Hazai felismerés: hatékonyabbá válhat a leukémia kezelése
Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálva a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport – írta az MTI-nek küldött közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A krónikus limfocitás leukémia (CLL) az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus a nyugati országokban, Magyarországon mintegy 3-4000 embert érint. Az elmúlt években számos új gyógyszer jelent meg a betegség kezelésére, melyek jelentős javulást hoztak, az esetek egy részében azonban a kezdeti kedvező válaszok ellenére a daganatsejtek ellenállóvá válnak, hiába alkalmaznak új terápiákat.
A Bödör Csaba vezetésével működő kutatócsoport az MTA kiválósági programja, a Lendület program támogatásával számos külföldi partnerintézményt is magában foglaló kutatást indított, melyben több, klinikai jelentőséggel is bíró megfigyelést tettek. Kutatásaik középpontjában egy ibrutinib nevű új hatóanyag áll, melynek klinikai bevezetése áttörést hozott a nagy kockázatú CLL-es betegek kezelésében.
Legutóbbi kutatásukban a leukémiás sejtek és más immunsejtek ibrutinibkezelés nyomán megjelenő változásait vizsgálták, és egy speciális "molekuláris programot" azonosítottak a leukémiás sejtekben. Kiderült, hogy ezek a komplex molekuláris változások célzott kezelés hatására aktiválódnak, és bár valamennyi betegben egységes mintázatot mutatnak, egyes fázisaiknak a különböző betegekben eltér az időbeli lefolyása.
Ennek gyakorlati jelentősége lehet, mert így azonosíthatók a kezelésre gyorsabban és lassabban reagáló betegek, ami segítheti a célzott terápiás stratégiákat és akár új kombinációs kezeléseket is lehetővé tehet.
