Szállodabotrány Hajdúszoboszlón: bíróság előtt a beruházó
Előkészítő ülést tartanak a Debreceni Törvényszéken szeptember 24-én annak egy nő ügyében, aki bár 70 százalékos támogatási intenzitás mellett építtethetett volna szállodát Hajdúszoboszlón, a vád szerint átverte az államot.
A vádlottal szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett és más bűncselekmény miatt emelt vádat a megyei főügyészség.
A vádirat szerint a nő cége 2012 szeptemberében nyújtott be pályázatot egy hajdúszoboszlói szállodaberuházásra az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. Az ügynökség – mint közreműködő szervezet – a pályázatot 883 millió forint (85 százalékban európai uniós, 15 százalékban hazai forrású) vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte. 2013 februárjában meg is kötötték a támogatási szerződést az összesen 1,26 milliárdos projektre.
A vádlott előlegként 300 millió forintot igényelt, melyet három részletben folyósítottak a részére. Majd később a fennmaradó összeget is megkapta – állapítja meg a vád.
A szállodaberuházó kft. az elszámolható összköltség és a támogatás összeg különbözeteként 378 millió forint saját forrást jelöl meg. Ezzel az önerővel kellett rendelkeznie a pályázat, majd a támogatási szerződés megkötéséhez. Erről a vádlott 2013 februárjában nyilatkozott, becsatolva egy alapkezelő zrt. által kiadott, az önerő rendelkezésre állásáról szóló igazolást. Azonban az igazolás kiállítása után négy nappal a teljes összeg eltűnt a számláról kölcsön-visszafizetés jogcímén, s az egyenleg nullát mutatott. Vagyis a vállalkozás beindításához szükséges és jogszabály szerint elvárt önerő nem állt rendelkezésre. A vádlott valótlan nyilatkozatával – mondja az ügyészség – tévedésbe ejtette a támogató szervezetet, mivel enélkül a támogatás összegéhez, illetve az előleghez nem juthatott volna hozzá.
Az 58 éves vádlott az önerőt a projekt kivitelezésére vele szerződött cég ügyvezetőjétől, illetve magánszemélyektől kapott kölcsönnel fedezte, amit csak részben tudott visszafizetni.
A vádirat szerint a nő érezte, hogy ellehetetlenül, ezért a beruházásra két cégtől és egy takarékszövetkezettől több száz millió forint hitelt vett fel; a hitelszerződések megkötésének napján az ingatlant jelzáloggal terhelték. Ehhez viszont sem a támogató szervezet, sem az ügynökség nem adta a hozzájárulását, a vádlott azt nem is kérte. Holott – állapítja meg a vád – az ingatlan a projektzáró fenntartási jelentés elfogadásáig csak az irányító hatóság egyedi engedélyével lett volna megterhelhető, elidegeníthető.
Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai 2016. áprilisi helyszíni ellenőrzésük során számos hiányosságot tártak fel. A rendkívüli szemle alapján szabálytalansági eljárás indult, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig elrendelte a támogatási szerződéstől történő elállást és a kifizetett 883 millió forint támogatás kamattal történő visszakövetelését.
