Hollywoodi végjáték

Kim Dzsong Un ellenőrzésével sikeresen tesztelt az észak-koreai hadsereg egy új fejlesztésű, nagy pontossággal célra vezérelhető rakétát – adta hírül még pénteken a KCNA állami hírügynökség, tudják, ezen keresztül gratuláltak a frissen megválasztott magyar miniszterelnöknek is. Az a helyzet a híradás szerint, hogy az igen nagy pontosságú harcászati rakéta a hadsereg kezébe kulcsot ad ahhoz, hogy minden csapásmérő eszközt világszínvonalúra fejlesszen, s a teszt áttörést jelent az ország védelmi kapacitásában.

Elviekben nem tudta a butuska világ, hogy Észak-Koreának célra vezérelhető harcászati rakétái lennének; eddig az összes kilőtt szerkentyű a Japán-tengerbe csapódott különösebb riadalom nélkül; legfeljebb a helyi halászok hőbörögtek az egyébként magyarhonban is elterjedt kézigránátos halfogás miatt. Mint tudjuk, a harcias északiak leggyűlöltebb ellenségei az amerikaiak és japánok; ott a stratégák rögvest körbeülték a térképekkel, makettekkel telezsúfolt nagyasztalt, s folyamatban van a megfelelő válaszlépés kidolgozása. Jóllehet, fogalmuk sincs arról, hogy őket most csipetnyi veszély sem fenyegeti; illetve nem feltétlenül a politikai vezetést. A casus belli egy, még be sem mutatott hollywoodi alkotás. A nyár végén a mozikba kerülő The Interview (Az interjú) miatt Phenjangban meghúzták a vészharangot. A történet szerint két amerikai újságíró lehetőséget kap, hogy interjút készítsenek a legkedvesebb vezetővel, Kim Dzsong Unnal, Észak-Korea korlátolt urával. Nem sokkal az elutazás előtt azonban a CIA visszautasíthatatlanul beszervezi őket, hogy ha már egyszer közel férkőznek a vezérhez, legyenek olyan kedvesek egyúttal likvidálni is őfőméltóságát, elküldve őt az örök nyalhatatlanság birodalmába. Műfaja szerint persze a film nem a James Bond-hagyományok folytatása, hanem egy felhőtlen vígjáték. A felhő azonban hamar megérkezett; számtalan alkalommal tanúi voltunk már annak, hogy Korea északi részén híján vannak a humorérzéknek, ha Duci Macijukról van szó.

Nem is volt olyan régen, amikor egy londoni fodrász kedvezményes hajvágási akcióba kezdett; jelentős engedményt adott azoknak a kuncsaftoknak, akik Kim Dzsong Un-féle lehetetlen frizurát vágatnak maguknak. A reklám beharangozása után alig néhány órával meg is jelent néhány kamerákkal felszerelt öltönyös észak-koreai diplomata, akik vérben forgó ferdeszemmel követelték az akció azonnali leállítását. (E sorok írásakor a londoni fodrász a hírek szerint még életben van).

Nos, mióta a tengerentúlon közzétették a szóban forgó mozi előzetesét, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Néhány napja még csak úgy nyilatkozott egy északi diplomata meglehetősen feldúltan és ingerülten, hogy amerikai alkotás jól mutatja az amerikai kormány és társadalom kétségbeesését. Elítélte a hollywoodi mozgóképgyártást, amely tele van merényletekkel és kivégzésekkel – ezek szerint látták a Támadás a Fehér Ház ellen című filmet – ugyanakkor azt mondta, a nagyvezér megnézi majd a dolgozatot. Tekintve azonban, hogy talán nem függetlenül a londoni történésektől, Észak-Koreában néhány hónapja előírták, hogy minden fiú, aki egyetemre jár, köteles olyan hajat vágatni magának, amelyet a fiatal diktátor is visel, a jelek szerint a vezérkarban eszkalálódott ez a friss konfliktus is. Csütörtökön már sokkal vészjóslóbb nyilatkozat látott napvilágot; Phenjan hadüzenetnek minősítette a filmet, és „könyörtelen válaszlépéseket” helyezett kilátásba, ha az alkotást mégis bemutatják.

A külügyminisztériumi álláspont szerint az amerikai produkció terrorcselekmény, és legfőbb vezérük elleni bármely támadás megtorlással jár. A sajtóközlemény kiemelten utal mindenki elpusztítására, aki a film készítésével összhangba hozható. Próbálkozott ilyennel már Hitler is, miután Chaplin kifigurázta A diktátorban; rá is vadásztak viszonylag nagyobb arzenállal. Azóta viszont eltelt 74 év, s itt állunk egy újabb világháború küszöbén. Beszélhet itt a sajtó Szarajevóról, kéretik figyelembe venni, hogy most a nyugati parton gyújtották meg a kanócot, s jelenleg Hollywood gyérítése van napirenden. Persze gyanítjuk inkább, hogy Kim Dzsong Un, tudtán kívül, még soha nem járult hozzá ilyen mértékben egy mókás amerikai film reklámköltségeihez...

Szalmási Nimród