosan megtérülő, stabil fűtési-hűtési módot keresünk, akkor érdemes erre voksolni.
A legegyszerűbb a levegő energiáját felhasználó típus, nem véletlenül ez a legkedveltebb.
Ha tavasszal vagy nyáron építtetjük ki a rendszert, akkor a fűtési szezonra már be is tudjuk üzemelni, és élhetünk a megújuló energia lehetőségével.
