Debreceni pozitív
Tudom, újságíróként illene, de nemigen nézek híradót. Nem leszek tájékozott? Erős kétségeim vannak, hogy egy átlagos adás mennyit tesz hozzá a tájékozottságomhoz. Nem tetszik ugyanis, hogy a hírekből bulvárreklámot, és gyakorlatilag egész időtartama alatt olyan információkat öntenek rám, mintha egy kifejezetten katasztrófa – turizmusra specializálódott utazási iroda prospektusát olvasná föl a két műsorvezető, vitatható színvonalon.
Persze tudom, túlzott elvárás, hogy az, akinek professzionális módon kellene magyar nyelven olvasni – beszélni, mert ezt tanulta egyetemi szinten és ezzel keresi a kenyerét, kinyissa a száját és artikuláljon. Megjegyzem, sajnos ebből a szempontból mi, debreceniek sem tudunk nagy eredményeket fölmutatni, az Alföld és a DTV egynémely hírolvasójáról időnként egy kántor hamarabb eszembe jut, mint egy profi műsorvezető, már csak az orgonaszó hiányzik. Én az óvodában olvastam föl utoljára énekelve szöveget, persze tudom, nem könnyű az ilyen beidegződéseken túllépni, de erőltessék már meg magukat, mégiscsak ezért kapják a pénzüket!
De lássuk a forma után a tartalmat! Sokan elmondták már, hogy a híradók manapság a Kék fény című bűnügyi magazin és a Mónika show ötvözetévé váltak. Az információkkal túlterhelt mindennapokban nem könnyű elérni a nézőket, sokkolni kell. Ezt teszik is, vastagon! Megölte, fojtogatta, bezárta – így kezdődik minden mondat. Már itt kezd sok lenni, de nem ettől telik be végleg a pohár. A nyilvánvaló álinformáció bosszant föl leginkább, hogyaszongya: újból támad hazánkban az influenza. Ez után a riportban elhangzik, hogy nálunk az influenza időszaka jellemzően nem a november, hanem a január, és hogy még egy orvos sem találkozott ilyen jellegű megbetegedéssel, továbbá a laboratóriumi vizsgálatok során sem találtak még idén egyetlen mintában sem influenza vírust. Most akkor támad az influenza, vagy nem? Azt nagyon nem értem, ha nem, miért kell ezzel tölteni a drága műsoridőből 6 percet? Ja, hogy nincs más érdekes információ? Dehogy nincs. A 11 éves gyerek haláláról biztosan le lehet még nyúzni néhány bőrt. Ami történt, tényleg rettenetes, de az indulatok folyamatos korbácsolásától a világ nem lesz jobb.
És ha nálunk nem, biztosan akad valahol még több horror: annyi szörnyűség történik, csak lesz egy hely a világban, ahol valaki valakit megzsarolt, leütött, elütött. Csak nyitott szemmel kell járni. És akkor eljuthatnak hozzánk olyan fontos, alapvető információk, mint hogy Kína egyik tartományában egy kanyarban felborult egy turistabusz, a halálos áldozatok száma három. Kíváncsi vagyok, vajon ott is ilyen idióták-e a hírszerkesztők, de alig hiszem, hogy magyar balesetekről bárhol máshol a világban hírt adnának, hacsak nem érintettek az áldozatok miatt.
Csak mi vagyunk ilyen naprakészek, nemzetköziek, multikulturálisak. Talán ebben az egy dologban nem kéne. Ne a rosszon borzongjunk és szörnyülködjünk, ha nem történik elég jó dolog a világban, tegyünk! Itt Debrecenben, mi, debreceniek is.
Szabó-Kovács Patrícia
