Hirdetés

Hirdetés

Máglyára szánt könyvek

CH

2015.04.20. 13:38

Máglyára szánt könyvek
Adolf Hitler Mein Kampfja szinte mindenütt kiadható és forgalmazható

A Gutenberg-galaxisban ugyanis nincsenek korhatárok.

Hirdetés

Hirdetés

Hozzászoktunk már ahhoz, hogy a televízió sarkában feltűntek a korhatárokra vonatkozó ajánlások karikái, de a moziban is figyelmeztetnek minket, ha túl megrázó filmre szeretnénk beülni. S míg az újságok esetében szintén csak nagykorúak vásárolhatnak bizonyos tartalmakat, és az interneten is felvillannak a jelzések, a könyvekre a legtöbb helyen valamiért nemhogy tiltás, de még ajánlás sincs érvényben. Éppen ezért ne hagyjunk magunkat átverni, ha egy könyv borítóján piros körben tizennyolcas karikát látunk, ilyenkor nem hatósági jelzéssel, csak egyszerű reklámfogással találjuk szemben magunkat.

A Gutenberg-galaxisban ugyanis nincsenek korhatárok, alapjában véve tartalomtól függetlenül bárki bármit elolvashat. Nincsenek tabuk sem, a demokratikus országokban ma már nem működik cenzúra, a művészi és szólásszabadság jegyében szinte minden leírható, legyen az pornográf vagy éppen kegyetlen. Adolf Hitler Mein Kampfja például alaposan kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát, mégis szinte mindenütt kiadható és forgalmazható, sőt az interneten is könnyen elérhető. Nem kivétel ez alól Németország sem, bár a II. világháború óta a könyv tiltólistán volt, jövőre azonban várhatóan ismét a polcokra kerül – igaz, jegyzetekkel ellátva.

Ott, ahol a vallás vagy az állam nem tud beavatkozni a könyvkiadásba, a korlátozás legfeljebb helyi szinten működhet. Egy kiadó például mérlegelheti, érdemes-e kockáztatnia jó hírnevét egy botránykönyvért, ahogy a forgalmazók is dönthetnek, mit árulnak a boltjaikban, s nyilvánvalóan kár keresni bizonyos műveket az egyházi vagy iskolai könyvtárakban. Persze nehéz is lenne meghúzni azt a határvonalat, amelyet átlépve betiltanának könyveket.

A sikeres amerikai író Bret Easton Ellis Amerikai psycho című alkotása például alighanem még tizennyolc éves kor felett is álmatlan éjszakákat okoz. A történet ugyanis egy olyan New York-i sorozatgyilkosról szól, aki különös kegyetlenséggel és örömmel végez áldozataival, miközben két kézzel habzsolja a drogokat és nőket, amit az író meglehetősen részletesen ábrázol. A könyvet ennek ellenére csupán Ausztrália Queensland államában tiltották be rövid időre – ma már csak korhatár vonatkozik rá – és Németországban korlátozták eladását, másutt mindenütt nagy sikere volt.

Komolyabb vita még Kanadában alakult ki a kötettel kapcsolatban, miután az egyik példányát megtalálták Paul Bernardo sorozatgyilkosnál, aki állítása szerint bibliaként olvasta a könyvet. Ettől függetlenül 2000-ben filmadaptáció is készült, s bár természetesen a legszigorúbb kategória alá eső mozit egyszerűen csak „horrorként” jellemzik, valójában a regény nem pusztán önmaga kedvéért pornográf és kegyetlen, de a kiüresedett Wall Street-i életforma elé is görbe tükröt tart.

Bár irodalmilag kevésbé érdekes, még nagyobb karriert futott be E. L. James A szürke ötven árnyalata című könyve. A mű és folytatásai világszerte vezették az eladási listákat, nemrégiben az első részét filmben is feldolgozták. S bár a szadomazóval és szexszel telezsúfolt romantikus történet aligha való gyerekeknek, csak néhány országban, például Malajziában, Kenyában és Brazíliában tiltották be, ott is csak részben, egyébként mindennapos olvasmánynak számít.

Aki pedig azt kérdezi, ugyan mit árthat egy könyv, annak csípős választ adhat Amy Bonominak, a Michigan State University professzorának tanulmánya. A kutató 650 nőt vizsgált meg, s arra a következtetésre jutott, hogy ez a könyv kártékony hatással volt az olvasókra, azok ugyanis sokkal féltékenyebbek, kicsapongóbbak voltak, többet ittak, mint akik még nem olvasták. Nem kell azonban egy alkotásnak feltétlenül erotikusnak vagy kegyetlennek lennie, hogy hasonló problémákat vessen fel. A dán írónő, Janne Teller Semmi című műve manapság az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény, amelyben egy csapat gyerek az élet értelmetlenségével és kilátástalanságával találkozik. Irodalmi sikerei ellenére a mű alaposan ráijesztett a szülőkre, s megjelenése után több iskola megtiltotta az olvasását diákjainak, és számos üzlet is megtagadta forgalmazását. Azóta a könyvet több nyelvre is lefordították, egyes iskolák pedig egyenesen kötelező olvasmánnyá tették.

SzN

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.