Szima Gábor, virítsd a lóvét!

A cím első olvasatra azt sugallja, Szima „DVSC” Gábor egyedül vegye le a Loki-szurkolókra nehezedő nagy terhet, nevezetesen azt, hogy legközelebb lehetőleg ne alázza a bajnok 23 pontos különbséggel imádott egyletünket. A bronzérem így annyit ér nekünk, mint a halottnak Jennifer Lopez. Ha azzal áltat majd bennünket, szurkolókat a DVSC vezetése, hogy ez tisztességes eredmény, akkor vegyük tudomásul: itt a vég kezdete, az eleje pedig az volt, hogy elnök urunk jó érzékkel használta ki a magyar bajnokság nihiljét, és megajándékozott bennünket hét bajnoki címmel, némi nemzetközi kalanddal fűszerezve.

A cím második olvasatra Szima Gábor magára utaltságának témáját ajánlja fel vitára. Nem látunk ugyanis multit, más helyi gazdagokat, akik a Loki mellé szegődnének önzetlenül vagy a puszta anyagi haszon reményében. Sehol, senki, semmi, senkinek. Azt mondják egyesek, amíg Szima a gennyedző seb a Loki testén, addig ők egy fillért se. Hát üzenem nekik: a jó édes negyvenmillás mernyójukkal menjenek Hawaiira hooponoponót keresni.

Nem látjuk a polgármester támogatói klubját, amit a nagy békítőshow alkalmával jelentett be a nagy nyilvánosság előtt.

Nem látjuk a kiutat a mínusz 23 pontból. Nem látunk semmit a jövőből.

Csak az van bennük, hogy egy futballimitátor DVSC horribile dictu háromezer néző előtt csetlik-botlik egy 20 ezres stadionban, s erre a teljesítményre a DEAC-pálya is elég lenne. Mielőtt a Nagyerdei Stadiont széthordanák a népek, mint annak idején a Colosseumot, politikai, gazdasági meg minden más szempontból érdemes lenne kitalálni valamit, ahelyett, hogy NB III-as szintű doktorokra és papírkutyákra bízzuk a jövőt. Éppen a csóró Leicester City bizonyította be, hogy a szegény Dávid igenis le tud győzni sok gazdag Góliátot, „csak” éppen alázat kell a derék munka mellé. Ha tetszik, ha nem, ki kell mondanunk: a jelenlegi Loki olyan mélyre taszította a debreceni futballközeget, hogy már azok sem járnak rendszeresen meccsre, akik jó pénzért bérletet vásároltak (néhány név és cím a szerkesztőségben).

A legtöbben ugyanis nem a regisztráció miatt bojkottálnak, hanem azért, mert a fiúk többsége harapja a labdát. Számunkra sajnálatos módon ezen fiúk nagyja abban a korban jár, hogy a mentális, fizikai, taktikai értelemben fejlődésre képtelenek, tehát ebben az összetételben a 2016/2017-es bajnokságban is kinéz mínusz 23 pont és 2789 néző meccsenként. Éppen ezért tovább ne tetesse egy illetékes se hülyének és szegénynek magát, mert senki sem hiszi el.

Cs. Bereczki Attila